Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 37. sz. Budapest, 1891. szeptember 13. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 írt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt.— Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdíj külön 80 kr. TARTALOM: Vezércikk. A mi zsinati programmunk. Szerkesztőség. — A dunamelléki egyházkerület figyelmébe. Dóczy József. — S y n odalia. Nézetek és javaslatok a zsinati törvényjavaslatra vonatkozólag. Tiszántúli. — Iskolaügy. Néhány szó a lelkész-képesitésről és minősítésről. Horváth Antal. — Tárca. Templomszentelés Nagybecskereken. Garzó Gyula. — Tranoscius énekszerző emlékünnepélye. Dr. Szlávik Mátyás. — Belföld. A tolnai egyházmegye közgyűlése. —y—ó. — A pesti egyházmegye közgyűlése. Vörös. — A kecskeméti egyházmegye közgyűlése. í\. B. — A külső-somogyi egyházmegye közgyűlése. Érsek EleJc. — K ii l ö nfélék. — Hirdetések. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker, Pipa-utca 23. szám, k-m zsinati programmunk. A zsinati előkészületek alkalmából szükségesnek látjuk jelezni röviden azon álláspontot, melyet Lapunk a zsinati kérdésekben elfoglal. A ccprincipiis obsta» elvét követve, szilárd elvi alapokon kívánjuk látni egyházi törvényeink tervbe vett revisioját, valamint a körülmények által sürgetett reformokat és szervezéseket. Mert a keresztyén egyház örök érvényű vallás-erkölcsi igazságok földi szervezete, melynek tovább építéséhez minden használható követ az evangeliumi örök kijelentés kell, hogy szolgáltasson. Az egyházi törvényhozás vezérelve tehát nem lehet holmi muló érdekű opportunismus, sem politikai taktika és praktika, hanem a századok sőt évezredek által megszentelt evangeliumi örök igazság elvhű követése. Evangeliumi örök igazság a protestantismusban históriai alakot öltött zsinati és presbyteri elvek, melyeknek minél teljesebb megvalósítására egész erővel törekednünk kell. Az egyház erkölcsi fenségének, lelki souverainitásának lehetőleg akadálytalanul kell érvényesülni az ő legfőbb törvényes képviseletében, az egyetemes zsinatban. Ezért a magyar református anyaszentegyház egységes és egyedül illetékes törvényhozó testületének bölcs előrelátással és tapintattal félre kell tolnia mindazon akadályokat, melyek a törvényhozás egységének akár a históriai múltból kifolyólag, akár a jelen viszonyok hatalmi érdekeinek túlságos érvényesítése folytán útjában állnak. Sürgetjük tehát az erdélyrészi egyházkerülettel való teljes reális unió fokozatos életbe léptetését, hogy valóban egy testté és egy lélekké forrjon össze ez a véren szerzett magyar református egyház, s szűnjék meg a külön törvények s egymástól elvileg különböző intézmények és heterogen egyházi közszellem végzetes uralma. Kívánjuk, a közegyház békés fejlődése érdekében kívánjuk, hogy Erdély hagyjon fel már különállása, külön törvényei, hírhedt specialitásai érvényesítésével, s a többi kerületekre nézve szűnjék meg az a félszeg helyzet, hogy mig Erdély a többi négy kerületnek mindenben törvényhozó és legfőbb intézkedő egyik íactora, addig a többi négy kerület Erdély ügyeibe csak azon pontokon szólhat bele, melyeket a «souverain»-nek deklarált erdélyi ker. gyűlés és a «törvénykönyv»nek keresztelt erdélyrészi rendszabályok megengedni kegyeskednek. Ez elvileg kétségtelenül hamis positio, mely nem is unió, hanem confoederatio, hagyján ha csak az elvek mezején maradna s pusztán csak látványául szolgálna azon magában páratlan különlegességnek, hogy egy tisztán presbyteri elveken nyugvó nagv egyház-rész hogy vonatik egy kalap alá egy teljesen ellentétes elvű, mert túlnyomókig episcopalis szervezetű kisebb egyház-részszel. De a dolognak praktikus oldala is van, mely a régi Magyarország és régi Erdély e vegyes házasságából egy csomó korcsszülöttel nyomorította meg az egyetemes egyházat. Classificatioja a gyülekezeteknek, qualificatioja a lelkészeknek, codificatio és külön törvénykönyv az erdélyi egyházkerületben mint fennálló intézmények és intézkedések; továbbá a közigazgatási biróság, az önkényesen összeválogatható kerületi és megyei fegyelmi tanács, a presbyteriumok szavazatjogának megcsorbítása, az egyházi sajtó megrendszabályozása és több aristocratico-reactionarius tervezete a zsinati előmunkálatoknak : mindez — nem habozunk kimondani — az erdélyi episcopalis-consistoralis szellemnek a