Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

A 249. §-ban mondassák ki, hogy az egyházi adó kivetés elleni felszólamlásoknál az egyházmegye véglegesen határoz. Az egyházkerületre fellebezhetés joga szerfelett hosszú időre elodázná az egyes akadékoskodni hajlandó tagok miatt az egyházak egyházi adóügyét. A 258. § azon javaslatát, hogy e számadások okmányokkal az espereshez terjesztendők be, azzal kívánjuk helyettesíteni «hogy véglegesen az egyházmegyei látogató küldöttség vizsgálja felül a helyszínén.)) A 261. § ej pontját így óhajtja módosítani : Csekély díjazású lelkészek, és csekély fizetésű s arra érdemes tanitók aránylagos segélyezése tekintet nélkül arra, hogy azon egyház, melyben az illető hivatalnokok működnek, hátrányban van-e vagy nincs. Amennyiben pedig a tanitók helyzete anyagi javadalmazásukat tekintve időközben kedvezőbb megoldást nyerne, amennyiben a domesztikai segélyösszeg megállapítása vagy esetről-esetre leszállítása a következő zsinatig a konvent hatáskörébe tartozik : méltányosság a tanitók, igazság a belhivatalnokok iránt. A 265, 266, 267, 268, 269, 270. §§-ok helyett ezt óhajtanok : minden egyes egyház lélekszámának megfelelő 5 kros adóösszeget tartozik a közalap pénztárába fizetni. Az egyes egyházi elöljáróságoknak ennek beszerzési módját miként állapítani meg szabadságukra hagyatik fenn. Kezelési könnyítés és a régi közt uralgó ellenszenv indokolják e változtatást. A 275 — 333. §§-okban tárgyalt közigazgatási biróság szervezete, hatásköre és eljárása elhagyandó. Centralizatióra vezet, az egyházmegye gyűlését illusoriussá teszi, költséges, és a mi fő: ellenkezik presbj'teri alapon álló egyházigazgatási elveinkkel. A 344. §-ból «a szűkebb fegyelmi tanács kiküldése kihagyandó ; minden fegyelmi ügyet az egész egyházmegyei birói testület ítéljen meg. Pótlásul: «ha az egyházakban a presbyterium többségének érdekeltsége, vagy fegyelmi vétsége miatt meg nem alakítható benne az egyházközségi fegyelmi biróság, az il}- ügyesetek egyházmegyei biróság illetékessége alá tartoznak)). «Ha az egyházmegyei rendes elnökök valamely figyelmi ügy tárgyalásánál jelen nem lehetnek, vagy érdekeltségüknél fogva nem intézkedhetnek : a legidősebb tanácsbirák nemcsak gyűlések alkalmával helyettesítik, hanem az előkészítő minden szükséges és törvényes intézkedéseket is megtenni jogosultak)). A 377. § után pótlandó : «A vizsgálatról, felek és tanuk kihallgatásáról szabatos jegyzőkönyv veendő fel a hely színén, melyet ugy vádló és vádlott, mint a tanuk is aláírni kötelesek; ha vonakodnának: a küldöttség ezt is jegyzőkönyvbe veszi. Ez az egyházmegye véleményes javaslata főbb vonalaiban. Tóth Dániel. ííl. E55 BELFOLD. A tiszai evang. egyházkerület köréből. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületnek Poprádon, a vadregényes Kárpátok alján aug. 18 — 21. napjain tartott évi közgyűlése igen népes — s a mi fő — eszmékben s fölemelő mozzanatokban felette gazdag volt. Zelinka püspök második «püspöki jelentése» a szokatlanul népes közgyűlésre azt a lélekemelő benyomást tette, hogy «gavallér» püspökünk messze kiható elvi kijelentésekben gazdag miskolci remek programm beszédjéhez hű marad, s az ő jelentése valóban hű tükre egy öntudatos, kitűzött célja felé tervszerűleg törekvő, s minden egyes közegét, ((munkatársát)) a maga egyéniségében fölemelő «püspök és superintendens» áldásos működésének. A ellentétek ldegyenlitésének, s egyházi és iskolai tekintetben az intenzívebb működésnek korszaka ez, mely Zelenka püspök finom műveltségű és tapintatosan haladó egyéniségéhez és áldásthozó műkö -déséhez fűződik. A józan reformoknak az autonomián belül való létesítése s azoknak egyházunk egészséges konzervatív jellegével való folytonos összeegyeztetése képezi programmjának egyik folytonosan valósuló szép pontját. A rendkívül simán lefolyt közgyűlésnek jelentősebb mozzanata a püspöki jelentés s az egyházkerület és az eperjesi collegium közötti viszonynak szabályozása képezte. A jelentősebb mozzanatokról ím a következőben referálunk : Aug. 18-án Zelenka Pál püspök és Radványi István hegyaljai esp. felügyelő elnöklete alatt az egyházkerüle t s az eperjesi főiskola közötti viszonynak szabályozására kiküldött bizottság ülésezett. Az egyházkerület érdekeit Glauf Pál előadó, a collegiumét számos eperjesi követ kíséretében dr. Schmidt Gyula fölügyelő védte és képviselte. A bizottságnak a közgyűlés által is elfogadott megállapodásai értelmében a collegium összes ügyei egy 12 kerületi s ugyanannyi coll. tagokból álló választmányra lesz bízva, a melynek egy papi és egy világi elnöke, a tanárok közül hivatalból tagja csak az igazgató leend. Az elnökök közül az egyiknek eperjesinek kell lennie. Az intézetek fejei (igazgatói és dékánjai) a választmányban csak akkor bírhatnak szavazati joggal, ha abba beválasztatnak. A kerület eme nyert jogokért évről-évre 1000 frttal segélyezi a jogakadémiát, sőt Zelenka lelkes nyilatkozata szerint ilyen nagyobb állandó segélyt az egyetemnél is ki fog a kerület eszközölni. Ezzel a collegium a fejlődésnek egyik örvendetesebb stádiumába jutott, a pártfogóság rend ezetlen kérdése eltűnik, s a kerület a collegiummal az eddiginél bensőbb és közvetlenebb viszonyba lépett. A kerületen áll, hogy egyetlen főiskoláját hatalmas anyagi és erkölcsi, befolyásával hathatósan támogassa! Ugyancsak az nap az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság ülésezett. A lelkészi vizsgát Zelenka s a kerületi felügyelő távollétében annak helyetteseként Bánó József esperességi felügyelő, s az eperjesi theologia két tanára vezette. A megejtett vizsgálat eredményeként Baltik Pál és Solez Gyula jelesen, Csók György és Reguly Ödön (pozsonyi hitjelölt) pedig jól képesíttetett. A vizsga után meleg szavakban elismeréssel adózott a püspök a tanároknak, s lelkes ((útravalót)) adott a papjelölteknek, mint ((jövendő munkásainak és testvéreinek.)) A délutáni órákban a püspök és Radványi elnöklete alatt a vallástan! pályaművék elbírálására kiküldött egyházkerületi bizottság ülésezett. Strauc1i Béla könyve 200, Nemes Károlyé 150, Mikulás tanitó-é pedig 50 forintnyi jutalomban részesült. Várva várjuk e népiskolai vallástani kézikönyvek megjelenését, s akkor megtehetjük azokra észrevételeinket. A bizottság tagjainak sorában — sajnos — nélkülöznünk kell egyik tanitó képezdei s a hittanintézet dogmatika tanárát. Á könyvek methodikai részéhez — azt hisszük — illetékes szava van a képezdei tanároknak. Kérjük ennélfogva a jövőre nézve a bizottságnak ily értelemben való kiegészítését! Az esti órákban az inkább névleg mint tényleg