Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

gyülekezettől, s kérjen az építkezésekre államsegélyt. Jelen javaslatot a közgyűlés elfogadta, a soproni gyülekezet azonban az épületek javítására ezután is ad évenként 300 frtot. Ha a kormány — mit a kerület nem remél — nem adna is államsegélyt, a kerület kötelességének tartja, hogy az építkezéseket eszközölje. 5. Olvastatott a ker. népiskolai bizottság jegyzőkönyve. Az elnök — Bognár Endre lelkésztársam — nagy szakavatottsággal állította össze a népiskolai örvendetes adatokat. Hala Isten, haladunk ; a német iskolákbán meglepő eredménynyel tanitjak a magyar nyelvet a derék tanítók. Igy p. o. Hidegkúton Polgár tanító több tantárgyat tanít magyarul, sikerrel. Nyomába hágnak igen sokan. Bognár újra megválasztatott elnöknek nagy lelkesedéssel. 6. Olvastatott a pénzügyi bizottság és a gyámoldai igazgatóság jegyzőkönyve. A gyülekezetek gazdalkodására nézve számadási minták adatnak. 7. Olvastatott a ker. gyámintézet jegyzőkönyve. A gyámintézet ügyében aug. ír. este ülés, aug. 12-én a templomban közgyűlés tartatván, elnöknek derék Gyufázzunk újra megválasztatott. A jelentés fölemlíti, hogy mig az ev. ref. testvérek évenként 60—70 ezer forintot adnak össze e célra, mint közalapra, addig mi csak filléreket gyűjtünk. Valóban igaz, hogy föl kell ráznunk a szunnyadó áldozatkészséget, s a gyámintézet mellett föl kell állítanunk a köteles közalapot. Az idén a gyámintézetre bejött összesen 2327 frt s a föntebb említett 133 frt 53 krnyi offertorium. Jövő évi gyűlésünk helyéül Kőszeg tüzetett ki, s azután az elnökség lelkes éltetésével eloszlott a gyűlés. Sántha Károly. A dunáninneni evang, egyházkerület közgyűlése. Idei közgyűlésünk históriai jelentőségű. Diadalmaskodott az evang. hazafias elem a nemzetiségi tendentiáknak hódoló pánszláv többség felett. A diadalból az oroszlánrész Baltik püspök uré, ki a túlzókat erkölcsi hatalmával megfékezte, a félrevezetetteket evang. bölcseségével a pánszlávok karjaiból kivezette. A két napig tartott gyűlés folytonos diadala volt Baltik egyházpolitikájának és állandó veresége a pánszlávoknak. Jelentősebb mozzanatai a Baltik püspöki jelentésével kezdődtek. Az egész jelentés hű tűkre egy öntudatos, kitűzött czélja felé tervszerűleg törekvő főpásztor áldásos működésének. A mit Baltik remek programm beszédében ígért, annak komoly megvalósításába bele is fogott. S ép arról adott most számot, hogy a megvetett alapra miként kezdett építeni. ígérte, hogy a testvér kerületekkel évszázados viszonyt nem felbontani, hanem megerősíteni igyekszik, mert egységben az erő és a zsoltáriro szerint is igen jó és gyönyörűséges dolog az atyafiaknak egyességben való lakások. S a mit ígért, azt beváltotta, bizonyság erre nézve a zsinat ügyében követett eljárása. ígérte továbbá, hogy kerületét nemcsak külsőképen, hanem belsőképen: a hívek öszszetartása, a gondozása s megmentése által is erősíteni igyekszik. Ezt az igéretét is igyekezik beváltani. Kiváló figyelmet fordított a diasporalis ügy rendezésére s ittott siker koronázta már is fáradozásait. Zsolnán s Trencsén-Tepliczen uj evang. egyházi fénypontok keletkeztek. ígérte, hogy a lelkészi kar javán sem szűnik meg munkálkodni s íme már is jelentheti, hogy a lelkészi nyugdíj s özvegy-árva-intézet ügye a megvalósulás stadiumába lépett, s immár egy-két alapítványról is tehet említést. S hasonlót mondhat a kerület által felállítandó felsőbb leányiskoláról is. S végül az részletes adatok felemlítése előtt jelezte, hogy az aratni való sok, s az arató kevés lévén, mindent elkövet a lelkész- és tanitó-jelöltek számának szaporítása érdekében, mert különösen okleveles tanítók dolgában igen nagy a hiány. Csak a legutóbbi időben is 36 nemokleveles tanitó mozdítiatott el s helyök máig betöltetlen. Baltik püspök évi jelentésének tudomásul vétele után dr. Stefanovits azt indítványozta, hogy fejezze ki a ker. gyűlés bizalmatlanságát a püspök iránt, mert ez az esperességek megkerülésével közvetlenül a gyülekezeteket szólította föl a zsinati képviselők megválasztására. Baltik püspök ur e felszólalásra hosszasabban éí a hazafias párt nagy tetszésétől kísérve válaszolt. Elmondta, hogy e lépésre feljogosította a zsinati választmány, mivel ez a püspököket egyenesen ily eljárásra szólította fel. Különben is kötelezve érezte mágát erre, miután az egyetemes gyűlés ő felsége hozzájárulásával a zsinat megtartása mellett nyilatkozott. Mint polgár, püspök és keresztyén embernek kötelessége a fejsőbb hatalmasságnak engedelmeskedni. Az esperességek megkerüléséről szó sem lehet, mert ő háromszor is fölszólította őket a zsinati képviselők megválasztásánál való közreműködésre. Különben is a püspöknek jogában áll a gyülekezetekhez törvényes utasításokat küldeni stb. A bizalmatlansági nyilatkozatot 5 esperesség (pozsonyi, pozsonymegyei, mosoni, liptói és árvái) 3 ellen (nyitrai,turóczi, trencséni) elvetették. Ezután Filadelfi liptó— tarnóczi lelkész indítványára az áprilisi határozat elvetésével (mely tudvalevőleg a zsinat megtartása ellen nyilatkozott), hódoló tisztelettel tudomásul vették a zsinatot összehívó kir. elhatározást és intézkedtek a zsinaton való képviseltetés iránt. Az indítvány mellett szavaztak a pozsonyi, pozsonymegyei, mosoni és liptói esperességek ; ellene a nyitrai, turóczi, trencséni és árvái esperességek. Egyenlők lévén a szavazatok, az elnökség döntött a képviseltetés mellett. A határozat kihirdetésekor Baltik zajos ovációkban részesült, mert az ő hazafias magatartásának lehet köszönni, hogy a dunáninneni kerület zsinatba megy és az evang. egyházban megakadályoztatott a szakadás. Felolvastatott a Reischl-alap kezelő bizottságának jelentése, melyből többek közt megtudtuk, hogy az alap nagyszombati földbirtokát eladták. Majd megválasztották az egyetemes gyűlésre küldendendő követeket, s egy-két elkeresztelési és párbérs,zedési eset vitatása után tudomásul vették a vallás- és közoktatásügyi minister 65 rendeletét. Ezek közül némi vitát csakis a lelkész-tanitói állás kettéválasztására vonatkozó miniszteri rendelet idézett elő. Baltik püspök azt indítványozta, hogy azon theologusok, kik mint tanítók akarnak működni, köteleztessenek a tanitói oklevél megszerzésére s indítványát Schneller theol. akad. igazgató ellenző felszólalása után egyhangúlag elfogadták. Trszttyénszky Ferencz pedig az anyakönyvek kiigazítására vonatkozó miniszteri rendelet ellen szólalt fel, s indítványozta, hogy annak vagy vissza vonatása vagy a többi felekezetekre való kiterjesztése kérelmeztessék. Indítványa szintén elfogadtatott. A más helyen lakó hívek egyházi adó fizetésének ügye a zsinati tárgyak közé soroztatott. Ezután tudomásul vették a népiskolai, a kerületi számvizsgáló és a Zsedényi- Németh- s Geduly-féle ösztöndíjalap kezelő-bizottságainak jelentését.