Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

Harmincnegyedik évfolyam, 32. sz Budapest, 1891. augusztus 9. PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI L SZERKESZTOSEG és KIADÓ-HIVATAL IX, ker. Pipa-utca 23, szám. Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija: Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolezad oldal 2 frt. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. A protestáns templomépítés reformja. György László. — Synodalia. Egy-kettő. Lévay Lajos. — Zsinati tárgyak. Hctesy Viktor. — Tárca. A bábák keresztelése és a baranyai ev. ref. egyházak. Földvári László — Könyvismertetés. »Isten és világ « Dr. Prohászka Ottokár után. Dr. Szabó Aladár. — Belföld. A nagy egyházak több szavalata, Bartlia Mór. — N e c r o I o g. Soltra Alajos. Germday Endre. — Különfélék. — Hirdetés. — Pályázatok. De minden dicsőítésnél sokkal szebben beszél maga az illető czikk, mely egyszerű fordításunkban igy hangzik : Elég volt már a szóvitából, Lássunk már végre tettet is ! Ezekkel a szavakkal szeretném a mi kísérletünket, mely a prot. templomépítés ügyében reformkísérletnek mondható, lapunk olvasóinak bemutatni, miután egyházunk bölcs s messzirelátó elöljáróit sikerült ilyen lépésre megnyernünk s mestert találnunk, ki eszméinket művészi szép s geniális formában megtestesíti. Panaszkodunk, hogy nincs prot. templomépítészeti stílünk ; oktalan beszéd, ha a prot. szellemtől várjuk azt, hogy az teremtsen magának saját művészi formát, mely a régi megszokott formákkal szakítva, minden, még ezután épülő prot. templomnak mintája legyen. Épen úgy, mint a hogy nem a katholikus szellem az, mely a román vagy góth építészeti stiít létrehozta : ép oly kevéssé fog a reformált egyház is saját, új építészeti stílt teremteni maga magából. Panaszkodunk, hogy nincs prot. templomépítészeti stílünk; — egészen jogosult panasz, ha abból az alapelvből indulunk ki, hogy minden monumentális épület külső megjelenése, megfelelő tartozik lenni belső hivatásához. Mert akkor prot. templomaink legnagyobb része tulajdonképen kath. templomok, melyeket a legkönnyebben lehetne ismét kath. cultusra használni. Valamint az apostoli keresztyénség az ősrómái basilikákat a maga cultusi czéljaira felhasználta, ép úgy vette át a reformatió is mindazokat a római templomokat, melyekből az áldozár kihurczolkpdott. Kísérletek arra nézve, hogy saját templomépitészeti stilt teremtsünk, mely a reformatió eszméjével, evangéliumi gyülekezetével s istenitiszteletével egyező legyen, alig történ-63 A protestáns templomépítés reformja, A berlini prot. egyházi lapban egy vezérczikk jelent meg legközelebb s vonta magára az egész prot. Németország figyelmét. Yeesenmeyer E. Írójának a neve, s a wiesbadeni most épülő harmadik prot. templomról szól, melvet az -általa megirt elvek szerint Oetzen berlini tanár tervezett s kivitelét a wiesbadeni egyház nagytörőmmel elhatározta. Egy reformkísérlet ez a prot. templomépítés terén, olyan szabású, melyet a berlini építészeti szakközlöny, mint nagy eseményt üdvözölt s egész ívnyi terjedelemben ismertetett. Sajnálatunkra nem vagyunk abban a helyzetben, lapunk tere nem engedi meg, hogy az egész tervrajzot, szakértői ismertetésével együtt közölhetnők; — csak megemlítjük, hogy a mi mindenre figyelmes püspökünk már gondoskodott, hogy e tervrajz szakértőink körében ismertté legyen. Annál nagyobb örömmel nyitunk azonban tért egész terjedelmében magának az alapvető czikknek, mely főként az evang. templomokat tartja ugyan szem előtt, de kevés különbséggel a ref. templomokra is alkalmazható. A czikket különösen két sajátsága teszi nevezetessé, mondhatnók rendkívülivé. Ez egyik : classikus erejű conceptiója. Elvitázhatatlan igazságok ragyogó lánczolata ez. Egyes szemeiben jó ismerős, mert valamennyi az öntudatos protestantismus szellemét tükrözi : de egészében mégis uj, mégis meglepő. A másik : okoskodásának tiszta, reális alapokra való fektetése. Gondolataival nem az égben jár, hanem a földön, hol azok meg is valósithatók, a mint hogy hamar meg is találta mesterét.