Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

BELFOLD. A kovásznai ref. egyház ujesztendeje. — Adalékul a kálvinista nép hitbuzgóságához. — Nagy lelki örömmel ment fel e népes egyház apraja, nagyja az Isten házába ez év első napján. Mindenki tudta, hogy ekkor kerülnek felolvasásra az adakozók nevei és mindenki kíváncsi volt, vájjon mivel gyarapodott ezen egyház a lefolyt esztendőben, a mely mindig aranybetűkkel lesz beírva a kovásznai ref. egyház történetének lapjain. A jelenet, a mi akkor történt, nagyszerű, sőt mondhatom páratlan. Méltó arra, hogy megörökíttessék a «Prot. Egyh. és Isk. lap» hasábjain is. Méltó arra, hogy följegyeztessék; mert a kálvinista nép buzgóságáról, egyházunk iránt való nagy szereteterői minden ékesen szólásnál szebben beszél. Méltó arra, hogy anyaszentegyházunk többi gyülekezetei is példát vegyenek tőle. Olvassuk azért az ((aranykönyvet.» Az aranykönyv első lapján ez áll: „Vájna Károly László, káplár 30,000, irva harminczezer o. é. frt adomány a kovásznai ref. egyház kepeváltási alapjára ajándékozta 1890-ben.)) Hogyan ? Egy egyszerű székely ember 30 ezer frt értéket ad egy ecclesiának?! Igen! TényJeg át is adta «még életében, visszavonhatlanul, teljes megnyugvással a haszonélvezeti jognak halálaig való fentartásával.w De hát ki ez a Vajna Károly? Egy székely katona család gyermeke, ki ezelőtt 69 évvel született és szülőitől két és fél hold földbirtokot és 4 kereket örökölt. A 4 szekérbe való kereket a község 4 legszegényebb emberének elajándékozta és igy két és fél hold földdel kezdett életet. Egész a fösvénységig takarékos volt. Nélkülözött, fáradhatatlanul munkálkodott. Mikor már együtt volt az első ezer forint, szerencsés vállalatba fogott és a mint most kiderült, 30 ezer frt értéket gyűjtött össze. Későn házasodott meg. Felesége két évvel ezelőtt halt meg. Ez az ő felesége Csutak Erzsébet halala előtt végrendeletet tett, mely szerint saját vagyonának 7s részét, circa 1200 frt értéket hagyott szintén a kovásznai egyháznak Gyermekük nem volt. De most már nagyon sok van, mert az egész kovásznai ref. egyházat gyermekévé fogadta, segítvén, hogy azon nagy adó, mit kepének neveznek, az egyháztagoknak vállairól levétessék. A 30,000 frt értékből 14 ezer frt készpénz és 16 ezer frt érték földbirtokban van Ezen év január i-ső napjától kezdve az egész alapítványt a kovásznai ref. egyház kezeli és a kamatokat, meg a földek tiszta hasznát a nemes alapitónak évenkint két ízben átszolgáltatja. Az alapító továbbá megígérte, hogy az összes átiratási költségeket fedezni fogja és végre a mult év szeptemberében alakult ((kovásznai fürdő részvénytársaság)) részvényeiből 20 darabot vett 200 frt értékben és azokat egyenesen a kovásznai ref. egyház kepeváltási alapjára iratta. Vajna Károly urnák e nagyszerű alapitványaért az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsa egy valóban remek leiratot küldött, mely szerint az alapító ezen szép alapítványa által «az egyházakat alapító dicső emlékű patronusaink sorába emeltetett.)) Az orbai ref. egyházmegye 1890. deczember 16-án tartott közgyűlése Földes György egyházmegyei főjegyző indítványára Vajna Károlyt az orbai ref. egyházmegyei közgyűlés örökös tiszteletbili tagjává választotta. Es a kovásznai egyház sokszor és sokképen adta jelét nagyrabecsülésének Vajna Károly irányában. A nagy alapító után az aranykönyvben teméntelen sokan következnek, összesen 725 egyén, kik a mult évben kisebb-nagyobb összegeket áldoztak az egyház javára, összesen circa 1200 frt értékben. Egy nagyszerű uj orgona, mely pár nap múlva átadatik a használatnak, keresztelési kancsó, úrvacsora; edények, szószék és urasztali teritők, uj perselyek, urvacsorai kenyér és bor egy egész évről szép bibliatartó és sok minden kisebb ajándék mutatja, hogy az «aranykönyv» nagyon praktikus dolog és minden papnak ajánlható. Örült a lelkünk, köny csillogott szemeinkben, midőn az istenitisztelet végén egy teljes órán át olvastam az ajándékozók neveit és ajándékaikat. A nép, mely zsúfolásig megtölté szép nagy templomunkat, csodálkozott. Könyezett, lelkesedett. Istené legyen a dicsőség, hogy e szép gyülekezetben, mely züllésnek és pusztulásnak indult volt, ilv páratlan dolgot cselekedett az Úr rövid egy év alatt 1 Fejezzük be ez uj évi tudósítást Szász Domokos erdélyi püspök urnák gyülekezetünkhöz küldött remek leiratának eme passusával : «Nagy lelki örömmel értesültem arról, hogy azon egyház községünkben a közelmúlt évek sötét boruját uj élet hajnalának sugárai ragyogják be, s oszlatják. Nem is tudom szavakban kifejezni azt az édes örömét, mely e jó hír hallatára áthatja az én szivemet, ki meleg szeretettel csüngök azon egyházközség javán, föivirulásán. Lélekben leborulva hálát is adok a szabadító Istennek, ki szent lelke által megihlette ott a sziveket és csodálatos dolgokat cselekszik. Mert a vallásos életnek ama föllendülése, s az áldozatkész buzgóság ama ritka mértéke, melynek jelenségei azon egyházközségünkben napról-napra láttatnak, mind az Istentől valók, ki vezérli a szivek indulatait, mint a vizek folyásait, lever vagy fölemel, sújt vagy áld, a mint bölcsessége jónak látja. Az Istennek küldőtje ott az a fiatal férfiú, ki nekem az Úrban kedves szolgatársam, kinek szavára megnyilatkoznak a szivek s a gazdag kincseit, a szegény filléreit nemes vetélkedéssel hozzá áldozatul az Úrnak szent oltárain. Legkedvesebb kötelességemet teljesítem, midőn ezért neki bár még rövid időre terjedő, de Istentől megáldott szolgálattételeiért főpásztori elismerésemet nyilvánítom és mindazon buzgó híveknek, kik Istentől nyert javaik külömböző mértéke szerint a megdicsőült áldozók fénylő soraiba lépve, az Úrnak élő egyháza iránti szeretettől indíttatva, ezen egyházközség javára eddig áldoztak s bizonyára ezután is áldozni fognak, legmelegebb köszönetemet fejezem ki.» Adjon Isten erdélyi anyaszentegyházunk többi gyülekezeteinek is ilyen boldog újévet. Ti pedig, Atyám fiai, csak haladjatok előre Istennek nevében !*) Kovászna, 1891. január 5-én. Szőts Gerő, kovásznai ref. lelkész. A horvát-szlavon misszió köréből. — Belovár, Pozsega és Verőczemegyében. — A Dráva és Száva között lakó magyar nép culturalis hivatásáról, egy évtizedben folytatott nemzeti harczárói, talán nem lesz érdektelen közvetlenül értesülnie e becses lap olvasó közönségének. 1880 óta a magyarság, különösen a Szlavóniával +) Valóban dicséretes buzgóság és szép áldozatkészség jelei ezek. Örvendező szívvel olvassuk és példaként emlegethetjük Kovászna derék székelyeinek és lelkes papjának mult évben viselt dolgait. Szerk.