Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-12 / 28. szám

Harmincnegyedik évfolyam, 28. sz, Budapest, 1891. julius 12, PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, i^-olczad oldal 2 frt.— Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdíj külön 30 kr. TARTAI.OM : Vezércikk. Ébredjünk! Dr. Aristophanes. — Vallás, theologia, bölcsészet. Baksay László. — Tárca. Emlékezés Haynald érsekről. Feleki József. — Belföld. Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. — Baksay Sándor jubileuma. —Gyakorlati lelkészet. Egyházi beszéd a Baksay-jubileumon. Dömötör Bertalan. — N e c r o 1 o g. S'.inok Sándor. Papp Jöísef. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetések. — Pályázatok. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker. Pipa-utca 23, szám, Ébredjünk, ii. Dr. Hungarus ur második közleményében a ref. egyház alkotmányának módosítására vonatkozó javaslatnak a nagyobb gyülekezetek szavazati jogát kibővitő pontjával s illetőleg az ellene felhozott érvekkel foglalkozik; azt védi, ezeket czáfolja 4 pontban. E négy pont közül a három első a ((Testvéri szózat»-tal vitáz ugyan, de mivel mindenikben van, ha több nem, egy csipős czélzás szerény czikkemre is; de meg a dolog természeténél fogva is, ezekre is legyen szabad röviden reflectálnom. A 4—ik pont aztán egészen a «Videant» stb. c. cikkel foglalkozik, valamint a harmadik közlemény is, a mi alaposabban és bővebben kifejti azt, a mit a XI—ik közlemény 4-ik pontja mond. E kettőt tehát együtt tárgyaljuk. Az első pontban azt az aggodalmat akarja eloszlatni, mely szerint a nagyobb egyházak 12-ig terjedhető szavazati joga ezeknek az egyházaknak' kizárólagos uralmát vinné be az egyházba. Ezt könnyű is eloszlatni nagyon, mert ilyen aggodalma senkinek sincs. De ha még lett volna is, azt — el kell ismernünk — dr. Hungarus ur cikke teljesen eloszlatta volna, mert ő kimutatja, hogy ha esetleg a nagy egyházak a kis egyházakkal szemben mindig együtt szavaznának is s emezek viszont, még akkor is ezek volnának többségben, épen úgy, mint most, sőt ha már az ilyen uralkodástól való félelem alapos volna, inkább a nagy egyházak félhetnének a kisebbektől. Ez mind oly igaz, hogy ellenmondást nem tűr. De önként fölmerül itt a kérdés, hogv akkor hát minek ez a lényeges változtatás alkotmányunkon, mely sem előre nem viszi a dolgot, se hátra, sem a kis egyházukat nem adja a nagyok kezébe, sem ezeket nem biztosítja amazok uralma ellen ; minek ez a változtatás, melyet semmi szükség nem parancsol? Ha valahol, ugy az egyházi téren kell azt a hires mondást alkalmazni: quieta non movere! Vagy talán a nagy egyházak körében általános volt ez iránt az óhaj, s a kisebb egyházak körében valami olyan veszedelmes forradalmi szellem mutatkozik, mely szükségessé teszi, hogy a hatalom súlypontja ezekről a nagyobb egyházaknak mindenesetre nagyobb és igen tiszteletreméltó intelligentiájára helyeztessék ? Épen nem. A mi kis egyházaink annyira engedik magukat vezettetni, hogy szinte aggasztó volna, ha még jobban engednék. És Budapestnek még soha sem volt oka panaszkodni, s nem is panaszkodott soha a felett, hogy csak egy szavazata van. Mert erkölcsi súlya is van e mellett, a mi többet ér valamivel, mint az a reménybeli másik 11 szavazat. Es vájjon, ha ez a súlya nem volna meg, képes volna-e azt a minden tekintetben szükséges és nagyon üdvös hegemóniát gyakorolni, a mit igy gyakorol? Még 12 ezer szavazattal sem. Nem tudom ugyan vannak-e, de ha volnának valahol kerületi vagy megyei vezéregyházak, melyek talán a célból kívánnák a több szavazati jogot, hogy a vezérlett egyházakkal szemben kellő tekintélylyel tudjanak fellépni, azoknak bátor vagyok figyelmébe ajánlani azt a régi mesét, mely szerint az oroszlánsörény még nem tesz oroszlánná, és a ki egy szavazattal nem képes vezérszerepet játszani, nem képes 12-vel sem. A második pont azt a ((baljóslatú föltevést)) cáfolja meg, hogy a nagyobb egyházak-