Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

Még az átellenben levő uj állami gymnásiumot látogatta meg ezután, melynek szép és czélszerűen berendezett termei és teljes tanszer gyűjteménye püspök urnák, mint tanférfiúnak méltányló elismerését teljes mértékben megérdemelte. Késő este volt már, midőn a gymnásium látogatásából szállására tért honnan 9 órakor a fő- és alispán urak társaságában a városházához jött, melynek nagytermében az ő tiszteletére fényes bankettet rendezett az egyház elöljárósága. Megjelent itt a város és a megye előkelősége teljes számmal, míg a karzatokat nagy és fényes hölgyközönség foglalta el, megjelenésével nagy mértékben hozzá járulva az ünnepély fényének emeléséhez. Pohárköszöntőkben természetesen — annyi szellemes ember levén együtt — nem volt hiány. A sok szép és szellemes felköszöntő közül különösen kitűnt Hajdú Sándor alispán és Simon Ferencz jászberényi lelkész uraké, kik közül az első püspök urat, az utóbbi pedig püspök ur 86 eves édes anyját éltette. Éjfél körül járt az idő, mikor a vidám társaság' oszlani kezdett, ki-ki magával vivén egy nagyon kellemesen eltöltött est kedves emlékezetét. Baksay Sándor jubileuma. Kúnszenlmiklós, 1S91. junius 28. Mire a sorok napvilágot látnak és mint szivesen látott kedves vendégek bekoszöntenek a lelkészlakok puritán egyszerűségű muzeumaiba, az iskolák modern berendezésű tanárszobáiba, sőt talán egy-egy világi tanácsbiránk hajlékába is, olvasóink bizonyára értesüllek már a napi sajtó sebes szárnyú tudósításaiból, hogy ref. egyházunknak minő szép örömünnepe volt Kúnsz,entmiklóson, a mult hó 28-ik napján. De mivel mind a két fél, mind az ünneplők, mind az ünnepelt oly kiváló diszes helyet foglal el egyházi életünkben, méltónak is, és illendőnek is tartjuk, hogy mi is megemlékezzünk e messze kimagasló ünnepély lefolyásáról és beszámoljunk t. olvasó közönségünk előtt annak minden mozzanatáról. A kúnszentmiklósi egyház, mely ugy tagjainak számánál, mint értelmiségénél és tiszta vallásosságánál fogva a magyar Sionnak egyik legjelentékenyebb őrhelye, önmagát tiszrelte meg, szépen és fényesen, midőn szeretett lelkészének : Baksay Sándornak 25 éves kúnszentmiklósi papságának emlékére jubileumot rendezett. Es ennek a szépen és fényesen lefolyt örömünnepnek egyszerű, puritán nyilatkozataiban is, valódi értéket és becset magának a jubilánsnak nagyhírű neve, fényes tehetsége és páratlan egyéniségének pazar varázsa adta meg. Röviden, méltók voltak egymáshoz, a szó legmagasztosabb értelmében ! Képzeljük csak magunk elébe, egyházi életünk gyakran borús-egének ezúttal kedves, elbűvölő derűjéből a képet, melv feltárult szemeink előtt. Ott láttuk magunk előtt az Úrnak hivatott szolgáját, a maga puritán egyszerűségében. Mellét nem díszítette semmiféle kitüntetés, és e helyett, az érdem, a férfias öntudat, a kötelesség hű betöltésének felemelő érzete ott ragyogott angyal jóságú szelid arczán. Szemeinek elbűvölő tekintetéből, mint jótékony enyhe forrásból a bátorítás, a buzdítás, sugárzott ki. Ott láttuk magunk előtt ezen istenes ember nemes alakját ... és lelkesedtünk tekintetének hatása alatt! Puritán egyszerűségű köntösét az Úr buzgó szolgálatában oly sokat használt és oly nagyon megkoptatott palást fedte. (Oh, ne szégyeljük palástjainknak ezen fogyatékosságát ! Ha nem valamirevaló nagy érdem is az emberek előtt, de mindenesetre érdem. Az előtt, kinek szolgálatában lett olyanná!) Ott állt előttünk egyszerű, férfias magatartásával, és a szeretetnek és a jóságnak minden gyémántnál és földi pompánál fényesebben ragyogó dicsfénye sugárzott le őszülni kezdő hajszáliról. Ez a kép egyik oldala, az Úrnak szolgája, a tiszta nyugodt lélek, mely lényének minden izében, arczának minden vonásiban elömlött. A másik pedig: az ünneplő egyház, a maga rajongó szeretetével, szemeiben az öröm, a hála és a kegyelet drága gyöngyeivel. Az egyház, melyet az ünnepelt 25 éve tanít, nevel, int, dorgál! Az egyház, a maga örömével, melynek nyilatkozata, egyszerű, nemes, tiszta, és igaz voltáért, mint termékenyítő harmat hull még a legfásultabb lelkekbe is! Az egyház, 25 éves munkálkodás gazdag emlékeivel megrakottan, ünnepelve, de nem a gyenge embert, nem a gyarló szolgát, hanem ann.tk szent nevét, «ki megdicsőítette a maga erejét a mi erőtelenségünkben !» Valóban megkapó kép, derűs és kedves jelenet a mai vallástalanság oázában ! Elfacs irodott szivünk e kép látásán, szemeinkből az öröm és a hála könnyei peregtek alá, de felmelegedett lelkünk annak elgondolásán, hogy most voltaképen emberi természetünk jobb, nemesebb része ül ünnepet, Isten szent nevének dicsőségére ! Köszönet és hála a kúnszentmiklósi derék egyháznak, egyenként és összesen mindnyájuknak, hogy nekünk ezt az örömöt szerzették ! Köszönet és hál 1, hogy szeretetüknek nyilvánulása által alkalmat nyújtottak nekünk, hogy erősödést nyerjünk a vallásos meggyőződésben és azon öntudatban, hogy ha hívek leszünk, majd egykor az Atya által mi is többre méltattatunk. A felemelő ünnepély kedves hatását és emlékét mint kedves drága kincset, őrizni fogjuk magunkban, a mig csak a kegyelem Istene éltetend bennünk't! Köszönet és hála! Te pedig ünnepelt férfin, Istennek Kúnszentmiklóson letelepedett népe között 25 év óta Istentől megáldatott működő szolgatárs, ki életednek gyalog ösvényein kellemes szederindák között bejártad a mélységeket és a magasságokat, ki szellemed teremtő erejével nemcsak a classika-literatura remekeivel ismertettél meg, hanem az édes hazai nyelven is a népies irányzatra valló úttörő remekekkel gazdagitad irodalmunkat, fog. idd a hazai ref. egyházi sajtó üdvözletét ezen az úton is. Az élet, melyet átéltél, szép élet volt, a pálya, melyet megfutottál, szép pálya volt! Tövisei mind a kettőnek valának, tudjuk; de tudjuk azt is, hogy téged a tövisek tartósan meg nem sebezhetének, mert ott volt mellettük életed szép és kedves rózsája, mely balzsamos illatával, kedves és ragyogó szinpompájával behegesztgeté az ádáz fullánk marását és ajkaidat a feledékenység italával itatá! Legyetek boldogok éltetek alkonyán fnindaketten, legyetek gazdagok, mindvégig gazdagok — az isteni kegyelemben ! A kúnszentmiklósi ref. egyház érdemekben megőszült, fáradhatatlan főgondnoka : tek. Kovács Zsigmond ur, ez a fiatal öreg, kinek lelkének rugékonysága, testének physikai ereje, éveinek számával bámulatosan növekedik mult hó 28-án a kúnszentmiklósi ref. egyház közönsége nevében egy felhívást bocsájtott ki, mely szerint: «A kúnszentmiklósi ref. egyház, nagyt. Baksay Sándor lelkész ur, negyedszázados áldásos működését megünnepelni óhajtván, erre nézve az 1891 évi junius 28-át tűzi ki, és az ünnepély részleteit a következőkben állapítja meg: 1. A délelőtt 10 órakor tartandó isteni tiszteleten imádkozik maga a jubilált lelkész úr; utánna az alkalmi