Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

valamely szívnek mélyéig hatott; a hitért, mely valamely lélekben hitet élesztet; tégedet áldalak azokért a lelkekért, a kiket foglyul vihettem az én Uramnak... Minden erőért, minden kegyelemért nem nékem Uram, nem nékem, hanem a te nevednek add a dicsősséget. Áldj meg engemet továbbra is a te népedért ; áldj meg azokban a szívekben, kikkel életemet boldoggá tetted. Földi életemre nézve nem kérek többet, mint a mit adtál; tartsd meg azt nálam, mig tenéked jónak tetszik: de lélekben tégy gazdagabbá ; lelki kegyelmeidhez adj többtöbb kegyelmeket, hogy szólhassak hittel, szeretettel, hívséggel, mig áldó kezed rajtam nyugoszik, és alázatos tűréssel, akaratodon való megnyugvással, és szent reménységgel, midőn arra méltóztat, hogy szenvedjek a te nevedért, hogy még halálomban is híven hirdessem igazságit az én Istenemnek, kiben hamisság nincsen. Oh én Uram ! ki erőt adsz énnekem, Szeretlek téged, mig lészen életem. Most felemelem az én kezeimet én Istenem és kérlek tégedet, áldd meg ezt a népet, nem én érettem, hanem azért a jó pásztorért, a ki ismeri az ő juhait, és a juhok hallják az ő szavát, és engednek neki mind nagyok, mind kicsinyek. Aldd meg e gyülekezetnek gondviselőit, kik ennek rendjére és ékességére ügyelnek; a 24 véneket, kik ennek tanácsában ülnek, és az Úr házában vigyázván vágynák hűséggel. Áldd meg a te egész földi anyaszentegyházadat, hirdettessed a föld minden határain a te evangéliomodat; e végre ruházd fel bátorsággal és hittel a te házad szolgáit, és mind azokat, a kik ő velők együtt a te kicsinyeidnek gondját felveszik. Aldd meg ezt a várost; ennek minden rendű lakosait, a kik más-más templomban imádnak tégedet, de tégedet imádnak; kösd egymáshoz azzal a szeretettel, melyet a te szent fiad hagyott mindnyájunknak közös örökségül. Aldd meg a mi biráinkat, tisztviselőinket, öltöztesd fel őket igazságod ruháiba, hogy midőn törvényt tesznek, szegényt Ítéljenek igazán, és könyörüljenek az árván. Áldd meg a királyt, a mi királyunkat, a te képedet; országlásának nehéz gondjait jutalmazd meg népei hívségével és szeretetével; koronájának terhét fedezd el a te dicsőségednek sugaraival. Aldd meg azokat az ő jobb és balkeze felől a kik igazságban ítélik a te népedet, és törvényt mondanak a te nevedben. Áldd meg a mi édes magyar hazánkat, ennek drága földjét, melyet te adtál a mi atyáinknak örökségül. Kösd össze ennek fundamentomát a íöld fundamentomával, álljon mindaddig, mig az ég és föld elmúlnak, és a te örökkévaló országodba ez a haza is felemeltetik. Áldd meg azokat, kiknek első helyet Ígértél ez országban, a szenvedőket, de benned bízókat; a gyászban járókat, de véled járókat; az özvegyeket, de valóban özvegyeket; az árvákat, kik benned vetik reménységüket; a föld kicsinyjeit, kitagadottjait, de szent fiadnak választottjait ; lásd meg a betegeket, jelenj meg a haldoklók ágya mellett bátorító erőddel és az ő megpróbáltatásaikat fordítsad leikök megszentelődésére, idvességére Amen. Istennek lelke ! Egyedül örök, egyedül mindig tiszta forrása az igazságnak, szentségnek és igaz örömnek: áldj meg minket, szentelj meg minket, tarts meg minket mind az időben, mind az örökkévalóságban Amen. Vallás, theologia, bölcsészet. Bölcsészeti tanfolyamot megnyitó előadás a párisi theol. facultáson P. Allier bölcsészet-tanártól.*) E pillanatban, midőn e tanfolyamot megkezdem, élénk tudatával birok annak, hogy hallgatóim legtöbbje ugyanezen kérdést intézi hozzám : minő magatartást foglalok el, mint bölcsész, a vallással és theologiával szemben ? És nem csupa kíváncsiság az, a mi ezt a kérdést sugallja. Tekintélyes érdekek vannak játékban; mert mindenki tudja azt, hogy a tudományról való eszménk sugallja módszerünket és az vezeti következtetéseinket. Tartozom hát ugy a prot. közönségnek, mint az egyetem közönségének is nyílt és határozott magyarázattal. Tartozom fenhangon kimondani, hogy mint fogom én fel a bölcsészet viszonyát a vallás és theologiához. Ez elvek fejtegetésének rövidnek és világosnak kell lenni, feladatom tehát nincs nehézség nélkül. I. Kortársaink legtöbbje előtt ez a problena előre meg van oldva, sőt fel sincs állítva. A vallást ők a theologiával azonosítják ; azt mondják, hogy a vallás értelmi magaviseletben áll; tárgya a formuláknak egy összege, a mk minden vitatás nélkül kell elfogadni vagy elvetni. Világos, hogy mély összeférhetlenség van azon alárendeltség közt, melyről nekünk beszélnek és a gondolat szabad gyakorlata között. Tegyük hozzá tüstént, hogy e meghatározást és e következtetést nem azok idézik elő, kik azon magaviseletnek használatában vannak. Sok embernek hite szerint e vélemények, melyek a vallást alkotják, minden részleteikben ugy vannak kigondolva; a dogmák az emberi gyengeségeket ismerő, és azokat ügyesen kiaknázni tudó embereknek ravasz találmányai. Ez elmélet a néptömeg közt nagyon el van *) Derék dolgozótársunk, néhai Baksay László e szép dogozatát halála előtt pár héttel küldte be hozzánk. Szerk.