Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 27. sz« Budapest, 1891. julius 5. PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 írt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt.— Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdíj külön 30 kr. TAIITAI.OM : Vezércikk. A Bethesda jubileumához. Gycrgy László. .— Ima. Baksay Sándor jubiljumái. — Vallás, theologia, bölcsészet. Baksay László. — Tárca. LXXVII. zsoltár. Varga Bálint. — Könyvismertetés. Lányai Jánosné Naplótöredékeiből. — Belföld. Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. — Baksay Síndor jubileuma. Feleki József. — Régiségek. 'A lévai üldözött reformátusok és a dunamelléki egyházkerület Földváiy László. — Külföld. Az Egidv-féle uj keresztyén egyház. Tiiaó's htván. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. — Pályázatok. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Pipa-utca 23, szám. A Bethesda jubileumához. Van a pesti, mondhatnók a magyar ref. egyháznak egy igen szerény, de annál méltóbb büszkesége. Ritkán emlegetjük, de annál többször áldják a szegények, kik árnyékában nyugtot s gyógyulást találtak. Nem szoktunk vele dicsekedni, pedig szebben egy intézményünk sem hirdeti, hogy köztünk is itt él a Krisztus lelke. Egy csendes ház ez ott a városliget árnyas fái közt, hasonló ahhoz a fehér galambhoz, melyet jelképe mutat, melyet maga az Ur keltett szárnyra, hogy vigyen a szenvedő, beteg emberiségnek vigasztalást, gyógyulást és reményt; egy jótékony intézet, melyet egy-két jó lélek alapított, s néhány, többnyire névtelen ember tart fenn évről-évre csudálatosan, egy betegház, hol nem fizetett s részvétlen ápolók őgyelegnek, se nem világról lemondott, csalódott lelkek vezekelnek a betegek körül, hanem áldott lelkű jó nők, kik szeretnek élni e világban — Krisztusért és a szenvedőkért, kik hivatásukat, boldogságukat látják abban, hogy kötözgessék a íájó sebeket faj- és valláskülönbség nélkül, vigasztalják, felemeljék a szegényeket — nem üres szókkal, de az evangéliummal, hittel, békességgel, Istenben való bizalommal, mint az első keresztyének, kik látták Krisztust, látták tetteit. A Bethesda nevű kórház és diakonissza intézet ez. Mult hó 29-ikén ülte fenállásának 25 éves jubileumát s tartotta háza jobbszárnya kiépítésének örömünnepét. Oh mily szép, mily felemelő volt ez ünnepély ! A buzgóság rendezte, az egyszerűség adott neki ékességet, a Krisztus lelke tette fényessé. A hívő lélek örült, a könnyen hívő égre nézett s könnyek közt hallgatott. Hallottunk ott éneket szívből fakadva, Istenhez szállva ; hallottunk ott beszédeket lelket emelve, szívhez szólva, pedig valamennyi a perez szüleménye volt, egyik támasztotta a másikat. S mikor az uj szárny megáldásakor a régi ház erkélyén felhangzottá szentének szava s az ősz pásztor ajakán zengett az áldás : ((Áldja meg a szeretet Istene az emberszeretet e művét 1 Legyen megáldva ennek minden köve ; alapjai, hogy szilárdul álljanak a hit kőszikláján az Űr Jézus Krisztus által vetett fundamentumon ; falai, hogy a szenvedők sóhajaival az ápolók vigasztaló szavait egyesítsék viszhangjaik; födele, hogy az égi kegyelem óvó, védő segedelme tartson paizst benne a betegek és gyógyulok fölött)) : «úgy tetszék, mintva vigadva ott volnánk-, hol a menny lakói!» Nem is csuda. Az Úr lelke lebegett itt a szívek felett! Megjelent a német császár is — és még sokan — lélekben az ünneplők között. A fentartó egyház apostoli buzgalmu papja oly édes örömmel olvasta fel a sok üdvözletet. Örömmel hallgattuk; de nem tudom, magam voltam-e igy, nekem fájt is a szívem az öröm között. Elgondol'am, hogy mily szép csillag ez üz intézet egy ízünk egén, mégis egyházunk lelkes püspökén . ehány minden szép áldozatra kész tagjain s az ünnepet tartó német leányegyház elöljáróságán s nagyszámú hívein kívül Nagy-Magyarországon csak a gyomai egyház egyik lelkipásztora s kurátora látta meg ezt a csillagot s jött el, hogy neki tisztességet tegyen. Pedig nekünk, kik több, mint 38 éves betegek vagyunk, kik annyiszor emlegetjük, hívjuk, s idézzük a Krisztus lelkét, de a mely nélkül hiába csak mégis szűkölködünk, kik annyira szeretnénk már meggyógyulni régi nyavalyánkból, itt kellene tolongnunk, ilyen helyeken, hol keresés nélkül is láthatjuk az Urat s az ő di-