Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

bibliai szlnezetüeknek is kell lenni; mert annak szelleme ismeretes az egyszerű hívő előtt is és bizonyára szívé­hez szól. Úgyde, hogy az ne lássék, mintha csupán a má­sok munkái felett volnék hajlandó pálczát törni, bemu­tatok most és más alkalommal is, ha nt. szerkesztő ur megengedi,*) saját átdolgozásaimból néhány darabot, nem azért, mintha talán sikerülteknek tartanám, sőt meg­köszönöm, ha valaki tévedésemre figyelmeztet; hanem egyszerűen annak jeléül, hogy anyaszentegyházunk e nevezetes ügyét én is szívemen hordom s fontosnak tartom. íme a darabok. XX. Z s o 1 t á r. — Dallam : Hazádnak rendületlenül. — Hallgassa meg írnád az Ur, Ha vésznek napja jő. Ki védte őseinket is: Győzelmet adjon ő. Küldjön felülről rád segélyt, Hol fényes trónja áll, Ne vonja oltalmát se meg Ez égi, szent király. Emlékezése szüntelen Foglalkozzék veled — S ha áldozol, e buzgalom Tetszését nyerje meg. A mit kívánsz, a mit teszesz, Ha bölcsen tervezéd : Áldással teljesítse be, Tetsző legyen a vég. Örömtől lángol így szivünk, Hogy választottja vagy, Mert karja védve ; most veled A néped is szabad. Nagy Istenünk nevére még Zászlók is lengjenek — Kéréseid mindannyian Kívánt czélt érjenek 1 Oh, én tudom, megtesz az Úr Mindent fölkentjeért: Meghallja trónján, védi őt Es nyújt neki babért. Segíts tovább is Istenünk Ha ajkunk vészt kiált, Áldd meg 's vezesse szent ka A felséges királyt! XXVIII. Zsoltár. — Saját dallamára. — Hozzád kiáltok, óh nagy Isten, Erősségem kívüled nincsen. Kérésemet vedd hát füledbe, Mert ha tőled el leszek vetve -S ki nem nyújtod védő karod : Olyan leszek, mint egy halott ! Feléd nyújtom kezem kitárva, Figyelj könyörgésem szavára A te szentséges templomodban . Hiszen nálad kész irgalom van. Ne számíts fel rosznak engem, Hitetlenség nincs szivemben. A büntetést azokra rójad, A kik noha békéről szólnak: Sziveikben gonoszt rejtenek, Képmutatásnak adnak helyet. A bűnösnek méltó bére, Ha bűnhődés száll fejére. E büntetésnek sujtolása Legyen gonosz tettüknek mása, Jutalmuk így legyen fizetve, Mert nem jutott az Űr eszekbe Romlás leszen a szörnyű vég S nem lesz kegyes többé az ég Áldott legyen az Isten, áldott,' Meghallgatá, mit szám kiáltott. Csak benne bíztam, bízom ma i () az erősség, védő paizs. Segítségén örül szívem S dicsérem őt mindig híven. Maradj népeddel, óh erősség, Mentő karod soha ne késsék, Örökséged lett e nép neked, Áldott leszen, ha te vezeted; Segítséged bizva várják, Add meg a menny koronáját. — Harczi ménben és szekérben Mások hadd bízzanak, Mi csak Istenre gondolunk, Védelmünk ő marad. Nem is maradtak állva ők, De bukva estek el : Mi biztosan állunk s az ajk Győzelmet énekel. *) Készséggel Lapunk a/, énekiigy reformjának, mint fontos egyházi ügynek, jövőre is szolgálatkész előmozdítója kiván lenni. Szerk. C. Z s o 11 á r. — Saját dallamára. — Föld^ népei zendítsetek Az Urnák szép dicséretet, S ha zeng öröm, vígság dala : Szolgáljátok őt általa. Tudjátok meg, csak ő Isten, Kívüle más nagy Ur nincsen, O tőle van csupán a lét — S mint gyermekit ölelve véd. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom