Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

nek, hanem a Krisztusnak és az ő «egy közönséges keresztyén anyaszentegyházának)) keresztelünk. Majd később, ha felnőnek a gyermekek, a vegyes házasságban élők közül a katbolikus vallású szülőt fenyegeti, hogy másik vallású gyermeke elkárhozik, ha eretnekségben marad, holott Krisztus azt mondotta «a ki hiend és megkeresztelkedik, idvezül, a ki pedig nem hiend elkárhozik)) (Márk XVI. 16). De hiszen, mi is ugyanazt a Hiszekegyet mondjuk és hiszszük, az első betűtől az az utolsóig, melyet ők. A protestáns egyház sem örül az ily vegyes házasságoknak, de egészen más okokból. Nem örül, mert nem szereti a házasok közti békételenséget és versengést, nem szereti a zaklattatásokar, hanem örvend a a békességnek, mely «a léleknek gyümölcse (Gál. V. 22.) s a lélek egységének, a békességnek kötele által» (Eíéz. IV. 3.). De ha valaki azt mondaná a vegyes házasság ellen, hogy mivel a vallás a lélek legbensőbb sajátja, legmélyebb rejtelme, legszentebb szentsége, s a hol ez nem egyenlő, hogy lehetne ott állandó és biztos boldogság? erre az ész által tett ellenvetésre, csak a sziv adhatja meg a feleletet s minél vallásosabb, annál biztosabban. Mert nem külsőségekben keresi a vallást, hanem az Isten félelmében, a benne való bizodalomban s a Krisztus szerelmében és váltságában. Ez pedig nincs egyik vagy másik felekezethez kötve ; ez minden keresztyének közös tulajdona. Azért mi azt mondjuk a vegyes házasságban élőknek: járhattok külön templomokba, imádhatjátok Istent különböző szertartások formái szerint, ugyanazon Istent fogjátok imádni, s ha máshol nem, otthon házatok közös családi szentélyében mindig meg fogjátok őt találni; mert ő a szeretet Istene az ő neve «szeretet)). Bocsássatok meg atyámfiai! hogy oly hosszasan időztem e tárgynál; magában is elég fontosnak tartottam ezt arra, de némi képleges jelentőséget is tulajdonitok annak, melyet rátok és itteni helyzetetekre tanusággal vélek alkalmazhatónak. Vegves házasságban nem csak egyesek élnek közöttetek családilag, hanem vegyes házasságban éhek bizonyos értelemben mindnyájan, sőt vegyes házasságban él egész egyházatok, itt e vegyes vallású községben, hol a hit elválaszt titeket a többségtől és csak a szeretet egyesíthet. Es valamint a házasságban az erősebb félnek oltalmazni kell a gyöngébbet s az erősebbnek türelmesnek, a gyengébbnek pedig engedékenynek kell lennie: ugy van ez a vegyes vallású község kötelékében. A polgári közösség is olv viszony, melyet a kölcsönös méltányosság és jó indulat tarthat össze a kivánt békességben, ennek feltétele pedig a türelem egy és a bizalom másfelől. Azé-t ti, vegyes házasságban elők, sőt ti mindnyájan is at37

ánkfiai, kik egy ily vegyes vallású társadalomban és pedig nagy kisebbségben éltek : a szeretet Istene nevében kérlek, szeressétek egymást és keressétek a békességet és kövessétek azt. (1. Pét. III. 10. 11.) Mert boldogoknak nevezte Jézus a békességre igyekezőket s Isten fiainak. (Mát. V. 9.) Kiki ragaszkodjék a maga hitéhez, vallásához s ne a másoké iránti türelmetlenséggel, hanem azzal bizonyítsa meg a magáéhoz való ragaszkodárár, hogy a másokét is tisztelje s becsülje azokban is a maguk vallásához való ragaszkodását. «Kiki az ő urának áll vagy esik», mondja a nagy apostol ; mert az igaz ember hitből és a hit által él (Zsid. X. 38.), «hit által idvezülünkw, t. i. mindenkit a maga hite nyugtat meg és idvezít. De a hit mellett ne vessétek meg a jó cselekedeteket sem ; a tiszta erkölcsöt, az atyafiságos szeretetet ! S hiteteknek ebben mutassátok meg gyümölcseit és adjatok annak külső kifejezést is egyházatok iránt való szeretet és áldozatkészség által! Tudom ugyan, elmondhatom néktek én is, amit a Lélek izént vala az efézusi gyülekezetnek : «tudom a te cselekedeteidet és a te fáradságodat és tűrésedet, és teherrel megterheltettél volt és elszenvedted és az én nevemért munkálkodtál és nem fáradtál el !» (Jel,. II. 2. 3.) és ismét a Smirnabeli gyülekezetnek: «Tudom a te cselekedeteidet, a te nyomorúságodat és szegénységedet, de gazdag vagy !» (Jel. II. 9.) Légy is gazdag hitben és türelemben ; légy gazdag szeretetben és békességes indulatban ; légy gazdag az Istenbe i való bizodalomban és a Krisztus szerelmében ; légy gazdag jó cselekedetben és végre imádságban ! Jertek atyámfiai! most is imádkozzunk ezekért.» Az ina elhangzása urán az Úr asztalát körülülő fehér ruhába öltözött leánykák sorából Mészáros Margitka állott a főpásztor elé s a gyülekezetet megható üdvözlő beszéd kíséretében ékes rózsavirágokból összeállított virágcsokrot nyújtott át, kérve a főpásztor áldását magára és leánytársaira; mire a főpásztor megható alkalmi beszéddel válaszolt s az áldást kérőkre Isten áldásáért könyörgött. Ezek után ismét az egyházi énekkar «Miatyánk !>> négyhangzatos éneklése zárta be a templomi istentiszteletet. Az Isten házából a paplak társalgó termébe menvén át püspök úr, itt fogadta az ünnepély nyomtatott sorrendje szerint az üdvözlésére megjelent tisztelgő küldöttségeket. Ilyenek voltak : Gyöngyös város hatósági tisztikara; Krasszy Félix róm. kath. apát, főesperes-plebánus ; a gyöngyösi statusquo izr. hitközség elöljárósága ; a községi iskolaszék ; a gyöngyösjárási főszolgabírói hivatal ; a kir. adóhivatal. A küldöttségek szónokai á tal .elmondott üdvözlő beszédekre püspök úr, megköszönve az irányában ily nem várt módon tanúsított megtisztelő figyelmet, külön-külön eszmegazdag beszédékkel válaszolt. A tisztelgések után 11/2 órakor ebédhez ült az ez alkalomra meghitt 28-tagu társaság a reform, paplakon. Jelen voltak : püspök, Ádám Kálmán esperes, Fáy Józset egyházmegyei tanácsbiró urakon kivül a gyöngyösi egyesült prot, egyháztanács tagjai, a h. polgármester, a róm kath. apátplebánus, a vidéki protestáns vallású földbirtokos urak stb. Az ebéd folyama alatt számos felköszöntő hangzott, közben pedig az egyházi énekkar mulattatta az ebédelő társaságot szabatosan előadott világi énekdarabok négyhangzatos előadásával. Délután mindjárt az ebéd elvégzése után a templomba ment püspök úr, az ott levő iskolás tanuló növendékek villástanulásának megvizsgálása végett. Örömmel győződött meg itt arról, hogy ezen egyház különböző iskolákba járó növendékei a hitoktatásban rendszeresen részesülnek, s noha a f. év tavaszán a difteritis és kanyaró járvány miatt több mint két hónapig szünetelt a tanítás, a tanitás és tanulás eredménye a főpásztor várakozásának teljesen megfelelt. A vallásvizsga lefolyása után, az egyháztanács jelenlétében, az egyház tanácstermében, az egyházvizsgálatot tartotta meg püspök ur. Megelégedését és örö nét nyilvánította itt is a tapasztaltak felett, egyedül az egyháznak a filoxera vész miatt anyagi fejlődésében visszaesése fölött nyilvánította sajnálkozását, s kilátásba helyezte jóakaratú pártfogásával az egyházra nehezedő anyagi terhek könnyebbitésére befolyásának érvényesítését, mely