Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-14 / 24. szám

tár is a héber nyelv alap-kezdő betűivel 46 versszakra felosztva. Károli annyit mond róla, hogy ez : tanúság az Istennek a szent Írásban foglaltatott igéjéről és szent töivényeiről, vagyis tanköltemény. Gazdag élettapasztalat, bölcs intés, rendületlen Isten félelem, nyughatatlan édes 'vágyódás az Ur utain járni, szentséges törvény tisztelet és hódoló engedelmésség nyilatkozik e sajátságos felosztású zsoltárban. Mint ranitó költemény is szivhez szóló, buzgóság teljes s szinte érezzük, hogy bizony boldog az oly ember, kinek vezérszövétneke az Isten igéje és az ő szent parancsolatainak hűséges megtartása ! Belső és külső átalakítási ügyesség, helyes felfogás, közvetlenség s ezek mellett okos tanítás mind előnyére írandó, megtartva mindenütt a tanítás komolyságát és méltóságát hangban és formában. A CXXVI. és CXXXVII. zsoltár átiratok ugy jelennek meg, mint a százszor szent nemzeti szabadság diadalának és gyászos elbukásának örvendező, illetve búsongó énekei. Az alapgondolat hű az eredetihez; de hiányzik belőle az az igazi honfiúi érzelem és lelkesültség, mely az ilyen nemzeti daloknak élengedhetlen föltételei; sőt több helyen a hév alászáll s a forma is lapos prózába sülyed. A borús hangulatú ének szerencsésebb átalakítás; de nem hibátlan. Hogy a babiloni vizeket emliti mint a honfiúi gyásznak, fájdalomnak helyeit : szerintem elfogadható ; sőt ez elnevezést kell okvetlen megtartani, mivel ez alatt aztán érthetjük a Sajó (Muhi), a Duna (Mohács), a Maros (Arad) mellett történt nemzeti szerencsétlenségeket is együttesen, midőn a multakra siralmasan visszaemlékezünk ! Hibátlan a CXXVIII. zsoltár ily átalakításban, mely a család elég csendes boldogságát rajzolja kedves idylli vonásokban. Első tekintetre hibásnak tűnik fel az ének végén levő «örök-való» kifejezés; pedig csak szokatlan, mert ez határozottan kifejezi, hogy az örök Isten öröktől fogva volt van és lesz is mindörökké! Helyeslem a CXXXIII. zsoltár felfogását is, mely azon alapgondolatot hogy: «Ime mely igen jó és gyönyörűséges az atyafiaknak egyességben való lakások)), kiszélesíti, illetve felosztja 3 részre. Dicséri a hazában, a községben, a házban (család) való békességet, szeretetet részenként s az utolsó versszakban egygyé foglalva igy végzi: Gyermekidet kötözd egybe, áldott boldog szeretetbe ! Egy kis simítás még itt-ott nem árt; különben helyesen kijavítva (ütem) szebb énekeink között foglalhat helyet. A CXXXVIII. CXXXIX. CXLII. zsoltár több feldolgozásban ismeretes előttünk. Az első Isten dicsőségét., a második az ő mindenütt jelenva/óságát, a harmadik az ő végetlen nagy hatalmát rajzolja, aki előtt az ember leborul érezve az ő kicsinységét. Tagadhatatlan sikerültebbek az eddigi átalakításoknál; a külsőre már több gond, figyelem van fordítva anélkül azonban, hogy már hibátlanok volnának s örömmel vehetnék fel uj énekes könyvünkbe ! Még javítandó ! Ezzel elértem az utolsó zsoltárhoz, mely a LXIX. kihagyásra itélt zsoltárnak átirata. Érdekes megjegyzés kíséretében van közölve, mely igy hangzik: «Ime egy kísérlet a legkritikusabb zsoltár átdolgozására. Dávid zsoltári eszméje mindenben megtartva : ugyanaz a fájdalom panaszaival, kitöréseivel, de megszelídítve. Az átok az utolsóelőtti versszak négy sorában szelid óhajtássá simulva, de czélja ugyanaz, ami a Dávidé. Keresztyén embernek is lehet kérni Istentől a bűn uralkodásának megtörését. Ide mennek, ki Dávid átkai.» Az átdolgozónak szerintem is igaza van, midőn e megjegyzést közli. Mert az ilyen felfogás által megmaradhat még a LXXXIII. zsoltár is, mely egy az ugy nevezett átokkal teljes zsoltárok közül ; megmaradhat a többi is, melyekben pedig ellentétesnek látszó gondolatok foglaltattak a mi tisztultabb keresztyéni felfogásunkkal. Nem is a felfogása, hanem gondolatainak szegénysége, erőtlensége, s kidolgozásának fogyatékossága ellen van kifogásom. Mert igy nincs benne buzgóság, vallásos lélek s olvassa el bárki, a megnyugtató, boldogító hatást nem fogja érezni szivében. Barczika. Szuhay Benedek, ev. ref. lelkész. BELFÖLD. A belső-somogyi egyházmegye közgyűlése. Csurgón f. év és hó 8-án d. e. 9 órakor isteni tisztelettel vette kezdetét, helybeli lelkész Yerbay István lélekemelő imája után Begedi István esperes ur nyitotta meg a gyűlést a templomban. Legidősebb tanácsbiró Szabó Kálmán, esperes ur felhívására elfoglalta a világi elnöki széket. Majd esperes ur felolvasta esperesi jelentését, mely általánosságban tudomásul vétetett. Belőle megtudtuk, hogy a hatvani egyházban 27-en az unitárius egyház kebelébe léptek. Egyes intézkedést igénylő pontjaira következők határoztattak : 1. A kaposvári egyház tagjaira a magy. kir. belügyminiszter rendeletével a róm. kath. plebánus javára kivetett egyházi adó megszüntetése, illetve a vallás sérelmet tárgyazó miniszteri rendelet hatályon kívül helyezése iránt határozatba ment, hogy Somogy vármegye törvényhatóságához átirat, a kerülethez pedig mint vallás sérelmi ügynek illetékes helyre juttatása végett felirat intéztessék, és igy a baj orvosoltassék. 2. Elhalt Sárközy Dénes egyházmegyei gondnok és elhalt dr. Barla Sándor vonít gymn. felügyelő bizottsági tag hátramaradt családtagjaihoz részvét irat küldése határoztatott el. Megüresedett helyeik betöltésére a szavazat elrendeltetik. 3. A ki a körfelügyelői tisztet nem akarja elvállalni : szabály rendeletileg megállapítja az egyházmegye, hogy az fegyelmi bíróság elé állítandó. 4. Somogy vármegye monográfiájának megírási költségei fedezésére 100 frtot megszavaz az egyházmegye pénztárából hálája elismeréséül; mert Somogy vármegyétől a csurgói iskola évenként 300 forint évi segélyben részesül. 5. A megküldendő zsinati tövényjavaslat áttanulmányozása és véleményes jelentésének a legközelebbi közgyűlés elé terjesztésére bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Szabó Kálmán, Körmendy Sándor, Yerbay István, Csorba Ede és Fejes Kálmán. 6. A megválasztott Yerbay István egyházmegyei tanácsbiró, Barakonyi Kristóf egyházi főjegyző, Kulcsár Endre világi aljegyző az esküt az egyházmegyei közgyűlés előtt letették. Csire István tanácsbiró eskü letételre meg nem jelenvén, felhivatik, hogy a legközelebbi egyházmegyei gyűlés előtt az esküt letegye. 7. A csurgói gymnasium igazgató-tanácsába Kovács S. Gyula, a missziói bizottságba Csorba Ede, a lelkész jelölő bizottságba pedig Csorba Ede, Maris Ferencz, Horvát József rendes, Német Zsigmond, Vérbai István és Peti Lőrincz tanácsbirók póttagokul megválasztattak. 8. A csurgói gymn. pénztárnok fizetése 200 frtról 300 frtra emeltetni határoztatott. A délutáni consistoriumi gyűlés végeztével az egy-