Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-17 / 20. szám
Most már tudjuk, hogy a zsinat csonka lesz, de tudjuk azt is, hogy egy hatodnak távol maradása nem bénithatja a zsinat ügymenetét, sőt ellenben gyorsítani fogja azt, mert nem lesznek ott, a kik gyanús szemmel néznek és a szólottaknál többet hallanak és végre talán minduntalan tiltakoznának. Mégis csak kíváncsiak lehetünk a dunáninneni kerület többségének további magatartására, különösen ha majd a zsinati törvények sanctionálva lesznek. Szakadásig folytatják-e az ellentállást? Kötve hiszem. Sok a kapocs, meg értékes is: a Reischl, a Baldácsy-alap, az államsegély, a kerületi pénztár stb. A szinat tehát egybe lesz híva, még pedig az egyetemes gyűlés által. Ennek határozata a kerületek elnökeivel tudatik, ezek pedig leszállítják majd a zsinati követek megválasztását elrendelő határozatot az esperességek elnökeihez, ugy az egyházi mint a világihoz, oly meghagyással, hogy ezek az egyházközségekben a választást elrendeljék. Meg fogja ezt tenni a dunáninneni kerületnek öt felső megyei esperese? Hivatkozván az 1891. ápril 15-iki kerületi gyűlés határozatára, «a kerület nem megy a zsinatba», a választást nem fogja kiírni, sőt a 3 ellenzéki esperesnek eljárását, mint a kerület határozatával ellentétest törvénytelennek fogja nyilatkoztatni. De az a 3 esperes, az egyetem és püspökének rendeletét foganatosítja majd. az 5 azonban felsőbb hatóságának ellenszegül. Különös, ismét a kerületi rendtartás szól arról, i hogy a lelkész az esperesnek köteles engedelmeskedni (167. §.), de hasonlót nem mond az esperesről püspöke irányában (221. §.). Igaz, hogy e törvénykezés, mely a 498. §. c) pontja alatt még egyetemes törvényszéket is ismer, a 491. §. a) és b) pontjai szerint a püspököt is felhatalmazza az engedetlen esperesek megfeddésére, de azzal az ügyön, a bajon segítve nincsen. Az 5 esperes a zsinati követek választását nem fogja elrendelni, a szavazatokat nem fogja bekérni, esperességi gyűlést a szavazatok felbontása és a mandátum felszerelésére nem fog egybehívni (zsinati előmunkálatok 2. §. 1, 6). Határozottan nyilatkozott az 1890. ker. gyűlésen Liptó-Szt-Miklóson és 1891. Pozsonyban több felvidéki esperességi és egyházi felügyelő, hogy a zsinatba mennek. Igenis kívánatos, hogy ott megjelenjenek és az ország színe előtt hirdessék, miszerint a 130,000 makacsul távolmaradtak közül ezren meg ezren, kiket a megjelenők képviselnek, az egyetemtől elszakadni nem akarnak. De nincs-e mód arra, hogy a felvidéki esperességekben mégis néhány zsinati követ megválasztassék a kerületi rendtartás alapján ? Talán van. Feltéve, hogy az esperesek vonakodása folytán, legalább Árvában és Liptóban, az esperességi felügyelők kiírnák a követek választását és a szavazatok beküldését, egybehívnák a szavazatbontó esperesi gyűlést (ker. rendt. 45. §.), lehetséges leszen-e, hogy egy 16 egyházból álló esperességből beérkezett 3 vagy 4 szavazat alapján egy a szavazatok többsége által, tehát 2 szavazattal megválasztott egyénnek egy mandatum állittassék ki, a melyet sem az esperes, sem a jegyző, csakis a felügyelő alá fog irni, melyen az esperesség pecsétje is hiányozni fog? De talán tévedek, és lesz Árvában a 6 egyház közül 3 szavazó és Liptóban a 16 közül 6 vagy 7 szavazó, a mely szavazatok egy-egy személyre szólván, az esperesség többségét vagy legalább nagy kisebbségét feltüntetnék, mint a zsinatba menni kész részletet. Lesz azon esperesi gyűlésnek jegyzője is, ha csak ad hoc, és végtére felkérhető a püspök is, hogy hivatalos pecsétjével lássa el a mandatumot! Ha egy-két felvidéki egyházmegyében a zsinati követek ily módon való megválasztatása lehetségessé tétetik, akkor a kerület többsége megtöretett és a zsinati követek száma a dunáninneni kerületből felrúgna a hivatalszerinti elnökséggel együtt 12-re, 8 elmaradt ellenében. Fel tehát, te kis sereg a felvidéken, kutasd, készítsd az utakat, a melyeken bemehetsz a zsinatba! Ha pedig elzárják előled még az ösvényt is, ugy törj át, mint a magyar vitéz és jelenj meg ott a zsinaton panaszoddal. Az egyetemes egyház veled érez, veled marad, ügyedet győzelemre viszi! Sch. K. ISKOLAÜGY. Debreczen város népoktatási állapotáról. Kiss József tanfelügyelő iS89/90-ik évi jelentése alapján. A magyar kálvinista Róma népoktatásügye, előterjesztve egy buzgó tanfelügyelő által : minden esetre érdekes olvasmány. Érdeke nem csupán helyi, hanetn sok tekintetben egyetemes is. Debreczenben az 1889/90-ik iskolai évben 3 1 rendes, 15 ismétlő, Összesen 46 népoktatási és 5 emberbaráti intézet volt fldsdedóvó, gyermekkert, árvaház) 80 tanteremmel, 24 tanárral, 70 rendes, 2 segéd-, 75 óraadó stb. tanítóval. A református egyház fentart 17 elemi iskolát, az ágostai kettőt, a pápista kettőt, a zsidó kettőt, a város kettőt és magánosok kettőt. Ismétlő iskolák száma összesen 15. Fontos hivatás vár a ref. egyház által fentartott 8 osztályú és varró-iskolával összekötött leánynevelő-intézetre, mely jövőre felső-leányiskolává fogszerveztetni és berendeztetni. Van egy alsó-fokú ipariskolája 1 előkészítő, s 3 rendes osztálylyal, melyet a város tart fenn. Van két ev. ref. tanitóképző-intézete négy éves tanfolyammal, 4 rendes, 4 mellék tanárral és 112 növendékkel. Van 5 philanpthropicus intézete, u. m. egy kath. árvaház, egy ref. kisdedóvó, egy Frőbelgyermekkert, egy városi kisdedóvó s egy nő-egyleti árvaház. Az iskolába járás aránya nem épen kedvező a ref. hitvallásúaknál, kik csak a 4-ik helyen állanak. A tankötelesek közül tényleg iskolába járt a gör. keletieknél ioo°/0 , a róm. kath.-nál 99%> a zsidóknál 88°/0 > a reformátusoknál 87°/0 , az ág. evang.-nál 84°/0 , a gör. kath.-nál 50°/0 . Az iskolába jártak °/o""át tekintve még sok a teendő a ref. egyháznál is, melyet súlyánál, számánál fogva e tekintetben is az első hely illetne meg. Az iskolákra legtöbb kiadása van a ref. egyháznak, mely 64 és fél ezer, azután a városnak mintegy 20 ezer, a kath. egyháznak 9 és fél ezer, az izraelitáknak mintegy 8 ezer forinttal. Az összes népoktatási intézetek Debreczenben 123,769 frtba kerülnek, mely összegbe az iskolai helyiségek és tanitói lakások bérjövedelmi becsértéke is bele van számítva. Az intézetek szellemi állapota iskolánként és a tanitók szerint külön-külön ki van mutatva. Jeles iskola van összesen 39, jó 33, elégséges 9. Legtöbb jeles iskola, illetőleg tanitó van a katholikusoknál, azután a reformátusoknál; legkevesebb sikert mutatnak fel az
