Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-03 / 18. szám
Harmincnegyedik évfolyam, 18. sz. Budapest, 1891. május 3. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker, Pipa-utca 23. szám. Előfizetési ára: Félévre 4 frt 60 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. Egyházi havi szemle. Sz. F. — Protestáns belmisszió. Poór József. — Iskolaügy. A református tanitók kívánalmai. B. K. — Tárca. A veszprémi püspök és egyháza 1614-ben. Mokos Gyula. — B e 1 f ö 1 d. A szathmári egyházmegye tavaszi gyűlése. Kalós Péter. — Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. — A nagybányai egyházmegye közgyűlése. Tóth Dániel. •— A felső-borsodi egyházmegye közgyűlése. Szuhay Benedek. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetések. Egyházi hjfYi szemle. A mult hónap változatos és élénk képet nyújt egyházi életünkről. Voltak jelentős mozzanatai, voltak örvendetes eseményei, mutatkoznak életképes tervezései, de látszanak aggasztó tünetei is. Az örvendetesekkel kezdjük. Irodalmi Társaságunk átesett a kezdet nehézségein, első teljes munkaévéről értékes eredményekkel számolt be és sikerrel biztató tervezéssel készül egy nagy lépéssel előre. Idei közgyűlése egyhangúlag meghozta határozatát a népies iratkák megindítása iránt és utasította választmányát, hogy a «Káról i-alap» bevonásával és az angol tractatustársasággal szövetkezve találjon módot a helyes kivitelre. Mi hiszszük, hogy a szövetkezés sikerülni fog, s ezzel a társaság működése szélesebb medret vág, a közönségnél pedig kiterjedtebb pártolást vív ki. íme már is, a közgyűlés óta is, mintegy hatvan uj tag lépett a Társaságba, többnyire a dunántúli helyekről, melyek lelkes püspöke nem rég buzdító s ugy látszik hathatós szavakkal ajánlotta a nemes ügy felkarolását, íme már is, szintén a közgyűlés óta, Tiszántúl ősz püspöke magas szárnyalású körlevélben köti a gyülekezetek, pásztorok és hívek szivére, hogy nagyobb pártolásban részesítsék a Társaságot, mely ((egyházunk leghatalmasabb, legmélyebb és legmagasabb létérdekeit van hivatva képviselni)). Hiszszük, hogy az ősz próféta lánglelkű szózata nem lesz pusztában kiáltó szó! Idei konventünk közgyűlése a rendes közigazgatási keretben működött, határozatai megnyugvást keltők, intézkedései a közbizalmat ébresztők. Az egyházi közvélemény különösen az 1791-ik évi törvény százados jubileumát fogadja örömmel, de jó reménynyel néz az év végén összeülendő zsinat elé is. Csak az aggodalmasabb természetűek nyugtalankodnak az előmunkálatok késedelme miatt, attól tartva, hogy az idő rövidsége miatt sem a törvényrevizió munkája nem végezhető kellő nyugodtsággal és alapossággal, sem a zsinati intézkedést váró nagy számú ügyek, melyekre vonatkozólag még a propositiókat sem ismerjük, nem lesznek kellőleg előkészítve és megérlelve. Kívánjuk, hogy ez aggodalmak feleslegeseknek bizonyuljanak; kívánjuk, hogy a f. hó 4-én összeülendő zsinati nagybizottság mindkét irányban oly javaslatokat készítsen, melyek lehetőleg általános helyesléssel találkozzanak. A kerületek életéből április hónapban a dunáninneni ev. egyházkerület többségének zsinatellenző határozata vonta magára nemcsak a szorosabb egyházi közönség, hanem a politikai körök figyelmét is. A határozat vegyes érzelmeket keltett, eltérőleg commentáltatott. Az egyházi és politikai chauvinisták «ense recidendum»-ot, császár-metszést, emlegetnek ; az aggódóbbak között oly nézet is merült föl, hogy el kellene halasztani a zsinatot. Mi sem egyik, sem másik felfogásban nem osztozunk. Az erőszakos, karhatalmas, állami beavatkozást sürgető eljárással csak martyriumot teremtenénk s az ellenszegülők erkölcsi elszántságát növelnők; a gyáva opportunismus csak vérszemet adna az ellenszegülőknek. Bölcs megoldás szerintünk az volna, mely tovább haladva a törvényes, hazafias uton, megtartaná alkotmányozó zsinatját, kiépítené az egyházi alkotmány hiányzó szervét, azután erélyesen szólítaná fel az ellenszegülőket, s ha aztán ezek tovább is kivül maradnának az egyházi alkotmány törvényes sáncain, megvonni tőlük az egyházközösségi jogvédelmet. Iladd lássák aztán a szakadárok, hogyan nyer^S