Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Ezért esdve emeljük lel szavunkat és kérve kérünk mindenkit, kikek iparosképző egyletünk ügye szivén fek­szik : gyámolitsanak bem. i'uiket a hitrokoni és emberbaráti szeretet e szent munkájában s tegyék le áldozataikat protestáns közérzületünk ez ujabb oltárára. Egy testté és egy lélekké egybeolvadva mutassuk meg ország és világ előtt, hogy mi is tudunk piot. iparosképző egyletünk szá­mára oly áldott otthont alkot/, z", a minőt más felekezetű ho)fitársaink hasonló ezélu egyleteiknek régen emeltek! Miután mi egyesületi ifjúságunkat a társadalom­nak nem csak vallásos, erkölcsös és művelt, hanem a haza iránti kötelességeit is híven teljesitő polgáraivá akarjuk nevelni, s miután ekkép nem csupán az egy­háziasságnak, hanem egyszersmind a nemzeti közszel­lemnek is szolgálatában állunk : bizton reméljük, hogy esdő szózatunk nem lesz pusztában kiáltó szó ; bizton reméljük, hogy megértve az idők jeleit, tehetségéhez képest mindegyikünk meg fogja hozni a maga áldozatát, s hogy ,,a budapesti iparosképző protestáns egyesület háza" a magyar iparos ifjúság javára s mindnyájunknak édes örömére csakhamar fel fog épülni ! Midőn mindezeket hangsúlyozva teljes bizalommal esedezünk, hogy minket nehéz feladatunkban akár kész­pénzbeli., akár épitő- anyagbeli segítségével gyámolítani s ügyünket hathatós pártfogására méltatni, jelen esdő szavunkat pedig ismeretségének tágas körében minden nemes emberbarátnak figyelmébe ajánlani kegyeskedjék : egyúttal alázattal kérjük, szíveskedjék jelen aláírási ívet f. évi május hó i-ső napjáig pénztárosunkhoz: Bendl Henrik úrhoz (Deák-tér 4. sz.) visszaszármaztatni. Mély tisztelettel maradtunk Budapest, 1891. február 28. A budapesti iparos-képző prot. egyesület nevében : Hor­váth Sándor, tiszteletbeli elnök. Kovács Zsigmond, elnök. Falvay Antal, titkár. KÜLFÖLD. A kereszt ügye a félhold uralma alatt Konstantinápolyban. A remek fekvésű Konstantinápoly a tarka válto­zatosság képét nyújtja. A Galata külvárosi toronyról szemlélve igazán a legelragadóbb kilátás nyílik Kon­stantinápolyra, Perára, Galatára, az Ázsiában fekvő Scu­tarrira, a Boszporusra és a Márvány tengerre. A szemet kápráztató eme látványosságok s a keleti örökös élénk­ség közepette igazán jól esik — a maga jussát hason­lóan követelő — léleknek, ha egy kissé megpihenve a keresztyénség ügyére fordítja figyelmét. Mint magyar ember természetesen meleg hazafias érzülettel kerestem föl ama benczések perai kolozstorát, hol Zrinyi Ilona és Rákóczy Ferencz hamvai nyugsza­nak. Hiszen a merre az ő uralmuk terjedett, ott a pro­testantismusnak se volt bántódása. Egy darab a magyar hazai és prot. históriából tárult föl lelki szemeim előtt, a mint a jeleseink sírjánál, hogy úgy mondjam, vezekel­tem. Egy derék magyar püspöknek Fraknói Vilmos buz­góságának köszönhetjük azt, hogy a drága hamvakat befödő sírkövük kiemeltetett, s a templom falára alkal­maztatott. Leírhatatlan az az érzés, mely keblemet elönté abban a pillanatban, a midőn ez emléktáblá­nak Thaly Kálmán által megörökített szövegét elolvas­hattam ! Az is természetesen szemet kápráztató, s a lelket fárasztó látvány volt, a mint nagypénteken déli 12 óra­kor megtekinthettem Abdul Hamid szultánnak mecsetbe vonulását (szelamlik) s megláthattam a török császár­ság legfőbb méltóságait, a szultán helyőrségét, testőr­ségét s tarka katonaságát birodalma összes részeiből. A lélek megpihenni vágyott s e pihenést meg is találta, amint a félhold majd 2 millió lakossal bíró s 7 magas dombon épült fővárosában- a kereszt ügyére fordította figyelmét. S erre alkalmasnak bizonyult húsvét ünnepe, mint a feltámadás szent örömünnepe. A félhold uralma alatt tudjuk, még nem támad fel a Krisztus. A mint a félhold 1453-ban ura lett a régi görög császárság régi emlékekben gazdag birodalmának s ősrégi fővárosának, a görög kulturával együtt leta­rolta a keresztyénséget is. Csak titokban élhetett az az ő uralma alatt, mígnem a a tizenkilencedik század civi­lizációja — vallási tekintetben is — a török-birodalmat is áthatotta s annak — főleg állami -r- viszonyait bevi­lágította. Ma Konstantinápolyban s annak egyes város ré­szeiben — bár erre nem mernék megesküdni, miután Bartha Béla barátom nagy bosszúságára hivatalos sta­tisztikáról a török birodalomban szó^ sem lehet — a lakosság kisebb fele a kereszt symboluma alatt áll. Magá­nak a görög keleti patriarchának 8 temploma van, a mihez még a keleti egyház szektáriusainak, s a külön, böző nemzeteknek részint keleti, részint kath. templo_ mait számithatjuk. Igy teszem azt, van itt olasz, osztrák, magyar, spanyol stb. róm. kath. templom, a melye j, nagyobbára az illető országok követségeinek pártfogó_ sága alatt állanak. Temérdek jezsuitával is találkoztam a mi olyan komor képet nyújt itt a tarka, lármás, török' világban, gazdagon fölszerelt bazárokkal is rendelkez­nek, pedig hát jól mondja Hase : a Jesu itis! Nálunk úri vallás a kath. vallás, itt a török fővárosban úgy látszik megfordítva áll a dolog, mivel a legtöbb koldus épen a kath. templomok előcsarnokaiban ütötte föl tanyáját. Magától értetődik, hogy itt Konstantinápoly­ban legközelebbről érdekelt a protestantismus ügye. Törökország nagyobb városai, u. m. Konstantinápoly, Drinápoly, Szalonik, Smyrna, Beyrouth, Damascus, Aleppo, Bagdad és Jeruzsálem közül Beyrouth és Jeru­zsálem az, a hol a protestantismus virágzik, sőt az emii­tett helyeken több fakultással bíró nagyobb főiskolával is rendelkezik. Az első nagyobb prot. gyülekezet az angol követ­ség melletti perai evang. német templomhoz tartozik. A gyülekezet 1843 óta áll fönn a porosz követség oltalma alatt, s eddigi lelkészei Major, Schlottm.inn_ (későbbi hallei tanár) Hülsen és Pischon voltak. Jelen legi lelkésze Suhle 1870 óta működik. A gyülekezetnek közel 100 tagja van, közte sok magyar is, úgy mint a Ráday, Nagy, Bruckner stb. család. A gyülekezetnek van egy vegyesen fiukból és leányokból álló felsőbb polgári iskolája 300 tanulóval. Betegápoló intézete a kaisersw erthi diakonissza nővérek vezetése alatt áll, s átlag az összes nemzetiségeket képviselő 100 betegei képes ellátni. Példás rend és tisztaság, fáradadhatatlan buzgóság és evangyéliomi önodaadás méltóvá teszik ez intézetet a németországiakhoz. A gyülekezet lelké­sze, mint német követségi prédikátor, a berlini egyházi főtanács alatt áll; az egyháztagok önkénytes adományai s a stóIák jövedelmei jótékony célokra, ti. m. az egy­házi szolgák, orgonisták díjazására s a szegényügy eny­hítésére fordíttatnak. A gyülekezet pártfogósága alatt áll fönn egy nagyobb segélyegylet, a melynek adomá­nyai a betegápoló intézet s a szükségben, szenvedő német protestánsok javára fordíttatnák. Azelőtt a Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom