Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Ezért esdve emeljük lel szavunkat és kérve kérünk mindenkit, kikek iparosképző egyletünk ügye szivén fekszik : gyámolitsanak bem. i'uiket a hitrokoni és emberbaráti szeretet e szent munkájában s tegyék le áldozataikat protestáns közérzületünk ez ujabb oltárára. Egy testté és egy lélekké egybeolvadva mutassuk meg ország és világ előtt, hogy mi is tudunk piot. iparosképző egyletünk számára oly áldott otthont alkot/, z", a minőt más felekezetű ho)fitársaink hasonló ezélu egyleteiknek régen emeltek! Miután mi egyesületi ifjúságunkat a társadalomnak nem csak vallásos, erkölcsös és művelt, hanem a haza iránti kötelességeit is híven teljesitő polgáraivá akarjuk nevelni, s miután ekkép nem csupán az egyháziasságnak, hanem egyszersmind a nemzeti közszellemnek is szolgálatában állunk : bizton reméljük, hogy esdő szózatunk nem lesz pusztában kiáltó szó ; bizton reméljük, hogy megértve az idők jeleit, tehetségéhez képest mindegyikünk meg fogja hozni a maga áldozatát, s hogy ,,a budapesti iparosképző protestáns egyesület háza" a magyar iparos ifjúság javára s mindnyájunknak édes örömére csakhamar fel fog épülni ! Midőn mindezeket hangsúlyozva teljes bizalommal esedezünk, hogy minket nehéz feladatunkban akár készpénzbeli., akár épitő- anyagbeli segítségével gyámolítani s ügyünket hathatós pártfogására méltatni, jelen esdő szavunkat pedig ismeretségének tágas körében minden nemes emberbarátnak figyelmébe ajánlani kegyeskedjék : egyúttal alázattal kérjük, szíveskedjék jelen aláírási ívet f. évi május hó i-ső napjáig pénztárosunkhoz: Bendl Henrik úrhoz (Deák-tér 4. sz.) visszaszármaztatni. Mély tisztelettel maradtunk Budapest, 1891. február 28. A budapesti iparos-képző prot. egyesület nevében : Horváth Sándor, tiszteletbeli elnök. Kovács Zsigmond, elnök. Falvay Antal, titkár. KÜLFÖLD. A kereszt ügye a félhold uralma alatt Konstantinápolyban. A remek fekvésű Konstantinápoly a tarka változatosság képét nyújtja. A Galata külvárosi toronyról szemlélve igazán a legelragadóbb kilátás nyílik Konstantinápolyra, Perára, Galatára, az Ázsiában fekvő Scutarrira, a Boszporusra és a Márvány tengerre. A szemet kápráztató eme látványosságok s a keleti örökös élénkség közepette igazán jól esik — a maga jussát hasonlóan követelő — léleknek, ha egy kissé megpihenve a keresztyénség ügyére fordítja figyelmét. Mint magyar ember természetesen meleg hazafias érzülettel kerestem föl ama benczések perai kolozstorát, hol Zrinyi Ilona és Rákóczy Ferencz hamvai nyugszanak. Hiszen a merre az ő uralmuk terjedett, ott a protestantismusnak se volt bántódása. Egy darab a magyar hazai és prot. históriából tárult föl lelki szemeim előtt, a mint a jeleseink sírjánál, hogy úgy mondjam, vezekeltem. Egy derék magyar püspöknek Fraknói Vilmos buzgóságának köszönhetjük azt, hogy a drága hamvakat befödő sírkövük kiemeltetett, s a templom falára alkalmaztatott. Leírhatatlan az az érzés, mely keblemet elönté abban a pillanatban, a midőn ez emléktáblának Thaly Kálmán által megörökített szövegét elolvashattam ! Az is természetesen szemet kápráztató, s a lelket fárasztó látvány volt, a mint nagypénteken déli 12 órakor megtekinthettem Abdul Hamid szultánnak mecsetbe vonulását (szelamlik) s megláthattam a török császárság legfőbb méltóságait, a szultán helyőrségét, testőrségét s tarka katonaságát birodalma összes részeiből. A lélek megpihenni vágyott s e pihenést meg is találta, amint a félhold majd 2 millió lakossal bíró s 7 magas dombon épült fővárosában- a kereszt ügyére fordította figyelmét. S erre alkalmasnak bizonyult húsvét ünnepe, mint a feltámadás szent örömünnepe. A félhold uralma alatt tudjuk, még nem támad fel a Krisztus. A mint a félhold 1453-ban ura lett a régi görög császárság régi emlékekben gazdag birodalmának s ősrégi fővárosának, a görög kulturával együtt letarolta a keresztyénséget is. Csak titokban élhetett az az ő uralma alatt, mígnem a a tizenkilencedik század civilizációja — vallási tekintetben is — a török-birodalmat is áthatotta s annak — főleg állami -r- viszonyait bevilágította. Ma Konstantinápolyban s annak egyes város részeiben — bár erre nem mernék megesküdni, miután Bartha Béla barátom nagy bosszúságára hivatalos statisztikáról a török birodalomban szó^ sem lehet — a lakosság kisebb fele a kereszt symboluma alatt áll. Magának a görög keleti patriarchának 8 temploma van, a mihez még a keleti egyház szektáriusainak, s a külön, böző nemzeteknek részint keleti, részint kath. templo_ mait számithatjuk. Igy teszem azt, van itt olasz, osztrák, magyar, spanyol stb. róm. kath. templom, a melye j, nagyobbára az illető országok követségeinek pártfogó_ sága alatt állanak. Temérdek jezsuitával is találkoztam a mi olyan komor képet nyújt itt a tarka, lármás, török' világban, gazdagon fölszerelt bazárokkal is rendelkeznek, pedig hát jól mondja Hase : a Jesu itis! Nálunk úri vallás a kath. vallás, itt a török fővárosban úgy látszik megfordítva áll a dolog, mivel a legtöbb koldus épen a kath. templomok előcsarnokaiban ütötte föl tanyáját. Magától értetődik, hogy itt Konstantinápolyban legközelebbről érdekelt a protestantismus ügye. Törökország nagyobb városai, u. m. Konstantinápoly, Drinápoly, Szalonik, Smyrna, Beyrouth, Damascus, Aleppo, Bagdad és Jeruzsálem közül Beyrouth és Jeruzsálem az, a hol a protestantismus virágzik, sőt az emiitett helyeken több fakultással bíró nagyobb főiskolával is rendelkezik. Az első nagyobb prot. gyülekezet az angol követség melletti perai evang. német templomhoz tartozik. A gyülekezet 1843 óta áll fönn a porosz követség oltalma alatt, s eddigi lelkészei Major, Schlottm.inn_ (későbbi hallei tanár) Hülsen és Pischon voltak. Jelen legi lelkésze Suhle 1870 óta működik. A gyülekezetnek közel 100 tagja van, közte sok magyar is, úgy mint a Ráday, Nagy, Bruckner stb. család. A gyülekezetnek van egy vegyesen fiukból és leányokból álló felsőbb polgári iskolája 300 tanulóval. Betegápoló intézete a kaisersw erthi diakonissza nővérek vezetése alatt áll, s átlag az összes nemzetiségeket képviselő 100 betegei képes ellátni. Példás rend és tisztaság, fáradadhatatlan buzgóság és evangyéliomi önodaadás méltóvá teszik ez intézetet a németországiakhoz. A gyülekezet lelkésze, mint német követségi prédikátor, a berlini egyházi főtanács alatt áll; az egyháztagok önkénytes adományai s a stóIák jövedelmei jótékony célokra, ti. m. az egyházi szolgák, orgonisták díjazására s a szegényügy enyhítésére fordíttatnak. A gyülekezet pártfogósága alatt áll fönn egy nagyobb segélyegylet, a melynek adományai a betegápoló intézet s a szükségben, szenvedő német protestánsok javára fordíttatnák. Azelőtt a Gusztáv