Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

Adolf-egyesület is támogatta a belmissziói egyesületet. A gyülekezet kebelében lévő jótékony nőegylet s a német nyelvű kisdedóvó hasonlóan a kaiserswerthi diakonisszák vezetése alatt áll. A gyülekezet — mint már emlitém — a porosz egyházi főtanács alatt áll, s a németországi egyesült prot. egyházközösséghez tartozik, Lelkésze Suhle húsvét I. ünnepén gyönyörű beszédet mondott a húsvéti történet ismeretes alapigéje alapján a húsvéti ünnepről, mint a keresztyénség örömünnepéről. A szertartás, liturgia stb. egészen németes, a hiszekegy elmondása mellett a német császári ház is belekerült a főimába. Hát a suhán? — kérdem az istentisztelet után a szónoktól — de már erre kitérő választ adott. Az anglikán magas egyháznak, melynek szertartását roppant pápistásnak találtam, 8000 tagja van. A 79 , éves Canon Curtis a szertartás egyik részét képező beszédét — mint valami studens collegienheftből — egyszerűen leolvasta. . Az anglikán templom gazdag angol adományokból a Krim haborúban elesettek emlékére épült s diszére nézve a német evang. templomhoz koránt sem hasonlítható. Azonfelül van még itt egy anglikánus követségi templom is. A dissenterek a hollandi követségi kápolnában tartják istentiszteletüket. E mellett van itt egy prot. armémai egyház is, a melynek az amerikai misszió pártfogása mellett több mint 40 ezer tagja van, s teljesen szervezve a magas portánál a görög keleti egyházhoz hasonlóan képviselettel is bír. Az angol egyház által kiküldött prot. misszionáriusok a nagyobbára Pérában lakozó görögök között misszionálnak, s a svédországi követségi kápolnában tartják istentiszteletöket. Van u. 11. Robert-college-ök is a Bosporuson, s amerikai skót bibliai társaságuk Stambulban. A német ev. lelkész bemondása szerint nagyon sikeres és áldásos tevékenységet fejtenek ki a török fővárosban, íme ilyen képet nyújt az evangelizálás ügye Konstantinápol) ban l Bár a régi görög császárság fénye és dicsősége helyére a félhold uralma lépett, az egyháztörténeti nevezetességű Aja-Szófiában, s a mesés összegeken épült Ahmedit és Szulejmanith dzámikban Mohamed vallását és istenét tisztelik, de azért a keresztyen— ség ügye itt sem stagnál, sőt az örökös sorvadásban szenvedő török birodalomban, főleg annak remek fekvésű fővárosában él és terjed a kereszt ügye. Persze elkomorodik a lelken), ha arra gondolok, minő sivár pusztaságot találok majd Kisázsiában az anatóliai vasutak mentén. Sok idő kell még hozzá, mig a Krisztus korabeli zsidóság misszióját átvett mohamedanismus teljesitendi voltaképeni feladatát, mely is abhan áll, hogy átmeneti hidat képez a polytheistikus paganismusról a kereszt} énségre 1 A keresztyénség történetéből, mint hatalmas apológiából tudjuk azonban, hogy a keresztnek győzt.ie kell! Konstantinápoly, 1891. húsvét ünnepén. Dr. Szlávik Mátyás, eperjesi evangelikus theol. tanár. IRODALOM. ** A Heidelbergi Káté. A főt. tiszántúli ev. ref. egyházkerület megbízásából fordította s jelen alakjában sajtó alá rendezte Erdős József, a theologia doktora és professora. A tiszántúli .egyházkerület tulajdona. Ára fűzve kr. . Kis 8-ad rét XV+1'46 lap. Debreczen 1891. — Ez a kiadás az eddigi magyar kiadásoktól tartalmilag abban különbözik, hogy egyenesen a német eredeti szövegből van fordítva, ellenben a régiek a latin fordítás alapján készültek. Alaki tekintetben annyiban tér el, hogy a kérdések és feleletek rövid, tartalmát nem minden egyes kérdésnél hanem űrnaponként közli; továbbá a nélkülözhető szentiratí helyeket mellőzi s helyettük néhány ujat iktatott be. A kátéi részt rövid történelmi bevezetés előzi meg, mely a kátéra vonatkozó főbb történeti adatokat közli. A buzgó fordító általában oda törekedett, hogy a fordítás szövegszerű, hú és szabatos legyen, a magyarázó jegyzetek pedig tartalmi áttekinthetőség és szentirásbeli bizonyságok tekintetéből a célnak és várakozásnak megfeleljenek. — Addig is, mig az itt jelzett szempontokból behatólag megbírálhatnék e legkiválóbb református káténk ez uj fordítását, szívesen üdvözöljük szerzőt és a kiadást eszközlő tiszántúli egyházkerületünket. Kapható László Albert könyvkereskedőnél Debreczenben. ** Búcsú- és beköszöntő egyházi beszédek. Jávor y Nándor volt missziói, most somogy-viszlói lelkész, kinek a nagy-kanizsai ref. missió megszilárdítása körül nagy érdemei vannak, külön-külön füzetben kiadta azon beszédet, melylyel Nagy-Kanizsáról kibúcsuzott és azon beköszöntő beszédét, melylyel Somogy-Viszlón uj állomását elfoglalta. Mindkét beszédhez elő- és utó-imádságok vannak csatolva. Beszédek és imák jól iskolázott elmére, hitbuzgó lélekre, jó ízlésű szónoki erőre, és jó tollú iróra vallanak. A nemes törekvésű fiatal lelkipásztor mindkét beszédje jótékony cél előmozdítására szolgál : a bucsú-beszéd tiszta jövedelme a nagy-kanizsai ref. missziói egyház templom-alapjára, a beköszöntőé a somogy-viszlói templomban felállitni szándékolt orgona javára fonj itta tik. A beszédek ára 15 —15 kr, megrendelhetők szerzőnél Somogy-Viszlón, u. p. Somogy-Apáti. Tartalom és jótékony cél egyaránt ajánlják megszerzésüket. ** Irodalomtörténeti közlemények. A magyar tud. akadémia kiadása. I-ső évfolyam, I-ső füzet. Szerkeszti Ballagi Aladár. Egy uj folyóirat, melynek kiadásával az akadémia irodalmunkkal szemben nagy tartozást ró le. Felöleli e folyóirat az egész magyar és idegen nyelvű hazai irodalom történetét, a tárgy történelmi oldalára fektetve a fősúlyt. Ily alapon nyernek benne helyet a hazai irodalom-történet és segédtudományai körébe vágó feldolgozott értekezések és kritikák, valamint jegyzetekkel kisért irodalomtörténeti kisebb eredeti emlékek. A folyóirat nagy-nyolczadrét alakban, negyedéves füzetekben, egész évben 52 ívnyi tartalommal jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 5 frt, mely az Akadémia kiadóhivatalához, a folyóirat szellemi részét illető küldemények Ballagi Aladár egyet, tanárnak (IX. Kinizsiutcza) címzendők. — Az első füzet gazdag és változatos tartalma következő : A magyar vers-alakok Erdősiig. Kacziány Géza. Homérosz némely hasonlatának vándorlása. Greksa Kázmér. Magyar és német hegedősök Petz Gedeon. Egy névszerint említett árpádkori joculator, Sebestyén Gyula. Oláh Miklós családi viszonyai és Hungáriája, Huofalvy Pál. Hegedős Sebestyén, ifj. Kemény Lajos. Mi az a héttollu buzogány ? Ponori Thewrewk Emil. Kocsi Csergő Bálint életéhez, Révész Kálmán. Egy lantost ábrázoló kép 1630-ból, — én. Az első geografia magyar nyelven, Szily Kálmán. Egy érdekes tankönyv (Wagner Phraseologiája), dr. Kármán Mór. Ráday Gedeon (Első közlemény). Dr. Váczy János. Simái Kristóf, pályája kezdetén. Csaplár Benedek. Kisfaludy Sándor regéi. Heinrich Gusztáv. Kisfaludy és Petrarca. Angyal Dávid. Toldi XII. éneke. Kardos Albert. Észrevételek