Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

mara. Priváltattak az exercitiumtól 1712-ben. Helv. conf. 696. Istentiszteletre járnak Orosziba vagy Fegyvernekre, vizeken, 1 mérföldnyire. Az elvett kőtemplomot elhányták és nagyobbat építettek belőle áugeálván. Mechler István nevű plébános keresztel stb. kinek az igen mérsékelt stólán kívül adnak 64 német forintokat és 128 p. m. búzát. 8 hold őszi, ugyanannyi tavaszinak minden munkáját teszik, ezenkívül az istvánnapi búcsúvásár a plebanusé. 17. Mező-Kissalló. Tettes Szilassy és Ordódy famíliák a földes urak részint helv. conf., részint pápisták. Lakosssága nemességből és parasztságból állott. Az exercitium a templommal együtt elvétetett 1734., a vármegye tisztje által minémü Kazy László és Tajnai. Királyi parancsolatnak mondották lenni. Instáltuk közönségesen régen, és most közelébb 1771. és 72-ben mint az adnectált instánciák párjából megtetszik. Helv. conf. 154, pápisták 57, luth. 6. Járnak Orosziba, Alsó- Fegyvernek re, sáros, veszedelmes utakon. Megvan az elvett templom kőből, romladozó állapotban. Egyszer fordulnak meg benne esztendőnként valami ceremóniával, egyébkor a verebek bírják. A nagy-sallói plébánus látja el, azon stóláért, mint ezeket; de fizetnek még 10 frtot s 20 p. m. búzát évenkint. Közmunkákat teljesítenek. Adójuk 229 frt, domest. 36 írt. 18. Hölvény. Templomuk egy volta mezőkissallaiakkal, mivel Nagysalló, Kissalló és Hölvény egy végben csináltattak, mintha csak egy helység volna. Helv. conf. 138, pápista. 5, luth. 3. A plebanusnak a stólán kívül ezek is fizetnek s közmunkát teljesítenek. A hivatok, latin szövegű kérvényben azzal is érvelnek a sallaiak, hogy a 160—200 emberre való ns.oroszi templomba a vidékről 2 ezer főnyi áhítatos népség összesereglik, tehát 1800-nak hidegben melegben, esőben és zivatarban kívül kell állnia. 19. Marosfalva. Földes ura báró Hunyady Nep. János r. kath. Elvétetett circa 1717. (Tulajdonkép 1725. (lásd Monogr. Vázlatok 238. 1.) Helv. conf. 162. jarnak Varsányba. Oratóriumuk összedűlt. Nótárius rendünkön levő, de tanítania nem szabad. A nagykálnai plebanus fungál: keresztelés 30 dénár, esküdtető 70 den., temetés a mester által 70 den. Minden gazda ad 3 véka búzát, tesz közmunkát. Contribucio Rf. 362., domest. 224. 20. Kis-Kálna. Kezdődött az exercitium benne 1630-ban. Földes urok Tttes Péli Nagy István és András urak helv. conf. levők. Sorsuk egyenlő a marosfalvaiékkal. Helv. conf. 165, más vallású egy sincs. Se mesterük, se nótáriusuk, A nagy-kálnai plebanus keresztel, ut v

supra. 21. Nagy-Kálna. Kezdődött az exerc. 1600-ban. Földes ura báró Nepom. Hunyady János r. kath. Földesúr hatalmával vétetett el a templom circa 1727-ben. (Valósággal 1726. nov. 13-án), melynek ajtaja két rendben lepecséltetett ugyan, mindazonáltal belejartunk, míg a templom kulcsa el nem vétetett. Egyszer aztán két emberünk, Sebestyén István és Molnár Albert tömlöczbe vettetvén, ott sanyargattattak 4 hónapig s míg a kulcs oda nem adódott, mindaddig ki sem bocsátattak. Helv. conf. levők 184, pápisták 85,. luth. 2. Járnak Varsányba. A templom elrontatott és a pápista templom falaiba rakatott. Funda mentőm a még a földben megvagyon. A helybeli plébános alatt vannak, ki mérsékelt stólán kívül közmunkát és minden gazdától 1 p. m. búzát húz. Adó 667, domest. 226 irt. 22. Kis-Szecse. Földes ura herceg Eszterházy Miklós. Elvétetett az oratórium 1733, Kazy László viceispán által. Egyebekre nézve hasonló a többi fentebbi egyházakhoz. Helv. conf. 267, pápisták 17, luther. 2, adó 600, dom. 20 frt. 23. Nagy-Szecse. Földes ura u. a. Az oratorium fáját a pleb. megégette. Helv. konf. 294, pápista 23, luth. 6. Az alsóváradi plebanus hatósága alatt állnak, kinek fizetnek kereszt, den. 30. esketés den. 60. Temetés énekszóval papnak 40, mesternek 20 dénár ; prédikációval papnak den. 150, mesternek dénár. 10. (A többi helyeken a plebanus «maga, felé sem menvén», a a mester által temettet, de a stólát megveszi). Vetnek 8 p. m. búzát, tavaszit- is annyit minden munkájával, egy-egy helyes gazda ad 3 véka búzát. Nb. Sok és keserves kínzásokat szenvedtek elöljáróink a templom elvételekor. (A III—VIII, pontokra nézve mint a fennebiek.) Contrib. 621. domest. 207. frt. 24. Felső-Várad. Földesurai: Litassy András, Kazy János pápisták, Tettes Péli Nagy István helv. conf. Elvétetett a kőtemplom Kazy László viceispán által 1733. Helv. conf. 125, pápist. és luth. nincsenek, Varsányba járnak. Megvagyon a jó kőtemplom. Volna erejök és tehetségük újnak építésére és tanítónak (lelkipásztornak) eltartására Alsó-Váraddal, mivel igen közel van egymáshoz e két helység. (Megjegyzendő, hogy a VII. pont mindenütt kivétel nélkül igenlő felelet arra, hogy volna-e erejök uj épületek előállítására és az egyházi hivatalnokok fizetésére ? ugyanazért e pontot csak is itt érintettem.) Sem mester, sem nótárius, a gyermekek tanitása sem engedtetik. Az alsóváradi pleb. látja el azon stóláért, mint N.-Szecsénél látható. 1 p. mérő vetés s közmunka. Contr. 177, dom. 59 frt. Nagy-Igmánd. Szentkúty Károly. KÜLFÖLD. Németországi egyházi és irodalmi szemle. Az elmúlt 1890. év a német protestantismusriak is derekas munka éve vala. Egyház és irodalom, sajtó és egyleti élet mind meg annyi hű munkása volt a protestantismus szent ügyének. Dicsérettel sőt halával kell megemlékeznünk, a német prot. egyleti élet vezércsillagáról, a Gusztáv-Adolf egyesületről, a melynek már temérdek sok anyagi bajt sikerült az egész földkerekségén eloszlatni, s Isten lélekben és igazságban való imádásának és a folytonos önművelődésnek uj otthont teremteni. Ez egyesület példásan bizonyítja, hogy a protestantismusban mily sok az összetartó erő,, s fölhív bennünket arra, hogy azt keressük, a mi egyesit, ne pedig azt, a mi elválaszt. A magyar prot. egyház újjászületését, uj korszakát is csak az erők egyesítésétől, az uniótól várjuk! A Gusztáv-Adolf egyesület mellett ugyancsak termékeny gyümölcse a német protestantizmusnak a liberális jellegű misszió-egyesület, az Ev. Butid, a reform át ió egyesülete, a prot. egylet s a sok egyháztartományi papi értekezlet. Örömmel olvassuk azok évi közgyűlésének lélekemelő tudósításait, hogy azokból erőt merítsünk a mi prot. egyházi, iskolai és irodalmi viszonyaink meleg fölkarolására és fejlesztésére. Majd valamennyi nagyobb gyűlés fölvette a programmjába-az ifjú német császár által fölvetett sociátis kérdést s így természetesen fölvette azt a német egyet. kath. nagygyűlés is. Róma is akarná az egyéniséget megsemmi-