Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

sitő hierarchiai önző szervezetével a sociális kérdést megoldani, és pedig oly módon, hogy legyünk mindnyájan katholikusok, s akkor a kérdés azonnal megvan oldva, vagyis tehát a pápa a sociális bajok egyedüli csalatkozhatlan orvoslója, Ezzel szemben Beyschlag az Ev. szövetség mult évi nagygyűlésén tartott remek előadásában meggyőzően kimutatta, hogy a sociális kérdés megoldása csakis a ker. erkölcsi személyiséget nevelő, kiépitő és folytonosan fejlesztő prot. világnézet, a ker. ember szabadságának elve alapján lehetséges, nem úgy mint Stöcker véli, kinek sociáldemocratiája, a melynek bukását is köszöni, nem jól distinguált protestantismus és socialismus között. A Róma és a Wittenberg közötti óriási ellentétnek ugy céljaiban, mint eszközeiben való föltüntetése képezi a prot. történetírásnak a reformátió gazdag tarháza alapján megoldandó feladatát, s ez épen a «Verein für Reformationsgeschicbte» magasztos teendője. 1883 óta évről évre kiadott történeti monographiáiban az egyes német tartományegyházak reformátiójáról becses kincsekkel bir a prot. egyháztörténeti tudomány. A Bund meg a prot. erők egyesítését czélozza a merészen és rendszeresen föllépő pápista mozgolódással szemben, mely ma már prot. fegyverekkel igyekszik bennünket összes positióinkban meggyengíteni. Örvendetes képet nyújt a német prot. egyházi sajtó és theol. irodalom. A Köstlin-Kautzsch-féle-Theol. Studien und Krítikenw (1828 óta), a Hilgenfeld-féle «Zeitschrift für wissenschaftlíche Theologie» (18)8 óta), a jénai tanárok eejahrbücher für prot. Theol.» (1875 óta), a Brieger-féle «Zeitschrift für Kirchengesch.» (1876 óta), a Schürer-Harnack-féle «Theol. Literaturzeit.» (1876 óta), a Lipsius-féle «Theol. jahresbericht» (1881 óta), a Bassermann Ehlers-féle «Zeitschrift für praktische Theologie» (1879 óta), a Luthardt-féle «Theologische Literaturbericht» s az egyes pártközlönyök (Allgemcine Evangelische Luth. Kölln. Zeitung Prot. K.-Ztg, Deutsch Ev. Bláttcr, Kirehliche Monatsscbrift stb.) dicséretreméltó organumai a német protestantismus belső szellemi életének és erejének, a melyekkel a pápista clerus tömjénes és sekrestyés szagú jezsuita termékeit összehasonlítani távolról sem lehet. Kivételt képez az ó-'kath. egyház Merkúr-ja s a aTheol. Quartalschrift» (1822 óta) Tubingában, míg a többiek a Germániától kezdve le a Bonifác-egyesület garasos népkönyvtáráig egyoldalú ultramontán tendentiák szolgalatában állanak s komoly számba nem vehetők. A német prot. theologiai irodalom, anélkül, hogy annak kultuszába akarnánk esni, kimondhatjuk, hogv a közös prostentantismus egyik főbüszkesége. Az exegesis terén a pejuateuch-kritika s a 4-dik evangyéliom hitelességének kérdése, a történelemben az őskeresztyénség s a waldensek kérdése, a polemikában a prot. és kath. egyházi ellentétnek, mint mély és centralis jelentőségűnek föltüntetése csak néhány ama sok tudományos kérdések közül, amelyeknek megvitatásán és megvilágításán csaknem naponként fárad a német theologusok tiszteletreméltó serege. E tekintetben elismeréssel kell megemlékeznünk a freiburgi Mohr-féle vállalatról, a mely a theol. tan- és kézikönyvek kiadásával nagv szolgálatot tesz a prot. theol. tudománynak. Itt jelent meg Harnack tanarnak nagy föltűnést keltett dogmatörténete, Möller Egyháztörténete, Holtzmam Isagogikája, Köstlin monographiája az istentisztelet történetéről, Ch. de la Saussaye Vallás-története stb., a melyeket rövid idő múlva a többi theol. tudományágak tan-és kézikönyvei fogják követni. A prot. és kath. polemikának jelenleg egyik legelkeseredettebbb kérdése az u. n. Luther-halál harcz, melyet a történelem adatainak és logikájának egyenes megtagadásával Májunké, a Germania volt szerkesztője hallatlan merészséggel folytat «Luthers Lebensende» c. iratában. A kérdés abban állt, hogy az ultramontán történetírás kétségbe vonja későbbi pápista termékek alapján a szemtanú, Justtis Jónás és Coelius Mihály, hiteles tudósítását Luther haláláról. Kolde «Luthers Selbstinord)> c. hatalmas prot. ellenröpiratában egész csomó perfidiát és hazugságot mutat ki Majunkénél, s azt mondja róla, hogy «annak pápaszemet nem akarnak látni.» És mégis ők beszélnek «történeti hazugságokról U E Lutherhalálharc áll e pillanatban a freiburgi Herdercég által kiadott Döllinger-féle «Lutherrajz» 1848-ból, a melyre aztán Kolde az arra akkoriban adott Hofmann-féle felelet kiadásával felelt, mely is Pál apostol ultramontán rajzát foglalja magában. E Hofmann Döllinger-féle rajz valóságos tükör, a melyben a mai ultramontán történetírás a maga hű képére ismerhet. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület évkönyve az 1890—91. évre. Szerkesztette Elek Lajos egyesületi jegyző. Debreczen, 1890. 218 lap. A vaskos füzet, mely könyvnek is beillik, közli az egyesületi tagok névsorát, a közgyűlés jegyzőkönyvét, Géresi Kálmán elnöki megnyitóját, Elek Lajos jegyzői jelentését, Beczner Frigyes pénztárnoki kimutatását, Joó István előterjesztését a gyám- és nyugdíjintézet állapotáról. Az egyesület anyagi állapota nem igen virágzó, tagjai nem szaporodnak, sőt fogynak ; de gyám- és nyugdíjintézete szépen gyarapszik, vagyona a mult iskolai évben 23,406 frt, egy évi vagyonszaporodása 3635 frt, segélyezésre fordíttatott 2576 frt. Az egyesület szellemi tevékenysége dicséretre és elismerésre méltó. Bizonyítják az évkönyvben közölt dolgozatok is. Géresi elnöki megnyitója irány-eszmékben gazdag, lendületes beszéd. Dóczi Imié «Tanügyi szemlé»-je kitűnő áttekintést nyújt a lefolyt év leül- és belföldi tanügyi mozgalmairól. Találóan mutat rá azon sajátságos tényre, hogy mostanság az iskolai reformok a társadalomból indulnak ki s nem, mint eddigelé, a hivatalos vagy tudományos tanügyi testületektől. A tanügyi mozgalmak részint a középiskola reorganisatiojára vonatkoznak (itt behatólag ismerteti az egységes középiskola megvalósítására irányzott törekvéseket, valamint az ellenkező irányúakat is) részint a középiskolai tanügy intensiv fejlesztésére irányulnak, s erre vonatkozólag szakszerűleg méltatja a középiskolai tanárképesités reformját, a kultuszminiszter németnyelvi rendeletét s végre az állami középiskolák uj rendtartását. — Dr. Öreg János felolvasása «az egységes középiskoláról erős utilitarius szellemben van tartva, de szellemes, magvas dolgozat ; oly egységes középiskolát sürget, mely a felsőbb osztályokban is egységes legyen, görög nyelv nélkül, idegen nyelvek nélkül, csak a hasznos tudományokat tanítva. — Lendületes, szépen írott, igazi tanári lelkületre valló dolgozat a Futó Mihály felolvtsása «a magvar irodalom köréből.» Czélja azt kimutatni, hogy magasztos példák kalauzolása mellett miként lehet a tanulókban a férfias jellemet, a hazafias éí munkás érzületet életre kelteni és megszilárdítani egyfelől nemzetünk jellemének és