Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

minden gondját és búját, a mig ezeket a jóízű humortól és boldogító örömtől sugárzó csinos költeményeket olvassa, folyton érezve, hogy- belőlök az ártatlan gyermekek szép és boldog képzelet-világa sugárzik elő. A «Gyöngyvirágokat» nem osztályozta sem a szerző, sem a kiadó. De én csoportosítom őket 3 bokrétába, ugy, amint alább következnek : Első csoport: Hazafias és történelmi tárgyú költemények. Ezek közé tartornak: «A magyar fiu,» «A kis huszár», «A piski hidnál», «A Grakhusok anyja» «II-ik Rákóczy Ferenczné» és ((Indulóra dob peregj) Második csoport: Regék, mondák és mesék. Ilyenek : «A tavasz tündére)), «Lepke szállta virágra)), «A nagy apó», «A csalogány meséje», «Hunyad tündérei)), «A leesett madárkas, «A kis leány és a kis madárka», «£gi utazás», «A szájhősö, «A macska», «A tündérálom)), «Az aranydió)), és «Pista u 1 fi s kakas ur». Harmadik csoport: Dalok és tréfás versecskék. Ezek címei: «Aludj baba, aludjál...)) «Aratás», «Trapp, trapp trapp...», «A fecskék)), «Kakukk», «Dajkadal», «A kis gazdasszony », «Jancsika és a csacsikaw, ((Csalogány dal)), ((Macskajáték és egérhalál)), «Az első "leczke», «Béluska és Juliska», «'Cziczajáték'», ((Tavaszi dal», «Mezei virágok)), «Lovagol Pista ur», ((Lovaglás a csacsikán)), «A hárfás leány», «Az uj szekér», «Kotlóc anyó a ketrecben)), ((Peti úrfi paripája)), «A csikón, ((Babaaltató)), «Az első nagyút)) és «Sír a babaw. A három csoportban összesen 45 vers. Mutatványul idejegyzem a következő versecskéket : A kis huszár. Ha megnövök, huszár lesz én belőlem, Hét országra hírt hallanak felőlem. A paripám, akárki is meglássa : Olyan lesz, mint futó csillag, Futó csillag futása. Apám kardját veszem majd a kezembe, Bátorsága rég ott van már szivembe. Sarkantyúmat riadóra pengetem. Jöjjön aztán az a muszka. . . . Tudom Isten, elverem ! Csalogány dal. Csalogány dal lombos ágon .... Oh, van-e szebb a világon ? ! Ezt a bűvös-bájos dalt tán Éjjel-nappal elhallgatnám. Oh ezekben a dalokban Mennyi öröm s fájdalom van ! E parányi szárnyas állat Hol tanult ily szép nótákat? O is, mint mi tán, ugy érez. S imát küld föl Istenéhez. Kis szivének, jó szivének Imádsága ez az ének. Csöndes este kerti fámon Csattogj, csattogj, csalogányom ! Szódra szivem hőbben érez S közelébb szál Istenéhez. Édes ajkú kis madárka, Oh tanítgass hő imára 1 Keltsd föl, ami jó van bennem, Oá taníts meg jobbá lennem ! De£ezek£ még csak apró bimbói a Hetyey Gábor gyöngyvirágainak. Sokkal szebbek és illatosabbak a teljesen kinyílt példányok, minők : «A csalogány meséje)), ((Hunyad tündérei)), «A kis leány és a kis madárka a, «A tündérálom)) stb., melyek bizonyára helyet fognak foglalni minden vers gyűjteményben, melyet hozzáértő emberek fognak összeválogatni és kiadni a magyar gyermekek szellemi és erkölcsi táplálására. A paedagogus ügyessége a költő zsenialitásával párosul ezen versekben, melyek megérdemlik, hogy minden művelt magyar család gyermekei által ismerve és betanulva legyenek. A ki csak teheti, vegye meg ezen cGyönyviragok»-at. Biztos vagyok felőle, hogy gyönyörködni. fog bennök minden szülő és minden gyermek, aki csak megszerzi és elolvassa. Csak egy megjegyzést kell még tennem Pósa Lajosnak ama nyilatkozatára, mely szerint a ((Gyöngyvirágok)) szerzője most lép elénk az ismeretlenség homályából. Hát ez igaz lehet Pósa és a nagy magyar közönség szempontjából. De ránk, erdélyi emberekre és különösen Udvarhely- és Hunyadmegye lakóira nézve, kik közel két évtized óta kisérjük figyelemmel Hetyey Gábor paedagogiai, társadalmi és költői munkálkodását, ezen költemény-füzér megjelenése épen nem újság, annál kevésbbé meglepetés. Sok szép költeményt olvastunk és hallottunk mi már tőle helyi lapjainkban és társas összejöveteleink alkalmával, melyeknek egyik legkedveltebb felolvasója, kedvre derítője, lelkesedésre és tettre ébresztője ő volt, évek hosszú sora óta. S ha költői munkálkodásával csak most kezd aratni nagyobb diszű babérokat, tanári és társadalmi működése rég közbecsülés tárgya mi - előttünk, O kezdeményezte Déván a március 15-ikének megünneplését; ő volt kovásza a szegény sorsú tanulókat segélyező u. n. ((rongyos egylet»-nek ; ő alapította meg a «Magyar Tanítóképző)) című paedagogiai szakfolyó-iratot; ő csikarta ki ugyszólva, a tanítóképezde] tanárok fizetésének megjavítását és ő lett a mult ösztendőben a tanitóképezdei tanárok országos egyesületének alelnöke, mivelhogy ő fáradozott és ő áldozott legtöbbet azért, hogy ez a nagyra hivatott egyesület létrejöjjön s megkezdhesse a népoktatás terén a maga áldásos munkáját. Szívemből kívánom, hogy munkálhass ék még soká nemzeti közművelődésünk előbbvitelén, s viselje friss jó egészségben és boldogan azt a babér-koszorút, melyet a «Gyöngyvirágok))-ért fűz most homloka körül a magyar olvasó közönség, elismerésének és hálájának látható jeléül, — Ad multos annos ! Déva, 1891. február 14. Szőts Sándor, reform, lelkész. BELFOLD. Az egyházi adó törvényjavaslat indokolása. — Készítették : gróf Tisza Lajos, Kerkapoly Károly és Mocsáry Lajos. —• Mielőtt az albizottság az egyházi adó és adózás módozatai tárgyiban beadandó javaslatának elkészítéséhez, illetve a törvényjavaslat tervezet összeállításához fogott volna, mindenekelőtt tájékozni kívánta magát az iránt, hogy az ország különböző vidékein az egyes egyházakban az adózást illetőleg mi a gyakorlat. E végből megkereste az egyházkerületek püspökeit, hogy az erre vonatkozó adatokat szivekedjenek a bizottsággal közölni. Az adatok mind az öt egyházkerületből meg is küldettek és ezekből meggyőződött az albizottság: i-ször is arról, hogy országszerte alig található két egyház, a melyben az adó magassága és annak kiszolgáltatási módozata egyforma vo.lna,; iS*