Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

temben» cimű füzettel ajándékozta meg. Néhai Bárányos Mihály asztalos mester pedig az egyháznak végrendeietileg 20 frtot hagyományozott. Baracska 382 frt, Bodmér 400 frt, Sárbogárd 609 frt, Csákvár 243 frt erejéig építkezett. Utóbbi egyházunk másodtanttó lakásul egy külön épületet vásárolt 1320 frton. Ugyancsak Csákváron Varjas János nejével Szőllősi Lujzával végrendeletileg 50 frtot hagyományozott. Német Istvánné, szül. Bóha Zsuzsánna asszony pedig, az egybekeléskor kiállított s a törvényes kívánalomnak megfelelő rnóringlevelel az egyháznak ajándékozta; ennek értelmében a férfi előbb elhalálozása esetén az egyház ezer frtot, a nő előbb elhalálozása esetén 500 frtot fog kapni. Gárdonyban a templom ezer frt erejéig javíttatott. Gyűrő-Kuldón Dréher Antal úr 50 frtot ajándékozott; a nők 46 írtért chinai ezüst keresztelő-edényt vettek,, a férfiak két vasoszlopot és két gerendát csináltattak a templomi karba száz frton s Isten dicsőségére egyesek 70 frtot adakoztak. Mány 270 frt, Pátka 200, Vaál 250 frt erejéig építkezett. Vereb magtárt alapított 70 hektoliter tiszta búzával. Zámolyon néhai Simon Pálné végrendeletikig száz frtot hagyományozott. Tinnyén a templom és paplak újjáalakítására s a templom felszerelésére tett kiadások összege megüti az ezer frtot. Az összes építkezések s adományok értéke mintegy 8700 frt. Egyházunkból kitért 4 férfi, 1 nő = 5. Hozzánk tért 5 férfi, 9 nő — 14. Az egyházmegye népessége 38,564 lélek, 193-al kevesebb, mint a mult évben. Született 785 fiú, 749 nő = 1524; meghalt 574 fiú, 540 nő — 1114. Házasult 359 pár. Konfirmáltatott 346 fi, 290 nő = 636. A tankötelesek száma volt 6—12 évig 2460 fi, 2411 leány = 4871. Ezek közül oktatásban nem részesült 57 fi, 63 leány, összesen: 120. Az éljenzéssel fogadott esperesi jelentés felolvasása után annak egyes pontjai vétettek tárgyalás alá. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a prot. irodalmi társaság részére tett két rendbeli száz frtos alapítványnak immár teljesen be lett fizetve. Püspök úr felhívása folytán az irodalmi társaságot egyházmegyénk különösen világi urainak pártfogásába melegen ajánlja. Mészöly Pál tagtársunk indítványára elhatároztatik, hogy egyházmegyénk más egyházmegyék példájára, az első magyar ált. biztosító-társasággal egyességre lép, hogy minden egyházát a nevezett társaságnál fogja biztosíttatni, ha ennek viszonzásául a társaság az egyházmegyénkből befolyó tiszta jövedelmének egy bizonyos százalékát egyházmegyénk pénztárának átengedi. Az ez év tavaszán tartott egyetemes konvent, egyházmegyénkben a következő egyházak és lelkészek részére szavazta meg a tőkéssegélyt. U. m. a verebi egyháznak második iskolaterem s tanítói lak építésre ezer frt tőkének megfelelő 50 frt, a felcsúthi egyháznak templomépítésre szintén ezer frt tőkének megfelelő 50 írt, a biai egyháznak uj paplak építésre 2 ezer frt tőkének megfelelő 100 frt, továbbá lelkészi javadalom állandó emelésére Doboznak és Bodmérnak egyenkint ezer-ezer frt tőkének megfelelő 50—50 frt évi kamatjáradékot, 32 évig. A népiskolai javaslat, melyet egyházmegyénk tavaly az idő rövidsége miatt nem tárgyalhatott, a tanítói értekezletek és a tanügyi bizottság által megvitattatván, egyházmegyénk közgyűlése által némely módosításokkal elfogadtatott. Elénk vitára adott alkalmat a nagy-károlyi ref. lelkészi értekezlet jegyzőkönyve, illetőleg a nagy-károlyi egyházmegyének ((felterjesztése az 1891-ben összeülendő orsz. zsinathoz.)) Egyik lelkésztátsunk az 1848. 20. t. c. 3. §-ának teljes életbeléptetése mellett tört lándzsát, a másik azt indítványozta, hogy a szept. végén tartandó orsz. lelkészi értekezleten egyházmegyénk is képviseltesse magát; a közgyűlés azonban végre is magáéva tette esperes úr azon indítványát, melyszerint úgy a jegyzőkönyv, mint a felterjesztés egyszerűen tudomásul vétetett, a nélkül azonban, hogy maga a megpendített, eszme — protestáns egyházunknak az állam által leendő nagyobb mérvű segélyeztetése — végkép elejtetett volna. Közgytilesünk ugyanis a nagy-károlyi egyházmegye felterjesztésének mellőzésével egyházkerületünk figyelmét az 1868-ban szerkesztett ily cítnü memorandumban kívánja felhívni : «A dunamelléki helv. hitv. .egyházkerület nyilatkozványa az 1848. XX. t. c. 3. és 4. §-ának alkalmazása tárgyában.» E memorandum szerint ,,mi csupán közegyházi s nem összes gyülekezeti szükségeink fedezésére igényeljük a 48-iki törvény 3-ik §-ának végrehajtását, vagyis az állam általi javadalmaz -tatást.» Országunk jelen pénzügyi visszonyai mellett ugyanis nem tartjuk kivihetőnek, a mit a 48-iki törvényből kifolyólag az úgynevezett «Közpapok» mozgalma s a nagy-károlyi egyházmegye oly nyomatékosan sürget, hogy t. i. «minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közáUadalmi költségek által fedeztessenek.)) Azt azonban a jogegyenlőség és viszonosság alapján jogosan megvárhatjuk, hogy prot. egyházunk az állam részéről tetemesen nagyobb anyagi gyámolításban részesüljön, azaz — a memorandum szavai szerint — «hogy az országos közvagyonból a többi egyházak arányában neki is az őt illethető osztályrész kiadassék vagyis, hogy ő is aránylagos állami javadalmaztatásban részesíttessék.» Ez aránylagos állami javadalmaztatást, más szóval, az eddig adott nagyon csekély államsegélynek tekintélyes összegre leendő fölemelését kérjük és igényeljük egyetemes ref. egyházunk részészére mi vértesaljai egyházmegye is. A többi közgyűlési tárgyak hamarosan elintéztettek. A különböző bizottságok jelentései egyszerűen tudomásul vétettek. A gárdonyi egyház bejelenti, hogy mivel az alapítványok kamatai az egyház közszükségeit fedezik, az egyházi adózást beszünteti. Tehát Vértesalján most már két gyülekezet — a nyéki és gárdonyi — van abban a szerencsés helyzetben, hogy a közalapi fizetésen kívül más egyházi adózás nem terheli. A Károli Gáspár-féle alapra egyházmegyénkből ín frt 99 kr gyűlt össze. A Gönczön tartandó ünnepélyre egyházmegyénk lelkészei közül többen szándékozunk elmenni. Egyházmegyénket esperes uron kívül az erre önként vállalkozott Balogh György bicskei és Dézsi Mihály biai lelkészek fogják képviselni. A lelkészkandidáló-bizottság rendes tagjául Báthory Dániel, Rácz János és Sárközy Aurél, póttagjaiul Balogh György, Csordás Sándor és Farkasdy Dezső urak választattak meg. A közalapi bizottság tagjai maradnak a régiek (Báthory, Csordás.) Egyházkerületi képviselőkül a következők választattak, rendes tagokul: Kontra Imre zámolyi lelkész, és Sárközy Aurél alispán v. tanácsbiró. póttagokul: Székely József csákvári lelkész és Farkasdy Dezső, sz.-fehérvári ügyvéd s világi tanácsbiró urak. A közgyűlés fél kettőkor ért véget s d. u. 3 órakor kezdődött a törvényszéki ülés, mely egész estig tartott, s melynek végeztével a fárasztó munkát végzett elnökök, tanácsbiró urak és jegyzők Sárközy Aurél alispán úr pettendi kastélyában találtak vendégszerető fogadtatásra. Lévay Lajos.