Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

A felső-borsodi egyházmegye közgyűlése. A felső-borsodi egyházmegye augusztus hó 28-án tartá rendes őszi közgyűlését Debreczeni Gábor esperes és Ragályi Béla világi gondnok elnöklete mellett a tanácsbirói kar és számos lelkész jelenlétében, Bánfalván, a Kazinczy Gábor, Tompa és Reményi e kedvenc mulató helyén. Esperes úr áhítatos imája elhangzása után a szeretve tisztelt gondnok úr nyitotta meg a gyűlést egy lelkesítő beszéddel, s hogy szavainak meg legyen gyújtó hatása, az újonnan alakítandó gyámtár és a gyüléstartási alapra alapítványképen 100—100 forintot adományozott. Az esperesi jelentés különösen a gyámtárra hívja fel a jelenlevők szíves figyelmét, kérve egyetértésre, bölcs megfontolásra a gyűlés tagjait. Bekebeleztettek mint segédlelkészek Dakó Ernő és Csik Dániel volt pataki szenior s a külföldi egyetemek szorgalmas, tehetséges látogatója. Mint tanítók: Velezdre Takaró László, Rudóbányára Szűcs Ferencz, Martonyiba Budai Gyula, Abodra Szabó István, Damakra Antal Miklós. Világi főjegyzővé Terhes Lajos edelényi ügyvéd választatott meg, ki is a szokásos esküt letévén szolgálatát az egyházmegyének szívesen fölajánlotta. A tisztikar kiegészítése után tárgyalás alá vétetett az újonnan alakulandó gyámtár tervezete, felülbirálata s a lelkészek és egyházak hivatalos jelentései. Fontosabb ügy ennél még alig tárgyaltatott közgyűléseinken ! A bölcs megfontolás és higadtság, az egyetértés és aggódó szeretet lelke szállotta meg a gyűlés minden tagját, s igazán fölemelő volt látni, mily odaadó hűséggel s önfeláldozó készséggel ajánlották meg a lelkészek az évi díjakat a gyámtár javára csakhogy az özvegyek és árvák az őket megillető segélyben részesülhessenek. Mindenesetre súlyos terhet vállalt magára a lelkészi kar, de tette azon édes reményben, hogy mulasztás vádja ezúttal nem terheli s azoknak, kik lelkéhez vannak forrva örökségül legalább annyit hagyhat, mennyi a szegényes, de tisztességes megélhetés biztosítására megkívántatik. A tervezet főbb pontjai következők : Az újonnan alakult gyámtár míg a segélyadásra meg nem nyílik, a régitől külön kezeltetik. A segélyezés megkezdésével azonban a két gyámtár egybeolvad, egységes kezelés és számvitel alá vétetik, de mindenesetre a régi gyámtár még élő segély jogosultjai érdekeinek teljes biztosításával. A gyámtár alapítói s részvényei a felső-borsodi egyházmegye rendes lelkészei kötelezőleg. A ki egyházmegyénkből más egyházmegyébe megy át lelkészül : szabadságában áll gyámtárunk részvényeséül megmaradni, vagy meg nem maradni. Az első esetben az addig általa fizetett járulékot azután is pontosan fizetni tartozik egészen haláláig. Az utóbbi esetben belépti díját kamat nélkül sem kapja vissza, nehogy a gyámtár gyöngíttessék. Alaptőkéjét képezik: a régi egyházmegyei papi gyámtár tőkéje; a belépti díjak (5°/0

); az évenként fizetett tagsági díjak ugy a lelkészek (i°/0

), mint az egyházak (V«Í°/O) részéről; bekebeleztetési díjak; a remélhető alapítványok, hagyományok, gyűjtések. Az ekként alakult és növekedő tőke nem csonkítható. A segélyezés a gyámtár megálapítása (1891) után a 6-dik évben kezdődik. Osztó kulcs 10; a számítás 5% kamattal tétetett. A gyámtár ügyeit intézi részint az egyházmegyei közgyűlés testületileg, részint a gyámoldai választmány, mely rendesen 7 tagból áll. Tagjait a közgyűlés választja titkos szavazat utján általános szótoobséggel. Ha felállíttatik az országos papi gyámtár, ez beolvad amabba, vagyis a belépti díjak ennek befizetett díjaiból fedeztetnek. A gyámoldai választmány következőleg alakult meg. Elnökök: Tóth Miklós, Vladár Ervin. Tagok: Szabó József, Csizmadia Jenő, Miklós Ödön, Dobozy István. Pénztárnok : Vadászy Pál. A választás megejtése után Debreczeiá Bertalan világi nagyjaink e kitűnősége széles ismerettel, igazi ékesszólással előadta a vallás egyenjogúság érdekében kiadott törvényeket s a legújabb februári miniszteri rendeletet az elkeresztelés ügyében. Rámutatott a mult bajaira, fölhívja a lelkészek figyelmét a nyáj feletti éber őrködésre szigorú és éles ítélettel sújtja a klérus magaviseletét, túlkapásait hazafiatlan és törvényt nem tisztelő eljárását. Miután a rendeletben az van kimondva, hogy 6 hónap alatt indíttassék meg törvényes uton a sérelem; eddigi szokás szerint pedig a közgyűlésre terjesztetett fel a panaszos kérvény jogorvoslat végett indítványozza, hogy az eddigi szokást mellőzze, a kihágást az egyházmegyei ügyész útján azonnal meg kell indítani az illető lelkésznek, nehogy az idő eltelte miatt hatályon kívül helyeztessék a sérelmes panasz, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Olvastatott ezután az újonnan szervezett tanügyi bizottság jegyzőkönyve az iskolai közlátogatók beadott jelentései alapján. Sok szépet, sok dicséretett említ a jegyzőkönyv népiskoláink fejlődéséről, felvirágzásáról. De elfogult volnék ha érintetlenül hagynám azon bajokat és akadályokat is, melyek minduntalan gátolják az iskolák előhaladását. így sokhelyt nincs az iskola kellően felszerelve, csekély a tanító fizetése, a faiskola hanyagul kezeltetik, s több helyt nincs bekerítve, s a mi legfőbb baj, sok iskolából még a rendes tankönyvek is hiányzanak. E felsorolt hiányok gyors rendelkezést vettek igénybe. így határoztatott, hogy a presbyteriumok kötelessége gondoskodni könyvekről, ezek árát beszedni a szülőktől, mert ha valamely iskolából csak egyetlen tankönyv is hiányzik az elöljáróság vonatik a legszigorúbb felelősségre a vétkes mulasztás miatt. Elfogadtatott továbbá azon indítványa is a bizottságnak, miszerint a Sárospataki irodalmi kör» kéressék fel, hogy fali olvasó-táblára is hirdessen pályázatot, nehogy a pályanyertes A. B. C. megjelenése után másféle tábláiról kelljen tanítani a kezdő gyermekeket. Nem különben tervbe vétetett a «Szent historia» teljes átdolgozása és felülbirálata is. A «Bánvö]gy és vidéke lelkészi kör» fölterjesztett s a mult számban közölt indítványai csak azért nem találtak elfogadásra a közgyűlésen, mivel zsinat előtt áll egyetemes egyházunk a mikor a létező bajok elenyésznek, a hiányos törvények részben ujakkal cseréltetnek fel. De az egész törvény módosítása ügyében tett indítvány egyhangúlag elfogadtatott, megbízatván nevezett lelkészi kör a hiányok feltüntetésére, a módosítások, javaslatok megtételére, hogy szükég esetén kész tervezettel állhasson elő egyházmegyénk, Több házi-ügy letárgyalása után a Károli ünnepélyre küldendő képviselők választattak meg a Szabó József, Szakái József, Szekrényessy Árpád és Dobozy István személyében, kik leteszik a kegyeletes megemlékezés szerény koszorúját az istenes vén ember sírjára. A hivatalos küldöttségen felül ott lesz még egyházmegyénk szine-java áldozni a nagy bibliafordító emlékének s föllelkesülni az érdemeit hirdető szobor előtt! Barczika, 1890. szept. 1. Sz. B.