Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

de a templom közös velők a lelkészi és tanitói hiva­tallal, bárha A.-Görzsönynek külön is van temploma. — Egyházmegyénk végpontján Devecsertől délre, Kisfaludi Sándortól megénekelt Csobáncz várához közel fekszik Padrag, messze Pápától, Veszprémtől egyaránt. Anya­egyház lelkésztanitóval, 321 lélekből áll. Régi temploma hegyen épült, de torony nélkül. Van ma szép, díszes tornya és ujitott temploma 5000 frtig. Hajdan, még az üldözések korában sem élt nép erősebben, mint ez, ott messze a szélen. Százforintos adományok nem ritkák az egyszerű földmives népnél. A.-Tevel Pápa mellett közbirtokosság. A mult század üldözései kö­zött a pápai gyülekezet menhelye. A mai lelkészlakot is Torkos Jakab építtette. Ez is egyike a szüntelen épitő gyülekezeteknek, népessége ezeren felül, de nagy része szegény és élelmét helységén kívül keresi, de a pres­byterium igazi buzgó emberekből áll. Uj templomtetőt épitett s diszitett a közmunkán kivül 4012 forintig. Ns. Szalók nemes közbirtokosság, de kis egyház a Marczal vize mellett. Népessége 228. Legvagyonosabb a Szalóki család. Ez a kis gyülekezet rozzant templomát újra építtette 1300 forint erejéig. Nagyon buzgó gyüle­kezet, kötelezettségeinek híven eleget tesz. Ha Szalók­ról a pápai országúton, jövünk 1 óra alatt Nyaradra érkezünk. Nyárád földművelő nép, buzgó. Különös szo­kás, hogy itta közterheket a birtokos osztály hordozza s az úgynevezett zsellérek alig viselnek terheket, mégis tán amazok buzgóbbak. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a teherhordozás nem Iankasztja a buzgoságot. Tudok gyülekezetet— nem nálunk — hol semmi teher, de semmi buzgóság. Ez az én nézetem, mely tapasztalaton alapul. Nohát ez a Nyárád templomát javította a 600 forintig. Mellette van V4 -ed órányira a 285 lélekből álló nemes közbirtokosságú Dereske. Ez előttem arról van megje­gyezve, hogy a közpénzeket mindég a legelsők között fizeti le. Ez most templomot épitett, illetve javított haranggal 825 forintig. A pápai népes egyház is javí­totta, díszítette templomát ugyanakkor 1000 forintig. Egyházmegyénk Győrmegyében fekvő egyházai­nak egyike láp-Szerit-Miklós. Leányegyház. Arról híres, hogy a 40-es években és előbb mindig anya­egyház akart lenni. Ma is 623 lelket számlál s nálunk ez már sort tesz, a hol 108 lelkes egyházaink is vannak. Tehát ez az egyház ma nyugodtan simul az anya­egyházhoz Taaphoz. Ez építette templomát 1977 forintig. Azt tartják, hogy a német elem a magyart elnyomja. Nem így van ez Nórápon, e kisded leányegyházban, hol a 154 lelket számláló ref. magyar megküzd a kath. németekkel, sőt foglal. A Bene és Szabó földműves családok nem engednek, sőt bámulatunkra egészen uj, szép, diszes templomot építettek közmunkán kívül 3577 forintig. Nem hiszem, hogy az első kálvinisták buzgóbbak lettek volna mint ezek ! Ott voltam a fel­szentelésen és láttam, mily buzgó e nép hitéhez, istené­hez. Hol itt az unitarismus? Nem félünk mi attól. Nó­rápnak szomszédja Kup egy völgyben, anyaegyház, de csak 441 lélekből álló igen kegyes egyház. Édes Gergely hajdani egyháza, hol jó darabig lelkészkedett. Ez az egyház is templomtetőt épitett és templomot diszitett 1500 forintig. Két tornyú nevezetű egyháza volt egyházmegyénknek de 2 tornyú temploma nem. Mind csak egy tornyot sze­rettek, de ez aztán jó hosszú legyen ám! 1890 ezen is változtatott. Kéttornyú-Laknak ugyanis csak egy tornya volt, de ez évben az is leomlott s most a kisded gyü­lekezet, 253 lélek, olyan 2 tornyot csináltatott, 1600 fo­rintért, hogy még Pápa mellett sem szégyeneiheti ma­gát. Tudom, hogy a pápai 2 tornyú nagy templom óriás, tán legszebb 2 tornyú az egész hazában, de hát katholicum és nem reformátum, K. Laké pedig ref. tem­plom. Azután kérem ezek a mi gyülekezeteink halgátnak a jó szóra és Besenbach Károly épitész ur utasítását veszik igénybe és ez az oka, hogy 1883 év óta épült templomaink stylusa megfelel a műizlésnek is. Azt mondhatja valaki, hogy dicsekszem, pedig csak önérzetes hangon rajzolom, hogy 7 év alatt 14 egy­házunk épitett, javított, diszitett templomot 39.203 fo­rintig, nem feledvén, hogy ez épen harmada egyház­megyénknek (14 : 40). Valamint azt sem, hogy ezen idő alatt 9 egyházban épült 2.000 értékű lelkész-, tanítói­lak és iskola is, (39.203-f 21.000). Nem utolsó dolog, hogy egy egvházmegye 23 egy­háza épitsen középületeket 7 év alatt 60.000 forint ér­tékben, tehát csak 17 nem épitett. Mindezeket pedi g csak azért írtam le, hogy kimu­tassam a gazdagság és kegyuraság párnáján kéjelgő s láncokat, rabságot vértanúságot zörgető és szenvelgő táborral szemben a református magyarság egy részének buzgóságát és áldozatkészségét; kimutassam, hogy nem szándékozik e nép sem az ő karjaikba hullani, sem az unitárius zászlóvivője, vagy uszályhordozója lenni. Di­cséret illeti a gyülekezetek vezéreit, a lelkipásztorokat is, mert ők tartják nyitva a hitbtizgóság és áldozat­készség forrását. Végre megkivánom jegyezni még azt is, hogy én csak 7 évről beszéltem s a most nem emiitett egyha­zak épületei vagy rendben vannak, vagy már készülnek az építéshez. Szekeres Mihály. RÉGISÉGEK. Válasz Szőllősi Antalnak. Csakugyan megtörtént az a hallatlan bűn, hogy tőlem «Sibolti Demeter élete és munkái» cim alatt a 1 »Prot. Szemlew ez évi 4. füzetében egy közlemény jelent meg, melyben egy tévedés, hiba, lapsus calami van, a melyért Szőllősi lelkésztársam olyan haragra lobban, hogy azt mondja, «nem lett volna szabad cikkemnek a Szemlében megjelenni.)) Ez nem az én dolgom ; de a tévedés megtörtént, azt helyre kell igazítanom. Czikkem elején van ez az ; értelemzavaró hiba, melyet ezennel kiigazítok zárjelek között. «Sibölti Demeter születése helyét homály fedi. Valószínű, hogy Tolna ringatta bölcsőjét, mert előne­vét róla írja, s ezen felül tanulását is a tolnai főisko­lában kezdette1 ), melynek hírneves tanára (Dombi Péter volt. S midőn) Szegedi K'is István állomását — időkö­zileg Makón is levén — a temesvárival cserélte fel, Siboltinkat is Temesvárra vitték 2 ), hogy ott (ej nagy mester kezei alatt folytassa megkezdett tanulmányait)) stb. Sibolti életéről írván, nem lehetett célom Szegedi Kis Istvánról értekezni, de per tangentem kívántam ! érinteni azt, hogy a XVI. század e két kiváló iskola­rectora kezei alatt tanult. ítélje meg bárki, hogy érde-Schmal: Brevis de vita superint. in Ilung. Commentatio.. Kiadta Fab'o: Monumenta ev. ang. conf. ,in Ilung. historica I., hol a 83. lapon olvasom : «Demetrins Sibotius Pannonicus prima litterarum fundamenta didicit Tholnae. . .» 2) U. 0 «dein Temesváriam delatus I'raeceptore Stephano S/egedino est usus. , .»

Next

/
Oldalképek
Tartalom