Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-09 / 6. szám

teendőket végezni, mint legidősebb esperes; a pánszláv pártnak, mint hírlik, ő a püspök-jelöltje. —• Rétyi Antos János abonyi földbirtokos és a kecskeméti egyházmegye gondnoka a sepsiszentgyörgyi Székely-Muzeumnak több száz darabra menő igen becses régiség-gyűjteményt ajándékozott, melyben mammuth-csontok, csont- és kőeszközök, kőbalták, kova-szilánkok stb. találhatók. * Lelkész választások. A kecskeméti egyházmegyében fekvő gombai egyház f. hó 2-án egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Kiss Benő ordasi lelkészt választotta lelkipásztorává. A fiatal lelkész kitűnő szónoki erőt, kipróbált lelkipásztori és adminisztratív tehetséget visz uj gyülekezetébe, melynek idősebb tagjai máig is kegyelettel emlegetik a szomszéd Gyömrő község példányszerű papját, pesti tractusunk hírneves esperesét, Kiss Lajost, ki az uj lelkésznek édes atyja volt; és saját ccöreg pap»jukat, a jeles Márton Istvánt, Kiss Benő anyai nagybátyját. Hiszszük, reméljük, hogy jól választottak; a fajtája mindenesetre kitűnő. — A cigándi egyház lelkészi állomására a jeles Czinke István ellenében 164 szótöbbséggel Páricsi József karcsai lelkész választatott meg, mely választásra pataki laptársunk Arany szavait citálja: «Rosz időket élünk, rosz csillagok járnak.» — A belsősomogyi egyházmegyében Böhönyén f. hó 4-én egyhangúlag Bélaváry Ferencz m.-atádi helyettes lelkész választatott a gyülekezet rendes lelkipásztorává. Bélaváry budapesti theol. akadémiánk növendéke és régebbi idő óta segédlelkész ; gratulálunk megválasztatásához. •—• A kecskeméti egyházmegyében az ó-ke'cskei gyülekezet tagjai f. hó 2-án Klimó Pál gyöngyösi lelkész ellenében szavazattöbbséggel Szabó Elek ottani helyettes lelkészt választották rendes lelkipásztorukká. Régi káplán, megérdemelte az el léptetést, szívesen üdvözöljük! * Lelkész jelölés. A belső-somogyi egyházmegyében fekvő nemes-kisfaludi lelkészi állásra kijelöltettek Gseke Bálint hencsei rendes és Fáncsik János brekinszkai misszionárius lelkészek. — A gömöri egyházmegyébe kebelezett serkei I. osztályú egyházba hét pályázó közül jelölték Nagy Pál esperest s a kerületi tanügyi bizottság elnökét, Kupai Dénes vályi, Osváth Dániel ragályi, Czinyéri Barna s.-keszi-i, Sághy Sándor bejei lelkészeket. — A naprágyt III. osztályú egyházba kijelöltettek Szabó József karczagi tanár, Szabó István kálosai, Szűk Gyula simoni-i segédlelkészek, Juhász Sándor ilosvai körlelkész. * Egyházmegyei tisztújítás. Az alsó-baranyabácsi egyházmegyében lemondások és halálozás következtében csaknem általános tisztújítás tartatott, melynek eredménye következő. Esperessé ujolag Tótli János karancsi lelkész választatott meg. Gondnokká, mint már említettük, bajai Gál Péter helyébe Cseh Ervin szerémi főispán lőn ; főjegyzőségre uj választás rendeltetett el Hetesy Viktor csúzai és Kulcsár Sándor herczegszőllősi lelkész ek között; egyházi tanácsbiróvá Szabó Péter pirosi lelkézst tette a közbizalom ; világi tanácsbiróságra szintén uj szavazást kellett elrendelni Sclmeider N. és Szászy János jelöltek között, mint a kik az első választásnál legtöbb szavazatot nyertek. — Az egyházmegye uj dignitariusait tisztelettel üdvözöljük, Isten segítő kegyelmét kérve működésükre. * Az erdélyi egyházkerület Névtára múltkori ismertetésében a lélekszám két különböző kimutatására vonatkozólag illetékes helyről azon felvilágosítás közzétételére kérettünk föl, hogy e két eltérő számadat nem vétségből van így feltüntetve, hanem a 6,569 differencia a romániai missziói egyházmegye ref. lélekszámát teszi. Az első összeg tartalmazza a hivatalos erdélyi ev. ref. egyházkerület reformátusainak számát, a második az erdélyi részek felekezetközi arányának feltüntetésénél csak az erdélyi ref. számát. Erre nézve különben a két táblázatos kimutatás sorszámai (20., és 19., sorsz.) a legkönyebb tájékozást nyújtják. * A közpapok szervező bizottsági gyűlése f. hó 19-ére Nagy-Károlyba hivatott össze. A gyűlést febr. 18-án ismerkedési estély előzi meg. A közpapok mozgalmát pártoló lelkészeket és világiakat egyetemlegesen meghívták a gyűlésre Péntek Ferencz, Kósa Ede és Biki Károly lelkészek. A szervező bizottság elé terjesztendő pontozatokban kimondatik, hogy a reform, lelkészi fizetések rendezésére 1890. szept. 16-án Budapesten országos papi gyűlés tartandó ; hogy ezen országos papi gyűlésnek egyedüli tárgya leend a nyomorban élő reform, lelkészek, papi özvegyek és árvák sorsának enyhítése s jövőjének biztosítása feletti tanácskozás, melyben minden ref. segéd- és rendes lelkész, lelkész-jellegü tanár és minden önálló ref. egyháztag részt vehet. A gyűlést szept. 16-án a kálvin-téri templomban tartandó istenitisztelet előzi meg, azután megalakulás, délután bizottsági ülések s másnap szept. 17-én érdemleges tárgyalás. A bizottsági pontozatok határozottan kijelentik, hogy: ((egyházunk hitelvei, vallás-erkölcsi élete, alkotmányos szervezete, törvényei, autonomiája stb. e gyűlés elé semmi szin alatt nem vihetők.» —• Nos ez már bölcs beszéd, bölcsebb mint az eddigiek. A mozgalom ily célját minden egyházszerető ember csak helyeselheti és pártolhatja de az eddig, hangoztatott eszközöket (autonomia tel— adása, közalap szétrobbantása, « nagypapok)) ócsárlása stb.) csak az elvakult szenvedély és rövidlátás tarthatja jóknak. Szivünkből örülünk az elég korán jött ébredésnek és üdvös kijózanodásnak, mely bizonyára meleg rokonszenvre fogja hangolni a mozgalomtól eddig idegenkedett intéző köröket is, melyekre pedig minden esetre szüsége van a szegény sorsú papságnak, hogy türhetlen nyomorából végre-valahára kiemeltessék. Rokonszenvvel és helyesléssel jelezzük a «Közpapok Lapja» gondolkozásának e döntő fordulatját, mely e lap többi cikkeiből is kiérzik — néhány hét óta. Adja Isten, hogy ez a hang legyen állandó tenorja! * Geduly Lajos evang. püspök temetése általános részvét mellett ment végbe Pozsonyban. A ravatal el volt borítva koszorúkkal, melyeket az egyházközség, családtagok, az evang. lyceum tanárai és tanulói, a theol. akadémia, a nőegylet, gr. Eszterházy István, Nyári, Rüdt, és Jeszenák bárónék stb. küldtek. A gyászoló családnál egymást érték a küldöttségek, vigasztaló szót s a halott emlékének koszorút hozva. A temetésen megjelentek Pozsony város katonai, polgári és egyházi főbb személyiségei, a főispán a vármegye tisztikarával, a róm. kath. papság stb; ott volt báró Prónay Dezső egyetemes és Fabiny T. bányakerületi felügyelő, Szeberényi G. püspök, mintegy ötven főnyi evang. papság s óriási közönség. Szász Károly ref. püspök és sokan a fővárosból távirati uton fejezték ki részvétüket. Az egyházi szertartást Fürst pozsonyi lelkész német nyelven, Tresztyenszky Ferenc esperes theol. akadémiai tanár magyarul, Baltik Frigyes liptó-szent-miklósi pap, a dunáninneni kerület legidősebb esperese tót nyelven végezték, s ezután a püspök koporsóját ezrekre menő tömeg kisérte az evang. temetőbe, hol Szeberényi püspök még rövid imát és áldást rebegett a békesség halottja fölött. * Törvényjavaslat a kisdedóvásról. Gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter elkészítteté az oly rég szükségesnek érzett törvényjavaslatot a kisdedóvásról s