Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-09 / 6. szám

a tételek, melyek a gyűlés tárgyaiul kitűzettek, b) azok a férfiak, kik a prot. tanítók soraiból e tételek előadóivá felkérettek; c) és a prot. tanítók zöme, kik hivatásuk magaslatára eljutottak. Az elvetett kockán bizonyára a jobb rész kerül felül! Jogot ad e feltevésre már magában véve azon tény is, hogy a kitűzött tárgyak közös érdeklődésünk, közös lelkesedésünk tárgyai, melyek különböző alakban s külön­álló részeiben évek hosszú során képezték prot. tanügyi irodalmunkban s egyleti gyűléseinkben megbeszélés és vita tárgyát. Továbbá, mert egyházi főbb hatóságaink­nak és államkormányunknak jelentékeny részben ma is közvetlen gondoskodása tárgyát képezi. (Itt helyén való­nak találom megjegyezni, hogy az oly tételek, melyek az egyetemes tanítógyülés tárgyai közt is szerepelnek, csak oly mérvben fogják képezni gondoskodásunk tárgyát, a mennyiben azok autonomikus hitfelekezetünk szerke­zetébe beillenek.) De jogot ad e feltevésünkre azon tudat, hogy egy minden tekintetben intelligens, hivatásáért lelkesülő, hu­mánus, művelt prot. tanítóságra támaszkodhatunk, mely a tudomány, intelligentia és humanismus fegyvereivel övezetten, hazájának jobb sorsa által lelkesítve csak nagy dolgokat alkothat. Bízva tehát vezércsillagunkban: «a haza minden előttw, bátran kartársak a kibontott zászló alatt előre! A tárgyalásra kitűzött tételek nagy körültekintéssel állapíttattak meg, s oly címeket nyertek, melyek alá a prot. tanítóknak minden jogos törekvései beilleszthetők s tényleg be is illesztettek. Nem tévesztettük szem elől a prot. népiskola legvitálisabb érdekeit, prot. népnevelé­sünk folytonos fejlesztését célzó intézkedéseket. Ennél­fogva meg vagyunk győződve, hogy a kitűzött tételek minden irányban megelégedéssel fognak találkozni, úgy tanítói, mint hatósági körökben. Az egyes tételek előadóik által már munkába is ! vétettek, (minden tétel megtalálta a maga emberét) s | bizonyára kitűnően hasznos szolgálatot fog tenni, ha a sajtó terén is megindul felettük a behatóan részletes eszmecsere. így, a körülbelől május hónapban megtar­tandó szervező bizottsági gyűlés munkálatai megköny­nyitve s eredményesebbé lennének téve. Tisztelettel hívom fel erre különösen prot. tanügyi irodalmunk vezér­férfiaink becses figyelmét. A kitűzött tételek ezek: I. Vallás-erkölcsi képzés s annak eszközei. II. Az ev. reform, népiskolák tanterve. (Az öt egyh. ker. népiskolai tanterveinek összehasonlító bírálata. Egy­séges tanterv a hazai ev. reform, népiskolák számára.) III. Az ev. reform, népiskolák adminisztrátiója. (Egységes népisk. szervezet.) IV. Az ev. reform, tanítók jogi helyzete az egy­házi önkormányzatban, a) tisztán adminisztratív, b) jogi tekintetben. * V. Az ev. reform, tanítók anyagi helyzete. VI. Ev. reform, tanügyi szakközlöny. * * * E tételek feldolgozása kiváló érdekét képezvén az ev. ref. tanító-egyleteknek, tisztelettel kérem azok elnö­keit, miszerint tekintettel a tavaszszal tartatni szokott gyűlésekre, ezeket, vagy legalább 2—3 pontját tárgyal­tatni s határozati javaslataikat hozzám legkésőbb május hó első hetében beküldeni szíveskedjenek. Sőt, tekintet­tel a dolog halaszthatlanul sürgős voltára, azon egyletek elnökeit, kik tavaszszal gyűlést tartani nem szoktak, külö­nösen is kérem, hogy e tételek tárgyalását rendkívüli közgyűlés összehívása által eszközöltetni méltóztassanak. Kiváló tisztelettel vagyok Kisújszálláson, 1890. január 22. Józsa Pál, az ev. ref. tanítók országos gyűlését szervező bizottság elnöke. *) TÁRCA. Egy ismeretlen Homer fordítóról. Régen olvastam olyan kerekded, értekezés számba menő életrajzot, a milyent a fent írt cím alatt producált Sebestyén Gyula fiatal tanár candidatus Simony Imre volt ref. lelkészről; mely tanulmányát a budapesti philologiai társaság 1889. évi nov. 6. ülésén olvasta fel, majd megjelent a Philologiai Közlönyben, s ebből a folyó­iratból az érdemes szerző külön füzetkébe is lenyomatta, mit nagyon okosan cselekedett. Ha Baksay Sándor, a ki mellesleg megjegyezve maga is Homer fordító, s mai nap legjobb fordító, ha mondom Baksay Sándor ezt az értekezést elolvassa, hiszem hogy az is azt mondaná rá: kál­vinista papok ilyen nekrologot írjatok, mint nemrégiben oly szépen, oly elmésen a Bersierről elmondottakban írta. Nagyon helyén valónak találtam, hogy ezen becses Lapokban is fel legyen említve az ismeretlen Homer fordító, Simony Imre volt kálvinista pap emléke, annyi­val is inkább, mivel e tudós férfiúról az Uj Magyar Athenásban egy betű sincs megírva.**) Ha tehát kissé hosszadalmasan foglalkoznám ezen füzetkével, szolgáljon ez nékem mentségemre. Rövid, érdekes, és széles olvasottságra valló beveze­tés után elmondja szerző, hogyan jutott az eddig ismeret­len Homer fordítóhoz. Az ádándi ref. parochia padlásá­ról hoztak elő egv kéziratos kötetet e címűt: ,,Homérosz Odüszszeájja, magyarra fordítva Simony Imre által mely pár lap híján az eposz I—XII. énekét tartalmazza; mely érdekes és értékes felfedezés után tovább kutatott, keresett s nyomába akadt az Odyssea befejező részének, a Batrachomüomachiának, és az Iliász második felének, 110 meg a Lukianos dialógusai fordításának is. A vaskos kéziratok egyikén az 1840-dik év van megjelölve keltűi, tehát az az idő, midőn a lefordított remekek közül még csak az Iliás forgott a magyar olvasó közönség kezén, Vályi Nagy Ferencz fordításában. Ha hát hiányt pótol­tak volna, vájjon miért nem jelentek meg? Igen érde­kesen elmondja ezt a derék szerző. ((Fordítónk 1791. febr. 1 i-én született Szent-Király-Szabadján, a veszprémmegyei kies Balaton vidé­ken. Középiskoláit és a theologiát a reformátusok dunán­túli főiskolájában, Pápán végezte. Tanárai Tóth Ferenc, a nagyszorgalmú egyháztörténet író ; Márton István, a főiskola újjá teremtője; Látzai Szabó József, egyházi író s műfordító, és a classica philologia egyik tekintélye : Mokri Benjámin voltak. Eleintén a gyengébb tanulók közé tartozott, de később első eminenssé lett, a mit eléggé bizonyít az is, hogy 1810-ben administrator, 1811 — 1812-ben pedig senior volt. Tanulmányai végez­tével Pápán maradt segédlelkésznek, hol később a rendes lelkészi állomás betöltésekor erős pártja volt egykori *) Tisztelettel kérem a hazai összes tanügyi lapok szerkesz tőit hogy a fenti értesítést egész terjedelemben átvenni szíveskedjenek. Józsa I\ **) Abban a szegény Athenasban sok minden nincs megirva, és még több van roszul megírva. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom