Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-28 / 52. szám

13. §• A 11. §-ban elősorolt intézkedések meg­történte után, a helyettes lelkész a presbyterium köz­bejöttével összeállítja a szavazásra jogosítottak név­jegyzékét ; az egyházi tartozásaikkal hátralékosokat, sza­vazati joguk gyakorolhatása érdekéoen, hátralékaik hala­déktalan befizetésére felhívja; a történő befizetésekhez képest a szavazásra jogosultak névsorát kiegészíti s a további szükség esetére készen tartja. (27. §.) A szlavóniai misszió köréből. Az, a mi szeretetházunk két évi fenállása óta foly­ton hő vágyam volt, hogy a külső missziói körökből, különösen a pusztákról s a szőlő hegyek közül való gyermekek ne szétszórtan egyes családoknál, hanem együtt egy fedél alatt legyenek, az idén az 1890/9i-iki iskolai évben, melylyel szeretetházunk fenállása 3-dik évébe lépett, teljesült. Egy szegényebb sorsú, de házzal biró, istenfélő családnál van 7 idegen, 6 magyar és 1 német gyermek elhelyezve. A többi idegen gyerme­kek azonban, kik csak s legíelebb könyvekkel segittet­nek, most is külön családoknál laknak, mely helyeket vagy én ajánlottam, vagy magok kerestek az idegen gyermekek szülei. Kevesebb költségbe azért gyermekeink nem kerülnek, sőt a gyermekek szobájának bebútorozá­sát számítva, több volt a kiadásunk. De hát nem is takarékossági szempontból óhajtottam a gyermekek együttlakását, hanem hogy a felügyelet jobban gyako­roltathatnék s az isteni fegyelemben s félelemben inkább nevekedhessenek. Ezen 7 gyermek számára a legszük­ségesebb bútorzatot, ágyat és ágyneműt, asztalt, szek­rényt, szóval a mit a család nem adhatott, beszereztem. A legtöbb gyermek szülője, oly szegénységben él, hogy még ágyneműt sem adthattak. Ruházat dolgában is sok pótolni való akad. De hála Istennek, voltak s bizonyára ezután is lesznek, kik az Úr jézus amaz intését: ((mezí­telen voltam és megruháztatok engemet» megtartják. Nem vártam s nem is várom, hogy most már az együttlakás minden nehézséget eloszlasson. A fegyelem fentartása, még ha imával történik is, elég gondot okoz. Sokat kell a háziszülőknek ezekkel a különféle temészetű, többnyire elvadult gyermekekel, kik között 14 éves is van, vesződniök. Eelváltva a tanítóval, majd minden este meglátogatjuk őket s a fegyelem és házi rend fentar­tásában segítségükre vagyunk. A mit rendesen a nagyobb gyermekek végeznek el a ház körül, azt nekik is végez­niük kell. Különben együtt s egyszerre fekszenek, kelnek s járnak 3 nap a német iskolába — hol azonban a tanitó velők külön is foglalkozik - 3 nap hozzám, lakásomra. Lefekvéskor és felkeléskor, étel előtt és után sorra hangosan imádkoznak. Látogatás alkalmával ren­desen énekelünk s olvasunk is együtt. A mi még tavai nem volt lehető, az idén már ususba veszszük : karácson estéjét, vagy az idegen gyer­mekek lakásán vagy nálam, meginnepeljük. Az idegen gyermekeknek karácsonra ifj. Farahó János uradalmi bérlő egyháztag s tiszteletbeli presbyterünk, 10 frtot ajándékozott, mely összegből hasznos ajándékra, könyvre s Írószerekre is jut szépen. De kívüle még mások is szép összegekkel emlékeztek meg szeretetházunkról, legutóbbi f. é. augusztus hó 17-én e Lap 33-ik számában közölt kimutatásom óta. Előbb azonban még megemlí­tem, hogy a nt. és tek. alsóbar.-bácsi egyházmegye ez évi közgyűlésének határozatából Poór József lelkész ur az ujbánovczei szeretetház számadását átvizsgálta és rendben találta, miről említett egyházmegye jegyzőköny­vének 20-ik pontja tanúskodik is. Egyházmegyei gondnokunk, Cseh Ervin főispán ur ő méltósága, a gondnoki szék elfoglalásának emlékére 100 frt — kr. Tek. Korbai Károly tanácsbiró ur egyházmegyei közgyűlési tiszt, díját a bá­novcei szeretetháznak adta Nt. Tóth János ur az abb. bácsi Az ujsóvéi ref. egyház adománya nt. Venetiáner S., lic. theol. lelkész ur által A baseli nőegylet nt. Dr. Bőhl E. 21 frt -kr. 22 frt 83 kr. 10 frt — kr. 10 frt -kr. 30 frt -kr. Összesen 193 frt 83 kr-Ezen adományokon kívül Kozma László egyházm. tanácsbiró és vil. főjegyző Uj-Bánovcén tartott esküvője emlékére 50 frtot adott, hogy tetszésem és belátá­som szerint használjam fel a misszióban 50 frt -— kr. Összesen 243 frt 83 kr-Legyen az Úr áldása az adományazókon s ado­mányaikon. «Bizony mondom néktek, a mit cseleked­tetek egygyel az én kicsiny atyámfiai közül, én magam­mal cselekedtétek.)) Uj-Banovczén, 1890. decz. hó 18-án. Keck Zsigmond, missz. lelkész. NECROLOG. Dr. Palló Sándor. 1823—1890. A vége felé siető év október hava 7-én meghalt Sopron városában egy férfiú, a kiről azt hiszem, hogy nagyon méltó dolgot teszünk, ha röviden e helyen 15 meg­emlékezünk, annyival inkább, mivel az elhunyt a fővá­rosi protestáns körökben sem volt ismeretlen egyé­niség s életének jó részét a fővárosban töltvén, ott az 1850 és 1860-as években, b. e. Székács József és Török Pál superintendensekkel közelebb viszonyban, a budapesti országos protestáns árvaház létesítése körül buzgón működött, s mint az árvaházi igazgató választmány erélyes és tevékeny tagja, e fontos központi intézetünk fejlesztése és megszilárdítása érdekében kiváló érdeme­ket szerzett épen akkor, a mikor az intézet még zsenge korában a kezdet súlyos nehézségeivel küzdött. Dr. Palló Sándor, nyugalm. helytartósági tanácsos, született Sopronban 1823. dec. 23-án, a hol édes atyja hírneves ügyvéd s az ev. egyházközségnek hosszú évek során át igen érdemes jegyzője volt. Szülővárosában, a jeles soproni ev. lyceumban végzé, gymnázittmi tanul­mányait s mint kitűnő tehetségekkel megáldott s a mellett vasszorgalmú ifjú az összes osztályokon keresz­tül tanulótársainak legjobbjaival az első helyért sikerrel versenyzett. A jogtudományi pályára lépvén, a buda­pesti egyetemen oly fényes eredménynyel végzé szaktu­dományi tanfolyamát, hogy egy akkori jogtudományi

Next

/
Oldalképek
Tartalom