Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

el is ment hozzá; szemére vetette bűnét; s vele együtt bement a mészárszékbe, a hol megtalálta a leölt állat tagjait. Ekkor előkérte bőrét, azt kiterítette a székben ; bele rakosgatta annak rendi szerint beleit és minden darabjait, a bőrét összehúzta, rendszalagjával (Szent Ferenczrendi), keresztet vetett rá, s igy kiáltott reá : az Iste?wek és az & szent Húsvétjának nevében kelj fit, Katicza. Igy hivták a tehenet. Erre a tehén azonnal el kezdett n3 ögni s felugrott oly egészségesen, mint volt előbb. Egidió kötelet kötött a szarvára., s visszavezette a zárdába.» * * * Erre már nem mondhatunk mást, mint azt, hogy ha Egdió többi csuda tettei is ilyen rendkívüli erejűek, akkor bizon}' megérdemelte a beatifikálást. Ó-Moravicza, 1880. Hetesy Viktor, lelkész. IRODALOM. ** Egyházi beszéd. Elmondta a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerületi közgyűlés alkalmával 1890. aug. 13-án Bonyhádon tartott gyámintézeti istenitiszteleten Sántha Károly, sárszentlőrinczi evang. lelkész. Sopron, 1890. Nagy nyolezadrét, 12. 1. Ára 2 kr. A beszéd főtétele (Ezek. XXXVII. r —10. alapján) az, hogy az ev. egyházban és gyámintézetben életet, virulást egyedül a Lélek teremt. Lélekre van szükség, mert 1. A mezőség csonttal rakva, száraz csonttal, szétszóratva. 2. Száraz csontba élő lelket száraz lélek nem lehellhet. 3. Lelked ád csak lelket, Isten, szeretetben, élő hitben. 4. Seregeid talpra állnak s hálakönnyek közt imádnak. Elő hittel, nemes hévvel írott, magas röptű beszéd, melyből meggyőződés, erő és épülés sugárzik ki. Kegyes olvasmányul, lelki épülésre melegen ajánlható. ** Az akarat szabadsága. Rectori székfoglaló, irta és Kolozsvártt 1890. szept. 14-én elmondotta dr. Szász Béla, a philosophia nyilvános rendes tanára. Különlenyomat az egyetemi acta 1890/1. évi I. füzetéből. A ((Protestáns Szemle» f. évi 18-ik füzetéből is ismert eme székfoglaló «az akarat kötött vagy bizonyos mértékben kötetlen voltának» kérdését két, ellentétes álláspontú magyar tudós, dr. Korányi Frigyes és dr. Schlaucb Lőrincz ismeretes értekezési alapján bírálja. Korányi a positivismus dogmájából indulva ki, mely szerint az érzékek alá eső lét körén túl lépnünk nem szabad, a föltéttelen determinusra jut, mint végkövetkeztetésre, mely szerint az ember cselekvése «függ öröklött képességeitől, az élet folyama alatt reá ható j véletlen viszonyoktól, a módszeres tanítástól és neveléstől, és azon túl még azon testi és lelki állapottól is, a melyben az elhatározás perce éri.» Korányi e szabadság-elméletét szerző kitűnően megrostálja s azon eredményre jut, hogy azok «fél-igazságokat, meg egy csomó ellenmondást magukban foglaló tételek.)) Á dr. Schlauch értekezése előtt (melyet Nagyváradon a természettudósok nagygyűlésén tartott) szerző tisztelettel hajol meg, mert bár az alapul szolgáló kath. dogmákat philosophiai értelmében igazoltaknak el nem ismeri, de következtetéseit logikailag teljesen szabatosaknak, és a szerző altal eszközölt philosophiai levezetés és igazolás után igazaknak ismeri el. Ez eredmény pedig a szabadságra nézve az, hogy az eszményileg felfogott ember, a lényegében okos lény, ép fejlődése és önnevelése által képesítve van arra, hogy az okosság szerint kiválasztott értelmi tényező (motivum— indok) alapján minden érzéki érdek nélkül hajtsa végre a tettet; vagy más szóval szerző szerint az akarat föltétesen vagy viszonylagosan szabad. — Az értekezés nyomonjáró, megokolt és nagy tárgyismerettel van írva; de stvlusa nehézkes, periódusokkal tulhalmozott, fárasztó. Okos, de nem élvezetes olvasmány. —ő — ** Arany János a ponyván. Ráth Mór hírneves könyvkiadónk mult évben megkezdett vállalatát jelen évben is folytatja. Arany János népies elbeszéléseit krajezáros kiadásban, külön füzetkékben teszi hozzáférhetővé a magyar népnek. Eddig Toldit (8 kr), Szent László füvét (4 kr). Első lopást (4 kr) és Jók a ördögét (4 lu\) adta ki tiszta szép nyomásban, képekkel illusztrálva. Az első füzet megjelenése alkalmával már kifejeztük elismerésünket Ráth Mórnak e nagy fontosságú kezdeményezéseért, valamint rá mutattunk e vállalat népirodalmi jelentőségére is, mely abban áll, hogy Arany szivképző, tiszta erkölcsiségű művei által a selejtes «ponyva-irodalom» termékei a legsikeresebben leszoríthatok. A protestáns papság és tanítóság ezeknek ajánlásával, terjesztésével nem csak hazafias, de egyszersmind egyházi kötelességet is teljesít, mert a nagy költő e műveiben a legtisztább evangeliumi vallás-erkölcsiség gyöngyei találhatók. Melegen ajánljuk terjesztésüket. ** Református keresztyén hittan. Hollandból dolgozta és kiadta Dávil Gyula ev. ref. s. lelkész, Budapest 1890. Kókai Lajos bizománya. Nagy nyolezadrét, 192 lap. Ára 1 frt. A nemes törekvésű fiatal szerző (cvallásközönyünk)) szüntetése végett «hiterősitő tanulságul és vigasztalásul)) adta ki e könyvet, Dr. Bőhl Ede bécsi theol. tanár nagy hittanának holland kivonata alapján, melyet Bőhl neje maga készített. Mint az előszóban olvassuk, e «hittan a Biblia szerint református hitvallásaink szellemében van irva», s «az a főcélja, hogy általa tisztán megismerkedjünk az Isten evangéliumával, vallásunkkal, hogy igy hitünkben naponként megujuló keresztyének, igazi reformátusok legyünk)). A munka tehát a magasabb fajú épitő irodalom, a népszerű dogmatika köréből való, mely mező a Szikszay György ((Természeti és kijelentett vallás»-a óta teljesen parlagon hever. Addig is, mig behatóbban ismertethetjük, felhívjuk rá olvasóink figyelmét. ** Benvenuto Cellini önéletírása, Ráth Mór díszkiadásban a hozzánk is beküldött 12. és 13-ik füzettel teljessé vált. Két kötetre terjed e szép diszmű, melyet Sza>ui Tamás fordított le olaszból s bevezetéssel és jegyzetekkel látott el. Benvenuto Cellini, az olasz renaissance egyik legnagyobb művésze, mint író is kiváló helyet foglal el kortársai között. Emlékiratai, melyet egy Goethe méltónak talált egész terjedelmében lefordítani, melyet Auguste Comte a válogatott művek lajstromába vett fel, a melyről Horace Walpole azt írja, hogy «minden regénynél mulatságosabb)), egy sokat látott, a pápák és fejedelmek udvarában forgott ember éles megfigyelésével rajzolja a XVI. század első felének tarka eseményeit, politikai cselszövények létesítésében s világra szóló műremekek alkotásában kiváló embereit. Cellini könyvében egymásután vonu'nak el szemeink előtt Róma kifosztása, a flórenczi pestis és Flórencz ostroma, a Mediciek hatalomra jutása, VII. Kelemen megaláztatása, V. Károly Rómában kifejlett pazar pompája s mindezek mellett a nagy művész viharos életének teljes őszinteséggel megirt története. A szöveget művészi kivitelű