Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

rajzok: a mester és kortársai remek alkotásainak másolatai díszítik a most megjelent kettős füzetet a Perseusszobor Celljnitől. Ára egy füzetnek 40 kr. KÜLÖNFÉLÉK. ESözfizefésa felhívás. Az uj év közeledte alkalmából tisztelettel felkérjük olvasóinkat, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek. A ránk következő év mind a polgári, znind az egyházi közéletben érdekesnek és jelentőségteljesnek Ígérkezik. Mozgató eszméit,törekvéseit figyelemmel kell kisérni mindenkinek. Lapunk igyekezni fog, hogy kötelességét híven teljesítse. Előfizetési ára egész érne () frt, félévre 4 frt $0 kr, negyedévre 2 frt 25 kr. Szegényebb sorsú lelkészek, jelesen a IV-ik oszt. gyülekezetek lelkipásztorai, misszionáriusok, adminisztrátorok stb. egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre t frt 50 kr. kedvezményes áron kapják a Lapot. A kiadó hivatal. * Személyi hírek, A sepsiszentgyörgyi ref. gimnázium újonnan választott tanárai, Várkonyi Endre és dr. Farnos Dezső, a napokban tették le a hivatali esküt, mely alkalommal id. Dónáth József, a collegium érdemes főgondnok a üdvözölte őket. — Benedek Károly Alvinczre választott lelkipásztort f. hó 7-én iktatta hivatalába dr. Elekes Viktor gyula-fehérvári lelkész és esperes-helyettes. * Lelkész jelölések. A mármaros-ugocsai egyházmegyében a huszti egyház lelkész állomására f. hó 14-én kijelöltettek : Csernák István esperes, tamásváraljai lelkész, Bíki Ferencz gyulai, Sárkány Lajos f.-ardój, Csik Albert dolhai rendes és Szigethy Zoltán budapesti segédlelkész. •— A nagyszebeni egyházmegyében a vizaknai egyház I. oszt. lelkészi állomására 41 folyamodó közül próbaszónoldásra kijelöltettek: Balázs József m.-régcni lelkész, Bartha Lajos lelkészjelölt, Bedő Ferencz peteki lelkész, Borbáth Pál csikmegyei körlelkész, Józsa Károly deési s. lelkész, Pécsi Árpád medgyesi körlelkész, Szécsi Ferencz felvinci s. lelkész és Szőts Gerő kovásznai lelkész. * A zsinati előmunkálatok lelkészválaszíási törvény-szakaeza elkészült, nyomtatásban is megjelent s az egyházalkotmányi albizottság tagjainak megküldetett, melynek tárgyalása után a zsinati teljes bizottság elé fog terjesztetni. Maga a törvény-javaslat két nyomtatott ívre, indokolása egy ívre terjed s felöleli az egyházak osztályozását (4 osztály, kerülettekkénti osztályozás megmarad), a lelkészek minősítését (a qualificatio mind az öt kerületben egyenlő és eddigieknél méltányosabb), a választás előkészítését, vissza állitja a régi «meghívás» általi választást, de megtartja a pályázást is, eltörli a candidatiot (csak az illetéktelenek zárhatók ki a választásból), megengedi a próbaszónoklást, pontosabban körülírja a szabályos választás módozatját, szabatosabban rendelkezik a szabályellenes választásokról, végül szól az özvegyi és kegyeleti évről. A nagy körültekintéssel szerkesztett javaslatot Szász Károly és Szilády Áron zsinat-elókészitő bizottsági tagok készitették. Az érdekes javaslat fontosabb pontjait egész kiterjedésben közölni fogjuk ; most csak anynyit jegyzünk meg az egészre vonatkozólag, hogy a javaslatban a szabadválasztás elve, mind a cselekvő, mind a szenvedő választóképesség tekintetében, a mostanihoz képest jelentékenyen kibővittetett. * Sárkány Sámuel bányakerületi püspök felavatása és beiktatása nagy ünnepélyességgel ment végbe Budapesten a lutheránus templomban és az istenitiszteletet követő kerületi gyűlésen. Mint halljuk — mert szerkesztőségünk nem volt meghíva s igy közvetlen tudósítást nem Írhatunk — fén)es közönség, az egész magyar lutheránusság s a reformátusok képviselete ünnepelt, mondhatni tüntetett tömeges megjelenésével, összetartása és ereje kimutatásával, s a szónokok protestáns és hazafias szellemű beszédeivel. Az előzetes közgyűlésre, melyen a választás hivatalosan bejelentetett, fényes küldöttség vezette az uj püspököt, ki Fabiny felügyelő elnök üdvözletére meghatottan jelenté ki, hogy az egyházkerület bizalmát hódoló tisztelettel elfogadja. A templomban Flaendel Vilmos főjegyző kezéből, megelőző ima után, urvacsorát vett az uj püspök, mire Karsay Sándor püspök remek felavató beszéd után kézrátétellel megáldotta, s utána az esperesek is megáldották. A gyülekezet éneke után Sárkány püspök letette hivatali esküjét s rövid < beszédet, majd imát mondott. A templomi ünnepély után ismét közgyűlésbe mentek, hol az uj püspök Fabiny magvas beszéde után elfoglalta elnöki székét, azzal a kenetteljes, hitbuzgó, hazafias, bölcs beszéddel, mely lapunk elején olvasható. Ezután br. Prónay D. egyetemes felügyelő, majd a testvéries érzet melegével a dunánmelléki egyházkerület elnöksége, Szász Károly püspök és gróf Tisza Lajos, üdvözölték az uj püspököt. Az üdvözletek végeztével a közgyűlés elhatározta, hogy a jövő iskolai évre Aszódon felsőbb leányiskolát állit fel, s a kivitelre egyt eljhatalmú nagy bizottságot küldött ki Fabiny Th. elnöklete alatt. Közgyűlés után bankét volt, számos egyházias és hazafias szellemű felköszöntővel. * A katholikus püspökök tanácskozása az elkeresztelési ügyben Simor hercegprímás elnöklete alatt abban állapodott meg, hogy ismét kérdést intéz Rómába ujabb megoldási mód iránt. Az értekezleten, az egri érsek kivételével, minden főpap jelen volt vagy személyesen, vagy vikáriusa által. Áz értekezletet harcias hírek előzték meg. Egyik fiatalabb püspök közös pásztorlevél tervével ment a gyűlésbe, mely levélben — mint később kiderült — a vadkan decretuma alapján a Csáky rendelet végrehajtásának és a vegyes házassági dispenzációknak megtagadása terveztetett. A kath. főrendeket pedig gróf Zichy Nándor alarmirozta, hogy tüntetőleg szavazzák le a főrendiházban gróf Csáky minisztert. — A püspöki konferencia azonban legfelsőbb intelem következtében állítólag irányban csititólag határozott, kimondván, hogy a pásztor-levél kibocsátását a Vatikán válaszáig felfüggeszti, a főrendiházi vitát elejti s a kath. főurakat is lebeszéli az akcióról. Valóban igy is történt. Zichy Nándor a kath. liga, Schlauch a püspöki kar nevében kijelentették, hogy elkeresztelési vitát provokálni most nem tartják célszerűnek. De a «Magyar Á!lam» indiseretiója a dolognak váratlan fordulatot adott. A hírhedt ultramontán lap — egyenes tilalom ellenére — közzé tette a sokszor emlegedett római leveleket, melyeket a heczegprimás szigorú titoktartás feltétele alatt közölt a püspöki karral. A leveleket a pápa jóváhagyásával Ratnpolla pápai titkár írta válaszul Simor herczegprimáshoz, ennek két rendbeli kérdő levelére. Fortiter in re, de sativiter in modo jenlentik ki e válaszok, hogy a Csáky-féle rendeletnek nem lehet engedelmeskedni, s hogy az 1868. évi törvény