Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

.gék és az évek terhe alatt meggyöngült testi és lelki erejére hivatkozva mond le s kéri nyugalmaztatását. A közgyűlés a lemondást elfogadja a felhozott okok alapján s Thót Ferencz tanárnak érdemeiért jegyzőkönyvileg elismerését fejezi ki; a ker tanügyi bizottságot pedig a jövő iskolai évre a megüresedő bölcsészeti tanszék betöltése iránt adandó javaslattételre utasítja. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület előterjesztésében igen alaposan és meggyőzően mutatván meg, hogy középiskolai ügyünk fejlődésére mily károsan hat az a körülmény, hogy vidékei gymnasiumaink csekély fizetést adván a tanároknak, ezek folyvást változnak, jobb és előnvösb állomásokra pályázván, kéri a közgyűlést intézkedés tételére. E felterjesztés folytán a közgyűlés felhívja a fentartó testületeket, hogy tanáraik fizetésének javításáról gondoskodjanak s eljárásukról jelentést tegyenek. Az október 24-én folytatólag tartott közgyűlés rendkívül érdekes volt mind a szőnyegre került tárgyak nagy fontosságánál, mind a tanácskozás magas színvonalánál fogva. E napon két ifjú tanár tette le a hivatalos esküt, u. m. Sas Béla a theologiai academián az ó-szövetségi szentírás magyarázati tanszékre s Nagy Zsigmond a gymnasiumban a német és latin nyelv és irodalom tanszékére megválasztott tanár. A hivatalos eskü letétele után mindkettő a saját szakjára vonatkozással szép és lendületes beszédet tartott a közgyűlés éljenzésétől kisérve. Mindkét tanár működéséhez szép remények fűződnek s mi szívünkből kívánjuk azok teljesülését főiskolánk és az ő saját érdekükben egyiránt. Adja Isten, hogy a mily szívesen fogadtattak hivatalukba lépésükkor, oly jól érezzék magukat tanári égész pályafutásuk alatt ! Most következett a nap egyik legnagyobb fontosságú tárgyának megvitatása. Egyházkerületünkben a tűzkár biztosítás iránt a Fonciere Pesti biztosító intézettel 1880. évben 10 évre megkötött szerződés ez év végével lejár. Erre tekintettel a felső szabolcsi egyházmegye a kölcsönös tűzkár biztosítást indítványozta volt. Ez indítvány folytán egy küldöttség neveztetett ki az egyházker. közgyűlésből. E küldöttség, mint felolvasott jelentéséből láttuk, érintkezésbe tette magát Budapesten több biztosító intézet igazgatóságával. Három társulat tett ajánlatot : a Fonciere Pesti, az Általános Magyar és a Franczia Magyar Biztosító társaságok ; e jelentés szerint az ezen társulatok által tett ajánlatok kedvezőbb helyzetet teremtenek annál, mint a mely elő állana a kölcsönös tüzkárbiztosítás által. Arra nézve, hogy a három közül melyikkel köttessék szerződés, a küldöttség, a kebelében támadt nézeteltérés miatt, nem adott véleményt. Majd olvastattak a társulatok által tett ajánlatok. Tisza István szerint a küldöttség előtt két ut állt, vagy pályázathirdetés, vagy a társulatokkal való bizalmas érintkezés. Nézete szerint az egyházkerület morális obligoban van a Francia-Magyar társulattal, mint a mely az első kedvező ajánlatot tette. A szigorú erkölcsi szempontokkal nem lehetne megegyeztetni azt, hogy mellőzzük azt a társaságot, a mely oly kedvező ajánlatával a többi társaságot arra birta, hogy hasonló kedvező ajánlatokat tegyenek. Lengyel Imre bár feszélyezettnek találja a helyzetet, midőn Tisza István a becsületre és morális kötelezettségre hivatkozik, mégis felszólal ; emlékeztet, hogy viszsza kell gondolni a tűzbiztosítás előzményeire s azt állítja, hogy a múltra visszagondolás is kötelező. A régi, kipróbált becsületességü társasággal, még némi anyagi különbségek miatt sem kellene szakítani, de szerinte egyik sem tesz kedvezőbb ajánlatot. S miután a szerződés-kötés joga az egyházkerületi közgyűlést illeti, a Fonciére Pesti biztosító intézettel ajánlja a szerződés megkötését. Tisza Kálmán azt mondja, hogy ő a Fonciere-Pesti és Általános Magyar biztosító társaságokkal van összeköttetésben, azért neki ezeket állana érdekében pártolni, de ő az igazságot nézi. A Fonciere Pesti biztosító társasággal 1868-iki évben azért kötetett meg a szerződés, mert ekkor a legkedvezőbb ajánlatot tette ; most azonban a Franczia-Magyar biztosító tarsaság tette a legkedvezőbb ajánlatot s ennek ajánlata vétetett fel minimális alapul. Csak azután tettek a többi társaságok hasonló ajánlatokat; majd még utóajánlatokat is tettek. Ha az egyházkerület az ilyen utóajánlatok szerint határoz, régi mocsoktalan nevének ártani fog, mert utólagos ajánlatokat elfogadni nem lehet. (Csakhogy a Franczia-Magyar biztosító társaság is tett utóajánlatot. Tudósító.) Többen is szóltak még a fontos tárgyhoz, sőt egyik másik társaságnak vagyoni helyzete is szellőztetve lett. Végre a közgyűlés szavazattöbbséggel azt határozta, hogy a tüzbiztositási szerződés a Fonciere Pesti biztosító intézettel köttessék meg. A szerződés meg is köttetett már, melynek főbb pontjait közlöm rövid kivonatban. Az egyházkerület kötelességet vállal aziránt, hogy a hatósága kötelékéhez tartozó mintegy 500 egyházközség, továbbá a felügyelete alatt álló egyházi vagy közoktatási alapítványok magán vagyonát képező minden épület valamint az épületek benső felszerelésének tűzkár elleni biztosítása kizárólag a Fonciere Pesti biztosító intézetnél fog eszközölni... 2. A Fonciére Pesti intézet által elválalandó biztosítási tárgyak minőségökhöz képest két osztályba soroztatnak. Az első osztályba^tartozik minden kőből és égetett téglából épült templom, imaház, iskola és lakház. A második osztályba tartozik minden nem szilárd falazatú épület, valamint minden mellék-és mezei gazdaság folytatására használt épület falazata minőségére való minden tekintet nélkül. A biztosítási dijak, a melyek sokkal előnyösebbek a régibb szerződés elfogadott dijaknál, a 2. és 3. sz. alatt soroltatnak el. 4. A Fonciére Pesti biztosító intézet minden év január havában kimutatást készit és küld az Egyházkerület elnökségéhez az előző naptári évben kötött biztosításokról és az azok után előirt dijakról s kötelezi magát, hogy az előirt dijakból 5 °/0

-ot az egye.s egyházak részére magán a kötvényen leszámitand, 18%-ot pedig az Egyházkerület rendelkezésére, annak pénztárába, ugyanazon márczius i-ső napjáig készpénzben pontosan befizetend, a mely 18°/0

-ból 3°/0

a lelkészi nyűg- és gyámintézet javára esik. 5. A biztositások után fenmaradó tiszta haszonnak fele részét (50%) a Fonciére Pesti biztosító intézet az Egyházkerületnek átengedi és azt az erre vonatkozó részletes számadás bemutatása mellett szintén márczius i-ig készpénzben befizetendő. A tiszta haszon megállapításánál a következő elvek lesznek mérvadók : a bevételbe helyeztetnek: 1. befizetett biztosítási díjak (illeték és bélyeg nélkül) 2. az előző évről áthozott netaláni kártartalékok b) Kiadásba kizárólag a következő tételek helyeztetnek: 1. a 4-ik pontban említett 5°/0

és i8°/0

-os engedmények. 2. A tényleg kifizetett, kárösszegek (kár felvételi költség nélkül) 3. a már bejelentett, de netalán még fel nem becsült vagy ki nem fizetett károk után tartalékba helyezendő összegek. A kiadások összegét a bevételek összegéből levonván a fenmaradó összeg képezendi a két szerződő fél közt egyaránt felosztandó nyereséget, megjegyeztetvén, hogy a tiszta jövedelemben részesülés