Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

már ezen folyó 1890 évre érvénybe lép; ezeken kívül köteles az intézet a tápintézet részére minden év szept. i-én a debreczeni főiskola pénztárába 70 frtot mint egy tanuló ellátásának diját befizetni. 6. Az egyházkerület kötelezi magát az iránt intézkedni, hogy a biztosítandó tárgyak az illető egyházmegyék belátása szerint alakítandó küldöttségek által a biztosítandó egyházak költségén becsültessenek meg s osztassanak be biztosítás végett. A 7—16. pontok a szokásos kölcsönös biztosítékokat és üzleti határozmányokat foglalják magokban. A 17. p. szerint a szerződés érvénye 1791 január hó első napján déli 12 órakor kezdődik és tart 1903 évi január déli 12 óráig. 18. A Fonciére Pesti biztosító intézet kész a most hatályban levő kötvények érvényességét jövő 1881 január i-től március hó 31-ig vagyis 3 hóra kiterjeszteni. E szerződés az előbb kötött szerződésnél jóval kedvezőbb az egyházkerületre, mert e szerződés 3 °/0

- a 1 többet ad az egyházkerületi pénztárnak a jóval mérsékeltebb biztosítási díjakból, a tiszta nyereménynek pedig 50%-át (a mi egészen uj vívmány) és, egy tanuló tápintézeti díjjának fizetését 70 frt ot biztosítja. Valamint nagy kedvezmény a most fennálló szerződés szerint kiállított kötvények határidejének 3 hóról való meghosszabbítása is. (Vége. köv.) Joó István. KÜLFÖLD. Katholikus és protestáns nagygyűlések Németországban. — Két kép a jelenkor egyházi életéből. — I. A német katholikusok ez évi egyetemes nagygyűlésüket f. é. aug. havának utolsó hetében Koblenz városában tartották. Nyilvános előadásaik és határozataik részben ismeretesek, folyton és folyton megujulók, de részben uj tárgyakkal is pótoltattak. A jezsuiták visszatérése, a pápa világi hatalmának reklamátiója s az állami iskolák kiérikálizálása állandó themája az ultramontanismus eme fészkeinek. A jezsuitákat visszakívánja Weisz, egy freiburgi bencés testvér és Windhorst, az ismeretes ultramontán agitátor. Visszakívánják nevezetesen azzal az indokolással, hogy a jezsuita rénd az egyház veleje, a teljes vallásszabadság gyakorlásának nélkülözhet len feltétele. Ha e tételek igazak -— jegyzi meg helyesen Beysehlag — akkor az őskeresztyén egyháznak nem volt veleje, a «praecepta legis» s a «consilia evangelica» közötti különbség azonnal megszűnik, s a ker. komolyság és tökéletesség beáll ott, a hoí minden egyes keresztyén ember szerzetes vagy apáca lesz. E cimen az inquisitió s a boszorkánypör is a teljes vallásszabadság feltételének tekinthető. Az a nép, mely a vallásszabadság elvét vallja, ezzel még nem kötelezi magát arra, hogy az emberáldozatot vagy mormonismust, a jezsuita nevelést vagy morálitást is engedélyezze. A mi a pápa világi hatalmát illeti, erre nézve Dr. Lieber kijelentette, hogy a legkisebb ev. paplak épűgy, mint a leghatalmasabb trón a világon mindaddig inog, mig a pápának territoriális szuverenitása biztosítva nincsen. E phraseologiát pedig Windthorst azzal egészítette ki: «a szent atyának oly helyzet biztosítandó, a melyben teljes szabadsággal hirdetheti szavát és magas és alacsony ranguakat egyaránt fegyelmezhet.» E fegyelmezés alatt valószínűleg azt kell értenünk, hogy a pápa az olasz királylyal, mint exkommunikált államfővel szabadon bánhassék el kényekedve szerint. E célból van szüksége a pápának, mint az apostolok utódjának földi királyságra, mert csak ez feltétele a csalhatatlan igazság urbi et orbi való sikeres hirdetésének. A mi végül az «iskola felszabadítását)) illeti az állami felügyelet alól, ez alatt a kath. népiskolának a hierarchia alá való helyezését értik e kath. nagygyűlések. Hogy azonban a felsőbb rendek igényeit is kielégítsék, nem felejtkeztek meg Windhorsték a kath. jogászegyletről s a kath. egyetemről sem, az az a justitiának, mely fundamentum regnorum, erősítésére szolgál az, ha felekezeti szempontok alá foglaljuk azt, mert «Ígaz» tudomány a jog terén is csak Aquinói Tamás scholasticismusán tenyészik és virágzik ! Vissza tehát a középkorba •— ez összes modern bajaink egyedüli remediuma! Egy szempontból igen fontos a koblenci kath. nagygyűlés, mely a sociáhsforradalommal szemben védő karját ajánlotta fel a német császári politikának. Tehát Róma a pápa és a jezsuiták egyháza egyedül képes a sociális revolutió legyőzésére. A főgyógyszert, a melylyel a socialdemokratiai betegség gyógyítható, ebben véli megtalálni az ultramontanismus: vissza a jezsuitákkal! Hogy milyen orvosok e téren a jezsuiták, bizonyíthatná Belgium, mely sociáldemokratiai tekintetben a leggyarlóbb helyzetben van, pedig ott a jezsuiták a teljes modern vallás és cselekvés szabadságát élvezik. A legérdekesebb az, hogy a kath. nagygyűlés ultramontán szövetségét ajánlotta fel a császári sociálpolitikának, természetesen a «do ut des» római elvének fönntartása mellett! «Ha a sociális császárság)) úgymond Windhorst és Wacker lelkész, «egyszer alakot öltött s életet nyert, akkor mi sem lesz természetesebb, mint az, hogy a sociális császár és a kath. pápa találkozzanak és együttmaradjanak.)) Tehát a sociális kérdés meg van oldva, ha mindnyájan pápisták leszünk ! Rég mondotta ezt már Ketteler püspök is a maga sociális jellegű brochürjeiben! Hogy mennyit hittek és beszéltek ezekből komolyan a koblenzi nagygyűlésen, az Beysehlag szerint egy ((megfejthetetlen psychologia-ethikai probléma.)) Weisz bencés testvér magasztalja a jezsuitákat, mint a társadalom megmentőit a sociális revolutióval szemben, holott tudnia kellene, hogy a jezsuiták már sok forradalmat szítottak, de egyet sem voltak képesek sikerrel legyőzni. 5 Windhorst is igen jól tudja a németek történetéből, hogy a jezsuiták voltak a 30 éves háború rémeinek okozói, s hogy ma is elvük, célgondolatuk az, hogy a protestantismus megsemmisíttessék. Hogy volnának tehát a békének hirdetői és védői! A különbség a protestáns és kath. gyülésék között az, hogy nálunk a szónokok úgy beszélnek, a hogyan gondolkoznak, míg a kath. gyűléseken úgy beszélnek, a hogyan másoknak kell gondolkozniok. A kath. gyűléseknek ez a karakterisztikus képe ! (Vége köv.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Felső nép- és polgáriskolai közlöny. 7. és 8. kettős szám. okt. 1. szerkesztik dr. Kiss Áron és dr. Kovács János. — Tartalom: 1. Verédy Károly tan-