Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

ban ezekre csak 1885-ben került, a mikor is boldogult Posner Károly Lajos hazafiúi lelkesedéssel ajánlotta fel ezek előállítására kész szolgálatát. Felkereste ugyanis a már szintén elhunyt Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatásügyi minisztert s előtte kinyilatkoztatta, hogy hajlandó felállítani egy kartographiai műintézetet s abban első sorban előállítani a Magyar-birodalom egyes megyéinek térképeit, ha ezekhez a miniszter tervet ad és kész azokból egy bizonyos, habár nem is nagy részt megvenni s ezenfelül az ügyet erkölcsileg oly módon támogatni, hogy e térképeket a hatóságoknak és a hazai tanintézeteknek megvételre ajánlja. Boldogult miniszterünk e feltételeket készséggel elfogadta s a megyék térképei tervezésére s irodalmi oldalról való előállítására engemet kért fel. Erre Posner K. Lajos semmi fáradságot és költséget nem kiméivé, tetemes befektetéssel felállította kartographiai műintézetét, a térképek felvetésére és rajzolására meghívta hazánkfiát Kogutovics Manót, ki ebbeli jártasságát a bécsi katonai földrajzi intézetben szerezte; nevezett nemcsak kellő szakismerettel, hanem valóságos lelkesedéssel végezte a reá bizott munkát. Posner K. Lajos elhunyta után fia, Alfréd, mint atyja örököse és utóda épen oly kitartással és lelkesedéssel folytatta e megkezdett munkát s annak hátralevő részét lelkiismeretesen be is fogja végezni. így jött létre hat év lefolyása alatt Magyarország megyéinek teljes átlásza és ezenfelül már eddig is megjelent ugyanezen megyék közül 20-nak a fali térképe. Mivel pedig én tanítói hosszú pályámon arról győződtem meg, hogy a földrajzi ismeretek megszereztetésére egyes egyedüli helyes és biztos módszer a föld felszínének érzékeltetése, tehát a föld képének szemlélet útján való megismerése ; e vállalatnál is, épen ugy, mint az ezt megelőzött s általam tervezett földabroszoknál, megállapítottam, hogy a föld felületének emelkedési viszonyai lehető kis méretekben, különböző színekkel és vonalmetszetekkel (Schraffirung) legyenek kifejezve, e színektől elütőleg a vizek, az írás, a határ más színekkel legyenek jelezve, ugy azonban, hogy a térkép igen tarka ne legyen s főként a föld emelkedési viszonyai tűnjenek ki leginkább. Ezeknél fogva a Magyaroszág megyéi földjének felülete, az emelkedések viszonyai szerint következő színekkel fejeztetett ki: 1. Alföldünk síkságának az Adriai tenger szintje fölé emelkedő felületét a o métertől (nullnak veszik a tenger felszintjét) a 100 méter magasságig halvány zöld szinnel jeleztük. Megjegyzem itt előre is, hogy hazánklegmélyebben fekvő alföldi síksága a tenger szintje felett 80 méter magasan áll. 2. Az e feletti emelkedést második fokon, a 100 métertől a 200 méterig fekvő földünk felületét világos zöld szinnel jeleztük. Ha azonban az e fokban 100 méternél nem magasabb dombok is vannak, azokat a dombok állásához képest kurta vonalmetszetekkel (Schraffirung) állítottuk szem elé. 3. A 200 méteren felül az 500 méterig emelkedő dombos vidéket avagy fensikot zsemlyeszin sárgával jelöltük ki. Az ily térben a dombok tetőit tiszta zsemlyeszin sárga szín jelzi, ellenben a dombok oldalai kurta vonalmetszetekkel vannak kihúzogatva. Ha a domb oldala menedékes, a vonalmetszetek vonalai ritkábbak, vékonyak és hosszacskák; ha ellenben a domb oldalai meredekek, a vonalmetszetek vonalai sűrűbbek, kurtábbak és a meredekség fokai szerint vastagabbak. 4. A hegyi vidékek emelkedési fokai következőleg fejeztettek ki: a) Az 500 métertől 1000 méterig emelkedő alsóbb hegyek, a mi térképeinken, sötétzöld szinnel jelöltettek, mint p. o. Pestmegye pilisi járásában a Pilishegy északnyugati lábánál. b) Az egészen hegyes, magasabb hegyi vidékeken, mint p. o. Szepesben, Sárosban az alsóbb hegyék barnasárga szinnel vannak festve. Mind két esetben [az a) b) eseteiben] a hegyek lejtői, vagy meredek oldalai jelzésére, a 3—ik szám alatt előadott vonalmetszet fokai vannak alkalmazva. 5. Az 1000 métertől 1500 méter magasságig emelkedő hegyi vidékeket világos barnával színeztük, mely színbe finom vonalú koczkák vannak írva, e mellett vonal metszettel is ki vannak a lejtők és a meredekek fejezve. 6. Az 1500 métertől a 2000 méterig felhágó hegyi vidékek feketésbarna szinnel vannak festve, a hegyek oldalai itt is vonalmetszetekkel vannak kifejezve. 7. A 2000 métertől 2500 méterig magasodó hegyek sötétzöld színűek, de e színbe apró koczkavonalak vannak húzva ; a hegyek oldalait itt is vonalmetszetek jelölik. 8. A 2500 méteren felül emelkedő hegygerinczeket, avagy a csúcsokat egészen fehéren hagytuk. Egyébként, minden egyes térkép szélén a föld felülete emelkedési fokait jelző színeket, téglaalaku keretekbe foglalt színfokokkal magyaráztuk. A dombok, avagy a hegyek közt eső völgyeket kifejezik és mindig mutatják a domb vagy a hegy oldaláról leérő vonalmetszetek végei, a mint azok a szemben álló domb vagy hegy oldalairól egymásfelé közelednek. Mennél közelebb esnek e vonalvégek egymáshoz, a völgyek annál szűkebbek, ellenben a szerint tágabbak, a mint a szembeeső domb vagy hegy oldalait jelző vonalmetszetek végei egymástól távolabb esnek. De rendszerint jelölik a völgyeket az azokon lefutó patakok vagy folyók kezdetei. A völgyeknek a tenger szintje feletti magasságát mutatják a beléjök festett színfokok. A patakok, folyók, tavak, mindenik térképen világos kék színnel vannak festve, A mocsáros tavak, lápok, turjánok szintén világos kék színnel, de fellegzetes vonalocskákkal jeleztetnek. A helységek nevei, az utak s vasutak vonalai fekete, a megyék járásainak határai czinober veres színnel vannak nyomtatva. Megemlítem itt ismét, hogy a megye székhelyét, itt-ott, annak környékét, ott t. i. hol a tér engedte, a térkép szélére felrajzoltuk; ezekkel is akarván pótolni a helyrajzi (topographiai) oktatáshoz szükséges képeket. A kézi térképek a megyék területe nagyságához képest vannak felvetve. így a kisebb területü megyék képe, a megye területe természeti nagyságának a papíron 225,000 ezerszerte kisebb terét ábrázolja, mi a mértékvonal felett viszony számokban így van kifejezve : a mint áll az 1: a 225,000-hez; a nagyobb területü megyék kiterjedései, a megye természeti nagyságához mérve, a papíron 300.000, itt-ott 375.000 ezerszerte kisebb területben van lerajzolva, a mi viszony számban ugyancsak a mérték vonala felett így van kiírva : a mint van az 1 : a 300.000 és a mint van az 1: a 275.000-hez; ugy áll ez a kis kép terület® a megye igazi területe nagyságához. A fali térképek területe a papíron 75.000 ezera-í^erte kisebb, mint a mennyi a megye területe a