Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

Harmincharmadik évfolyam, 44. SZ. Budapest, 1890, november 2, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért fél évre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni ; 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. külön BO kr. TARTALOM: Vezércikk. Püspöki jelentés. Szász Károly. — Iskolaügy. Magyarország megyéinek kézi atlasza. Gönczy Pál. — Középiskoláink történetéhez. Dr. Bakonyi Lajos. — Tárca. A zsidó nép őstörténetéről Petri Elek. — Könyvism értés, Bonifas Dogmák történelme. Baksay László'. — Belföld. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése, r. t. — A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. Joó István. — Külföld. Katholikus és protestáns nagygyűlések Németországon, Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázat. — Hirdetés. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23. szám (Csávolszky-ház), Püspöki Jelentés — 1890. oktober 25. — Ezúttal nem tartok attól, Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés, hogy évi jelentésem tartalmatlan legyen, mert a lefolyt évben anvnyi, egyetemes egyházunkat s abban egyházkerületünket is mélyen érdeklő fontos esemény adta elő magát, hogy jelentésemnek inkább tárgybősége mint annak hiánya aggaszt. S hogy a Főtiszteletű közgyűlés figyelmét mégis túlságosan igénybe ne vegyem, igyekszem a tárgyakat inkább csak érintve mint behatókig tárgyalva terjeszteni elő, óvakodva minden áradozástól, sőt visszatartva, a mennyire lehet, saját reflexióimat is. Talán egy két tárgy lesz, a melynél hosszabban leszek kénytelen időzni. Bár nem időrendben, még is első helyre teszem közérdekű voltánál fogva azt a kettős örvendetes eseményt, mely örömrezgésbe hozta hazánk egész légkörét s minden sziveket: értem a felséges uralkodóház körében történt, de a hazát is mélyen megható két nászünnepet. Ha a mult évben az uralkodóház gyászát országos gyászszá tette a hazát és trónt válhatatlanul összekapcsoló rokonérzés, bizonyára örömében is az uralkodóháznak a legmelegebb részt veszünk mindnyájan — mint a nemzet örömében fájdalmában és mindig részt vesz az uralkodóház. Felséges királyunk és királynőnk legfiatalabb leánya, hazánk leánya is, a Budán 'született Mária Valéria főhercegasszony folyó évi julius 31-én ülte boldog nászát Salvator Ferencz főherceggel, Ischlben, távol a hazától, de kisérve az egész haza és nemzet üdvkivánataitól. Azt megelőzőleg julius 15-én Budavára volt lelkesült tanuja, József főherczeg egyik leánya, Margit főherczeg asszony egybekelésének Thurn Taxis Albert herceggel. A régi történelmi mondás, «felix Austria nube», melynek hajdan csak politikai értelme volt, ma a szivek benső frigyének boldogsága értelmében is valósul, s a felséges uralkodóház körében ez, esetrőlesetre megujuló hagyománynyá válik. A szeretet Istene adta áldását mindkét frigyre — fejezze ki" fölöttük egyházkerületünk is, ismételten, örömét s szerencse-kivánatait ! A legnagyobb periferiáju, legszélesebb körből saját kisebb körünk központja felé igyekezve, de még országos köröket érintve, először egy törvényhozási s egy szintén az egész országra szóló kormányi intézkedésről kell szólanom. Az első, az 1883. XXX. —a középiskolákról szóló törvénynek, a görögnyelv feltétlen kötelező voltát feloldó módosítása az 1890. évi t. cikk által. A4ily álláspontot foglaltam el ez ügyben, mikor még de lege ferenda volt szó, úgy hiszem átalánosan ismeretes, részint egy irodalmi társaság ünnepélyes közülésén tartott elnöki m< gnyitó beszédemből, részint az Orsz. Közoktáij si tanácsban s a vallás és közoktatásügyi miniszter úr által összehítt szakértekezleten tett nyilatkozataimból. Bár e nyilatkozatokat csak eg/énileg, mint magánember tettem, úgy hiszem, • ^ok protestáns egyházunk és iskoláink háromsz ados hagyományaival megegyezők, mert én is ezek emlőjén nőttem fel s ezek tápláló tejét szívtam. Azóta a törvény meghozatott, mely a görög nyelvet a feltétlen kötelezett tantárgyak sorából kivette, de az ellenkező nézetűek által méltánylandó méltányossággal, meghagyta annak tanítási kötelezettségét és tanulási szabadságát. A tanítási kötelezettséget, midőn az állami rendelkezés és közvetlen O '