Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

ott történik, a mely lelkészi körben a menyasszony lakik. Jogában van a gyülekezet minden tagjának esketés és temetés alkalmával annak a lelkésznek szolgálatát venni igénybe, a kit bizalmával megtisztel; azonban ily esetben a rendes palástdijat az anyakönyveket vezető hivatalnál lefizetvén, az általa szolgálni felkért lelkészt külön díjazni kötelezett. Az anyakönyvek vezetése egységes leend s e czélból egy rendszeres anyakönyv-vezető hivatal állíttatik fel. Az anyakönyvek vezetése egy lelkész jellegű egyénre bizatnék, kinek tiszteletdija iooo frt volna. Ez iooo forinthoz a lelkészek stóláikból ioo—ioo frttal járulnának. Minden lelkészi hivatal által a végzett keresztelések, áttérési átvételek és elbocsátások, esketések és temetések bejegyzendők, az ily czélból nála levő és az anyakönyveknek másod példányát képezendő ívekbe. Ez anyakönyvi iveket minden szombaton délután az egységes anyakönyvekben leendő elkönyvelés végett az anyakönyvezető hivatalhoz beküldi stb. Minden haláleset az anyakönyv-vezető hivatalnál jelentendő be. Ott adatik ki a sorrend szerint következő lelkész és énekvezér részére a hivánv. Az anyakönyvi kivonatok stb. díja e központi hivatalban fizettetik, valamint a lelkészi hivatalok is minden szombaton délelőtt oda küldik be az azon héten összegyűlt keresztelési és esketési dijakat. Az ekként összegyűlt stolárét az anyakönyveket vezető anynyi egyenlő részre osztván, a hány rendes lelkészi hivatal van, minden lelkész részére az őt illető osztalékot minden szombaton délután elküldi. A lelkészek által sorrend szerint végzett temetésekért nyert díjazás a szolgálatot teljesítőt illeti. A szegényügy intézésére a presbyterium 3—3 évre állandó bizottságot választ, melynek elnöke az ispotályi lelkész, tagjai minden lelkész és minden 1. körből egy-egy presbyter. Ez a ((Szegényeket gondozó bizottság)) törekszik a városi hatósággal egyetértőleg eljárva az utczákon és házankénti koldulást megszüntetni; a munkaképes szegényeknek általuk végezhető munkát szerezni ; a nyomorékokat és munkatehetetlen aggokat az ispotályban elhelyezni, ott nemcsak testök táplálásáról és ruházatáról gondoskodni, hanem lelkeik javáról is az ispotálya templomban tartandó rendes istenitiszteietek által gondot viselni; őket betegségükben gyógyíttatni és elhalásuk esetén eltemettetni. A munkaképes szegények javára pedig igyekszik minden lelkészi körben menházát nyittatni s ezekben télen át az arra szorultaknak meleg helyiséget és olcsó ételeket szolgáltatni. Az ezek valósítására szükséges kiadásokat az ispotályi pénztárnak e czélra rendeltetett, jövedelmei e czélra rendelt tőkék kamata, a tőkepénztár által nyújtandó segély, a várostól kérendő adomány, az egyház j tagjaitól e czélra szedendő évi járulék és kegyes adományok, alapítványok és hagyományok fedezendik. A menházak és népkonyhák megnyitása esetén minden lelkészi körben, azon körnek önkényt vállalkozó kegyes asszonyaiból, az általuk választandó elnevezéssel oly egylet alakítandó, mely e menházaknak és népkonyháknak fentartását és gondozását lehetővé teendi. Minden lelkészi körben s azon kör elemi iskoláihoz lehető közel egy-egy árvaház állítandó. Ez árvaházak felállítása a presbyteri közgyűlésnek feladata, gondozása pedig az illető lelkészi körök presbyteriumának joga és kötelessége. Az árvaházak felállítására alapul szolgálnak: az egyház pénztára által kezelt és most is az «egyházi árvák» segélyezésére rendelt tőkék évi kamatai ; a város által kezelt, de a debreczeni ev. ref. egyházat illető s e czélra most már átvehető «árvatartó alap» tőkéjének évi jövedelme, adományok, alapítványok és a nőegyletek segélyezése. Az árvák 12-ik életévük betöltéséig ápoltatnak s ez ideig az elemi iskolákban taníttatván és vallásos és erkölcsi életre neveltetvén, ekkor confirmáltatnak. Ezután az egyház egyes buzgó tagjaihoz mint iparos tanonczok vagy házi cselédek adatnak ki oly feltétel alatt, hogy teljes korúvá lételükig folytonosan az intézet felügyelete alatt maradnak. A nagykorúságukat előzőleg szolgálatukért nyert évi díjazásuknak egyharmadát az intézet felügyelőségének beszolgáltatni kötelesek, mely összeg takarékpénztárba helyeztetvén s kamataival növeltetvén, önállóságuk elérésekor részökre fog kiadatni. A 12 éves korától önállóvá léteiig elhalt árvának ily nemű összegecskéje az intézet alaptőkéjének növelésére fordíttatik. Mennyi szép és nemes gondolat! Mily rendkívül tág köre a keresztyéni szeretet működésének ! Es menynyi érdek-keltés a hívekben az egyház iránt! Végül a közoktatásról szól a Javaslat. E téren is keresztül van víve a lelkészi körök önkormányzata és e mellett az egység a presbyteri közgyűléssel és az egyházmegyéhez való viszony. Minden lelkészi körnek megvan a maga iskolaszéke, a lelkészszel, mint elnökkel, 3 pres'byterrel és a kör tanítói által választott egy tanítóval, ki a tanácskozások jegyzője. Ez iskolaszékek reszeie k ülön eljárási pragmatikát ad a Javaslat. A lelkészi körökben szervezett iskolaszékek összes tagjaiból alakul az ((iskolaszékek gyülése», melynek lelkészelnökét a presbyteri közgyűlés választja, jegyzője pedig a presbyteri közgyűlés aljegyzője. Ennek hatásköre is részletesen meg van állapítva. A leánynevelő intézet és a központi fiúiskola ennek a közvetlen felügyelete alatt áll. Ezek a nagyszabású Javaslat legfőbb gondolatai és intézkedései. A belőlük kimagasló elvi jelentőségű mozzanatokra felesleges volna külön rámutatnunk; maguktól, éles vonásokban domborodnak ezek úgyis ki. A tisztán helyi vonatkozású intézkedésekről pedig nem szólhatunk, nem is lehetne feladatunk. Az apró részletek módosulást szenvedhetnek a gyakorlati kivitelben épen a speciális localis viszonyok miatt; de a hatalmas és minden izében erőtől, élettől duzzadó conceptio a maga egészében kifogástalan. Megmozdult magyar Sionunk egyik legnagyobb egyháza. Tenni, alkotni kiván. A keresztyén és protestáns szellem ereje lüktetni kezd benne. Nagy czélokat tűz ki maga elé a cselekvésre. Az Ur adjon erőt neki a kivitelhez ! Es ha a nagy alkotás meg lesz ; ha a gyülekezetben iVazi evangéliumi élet hat át és eleo o venít meg minden tagot ; ha kicsiny és nagy, gazdag és szegény, szolga és szabados lelkes pásztorok vezetése alatt égő hittel, lankadást nem ismerő buzgósággal, szent érdeklődéssel építik a Krisztus anyaszentegyházát külső és belső erősödésben : emeljék oda szemeiket egyébb gyülekezeteink is és kövessék a nemes példát! Sőt még ne is várjanak az ott bekövetkező eredményre. Az kétségtelenül meg lesz! Hanem ébredjenek fel minél előbb ! Az ellenség körül jár,