Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

valamely ügyének, annál erősebb lett az az in­stitutiója; de ha nem volt képes az egyéni érdek­lődést és az egyéni munkásságot felkelteni és szakadatlanul ébren tartani: vesztett ügye volt. Ezt a szempontot kell minden dolgában szem előtt tartania. Ezzel áll, vagy esik. Ez a szempont érvényesült a debreczeni Javaslatban, mely — eddigi viszonyainkhoz mér­ten — bizony oly eszményi és mégis reális intéz­ményeket contemplál, hogy szinte álmok álma­dozásának és látások látásának tűnik fel. Egy az egyháznak eszményi czéljait kiválóan ismerő és folyton szemei előtt tartó, de annak való viszo­nyaival is számítani tudó codificatornak munkája ez. Ideális felfogás a czélok kitűzésében; de a legnagyobb realitás a czél eszközeinek, az elér­hetés módjainak kijelölésében. A Javaslat ugyan helyi, speciális viszonyokra vonatkozik első sor­ban ; de egész magyar protestáns egyházunkra nézve is fontos elvi dolgok teszik egyetemes ér­dekűvé. i. §-a azt mondja : «A debreczeni ev. ref. egyház, mely az 1888-ik év végén történt hivatalos kimutatás szerint 40,508 lelket foglal magába, az egyház közigaz­gatási terén megszaporodott teendőinek munkafelosztás által leendő könnyítése, a lelkészi gondozás — cura pastoralis — lehetővé tétele, a szegény és árvaügy- felka­rolása, a népoktatás fejlesztése s ezek által a vallásos erkölcsi élet áldásosabb eredményének eszközlése vé­gett kebelében 7 lelkészi kört alakit.» íme a nemes indokok 1 A kivitelre nézve, igen helyesen, még legelői az elvi propositio között kimondja, hogy «e lelkészi körök nem szüntetik meg az egyháznak úgy most, mint jövőben féltékenyen őrzendő egységét s ez egység által biztosított erejét és nagyságát. Ez egységnek biz­tosítására minden templom, mint az egyház közös tu­lajdona, a híveknek tetszés szerinti szabad használatára tartatik fenn; úgy minden lelkész, mint a főgondnok és presbyterek az egyháznak szavazat joggal bíró ösz­szes tagjai által választatnak ; az anyakönyvek vezetése egységes leend és végül az alapítványi és más tőke­pénzek, úgyszintén az ingatlan birtokok jövedelmei, mint az egyház közvagyona egy pénztárban kezeltet­nek. E pénztárba folyik be minden egyházi és iskolai adó, minden adomány, hagyomány és alapítvány. E pénztár könyvel el minden bevételt és teljesít minden kiadást.)) A lelkészi körök, a város közigazgatási felosztá­sára tekintettel, jelöltetnek ki; a mi szintén egészen helyes ; mert e felosztást már a közönség megszokta s nem esik majd nehezére egyházi illetékességét keresnie. Mindenik lelkészi körnek meg lesz a számára kije­lölt ügyekben a maga autonomiája, melyet presbyte­riumával gyakorol. Á presbytereket a szavazati joggal biró összes egyháztagok választandják és pedig úgy, hogy az eddig utczánként történt szavazás helyett most a szavazás a lelkészi körök szerint leend s meg kell a szavazásnál jelölni, hogv kik, mel}' lelkészi körhöz válasz­tatnak. Az egyes lelkészi körökre nézve a pres­byterek számát a zsinati törvények rendelkezése szerint állapítják meg. A lelkészek ezután presbytereiket Össze­hívatván a lelkészi kör presbyteriumát megalakítják. A presbyteriumok jogait és kötelességeit a Javaslat egészen a zsinati törvények szerint állapítja meg azzal a hozzá­toldással, hogy kötelességük a «közbuzgóság ébresztése által adományok gyűjtése, kegyes hagyományok és ala­pítványok tételének elősegítése.)) E rész-presbyteriiimok felebbezési fóruma a nagy presbyteri közgyűlés. A jogok és kötelességek ((könnyebben és pontosabban teljesítése végett a lelkészi körben lakó egyháztagok annyi apróbb körökre osztatnak, a hány abban a körben a presbyte­rek száma. Minden presbyter az elnökség által részére megjelölt ily kisebb körben, megbízatását, letett esküjé­hez híven végezni kötelezett)). Az ősi kálvini egyház presbyteri intézményének felelevenítése! A presbyteri közgyűlés tagjai: a főgondnok, a lelkészi körök egyházi és világi elnökei, a lelkészi kö­rök összes presbyterei. Elnökök : a főgondnok és az egyház szolgálatában legidősebb lelkész. E presbyteriumi közgyűlés jogaira és kötelességeire nézve ismét csak a zsinati törvények a mérvadók. A debreczeni egyház lelkész körei egy egyházme­gyét alkotnak, az egyházi törvények 35. §-ának telje­sen megfelelő hatáskörrel. Ez egyházmegyei közgyűlést alkotják : az esperes és egyházmegyei gondnok, mint elnökök; 3 egyházi és 3 világi tanácsbíró ; a lelkész és világi jegyző; minden rendes és helyettes lelkész; minden lelkészi kör gondnoka ; minden lelkészi kör I egy-egy képviselője; minden lelkészi kör tanítói testü­lete áital választott egy-egy képviselő és a felső leány­iskolának és a központi elemi fiúiskolának igazgatói. Az esperes az egyház lelkészei közül az egyes lelkészi kö­rök presbyteriumai által adott szavazatok általános többségével tiz évre választatik. Az egyházmegyei gond­nok mindenkor az egyház főgondnoka. Mindenik lelkészi kör tehát egy-egy önálló egy­ház 5—6000 lélekkel és mégis tagja egy nagyobb or­ganismusnak. Az 5 — 6 ezer lélek ugyan még mindég sok arra, hogy egy lelkész kellőleg gondozhassa őket; de ekkora szám mellett már mégis sokkal inkább az övéinek tarthatja és magához vonhatja híveit, mint mikor 40 ezer és néhány száz lélek tulajdonképen senkié, mert 6 pap csak épen functiókat végez náluk. Az öt és hat ezer lélek felett való pásztorkodás terhe azonban megoszlik a presbytereken, a kiknek száma szerint oszlik egy-egy kör megint kisebbekre. Nagyon jó, hogy így érvényesül az egyetemes papság elve. Az alkotmány keretbe, melyet egészen a kálvi­nista elveknek megfelelőleg állapít meg, a Javaslat lelket, életet önt a lelkészek hivatalos teendőinek, a szegény- és árvaügynek s a közoktatásnak megjelölé­sével és illetőleg szervezésével. A lelkészek hivatalos teendői az istenitisztelet körében, az istenitisztelet körén kívül és a cura pasto­ralis gyakorlásában állapíttatnak meg. Á vasárnapi és ünnepi istentiszteleteket a nagy­templomban a lelkészek sorrendben végzik, hogy az egyház egysége így is kifejezésre jusson. Szentírás ma­gyarázatot hetenként háromszor kell tartani a nagy és kis templomban ; míg az ispotályi és czegléd-utczai templomban hetenként egyszer. Minden templomban hetenként kétszer könyörgés tartandó stb. A házasulandók bejelentése és bejegyzése az anya­könyveket vezető hivatalnál, kihirdetése pedig azon lel­készi kör lelkészi hivatala által és templomaban törté­nik, a mely 1. körben a házasulandók laknak. Azonban ha a vőlegény és mennyasszony más-más 1. körben lak­nának, mindkét lelkészi kör lelkészi hivatala által és mindkét 1. kör templomában kibirdetendők. Az esketés

Next

/
Oldalképek
Tartalom