Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

Harmincharmadik évfolyam, 43. sz. Budapest, 1890. október 26. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLA SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23. szám (Csávolszky-ház). Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TAR TALOM : V e z é r c i k k. És mégis mozog! Kenessey Béla. — Synodalia. Spannagel József. — Iskolaügy. Középiskoláink történeté­hez ,az 1889/90. évi Értesítők alapján. Dr. Bakonyi Lajos. — Könyvismertetés. Bonifas Dogmák történelme. Baksay László. — Belföld. A lutheránusok egyetemes gyiilése. r. t. — A szathmári egyházmegye őszi közgyűlése. — Irodalom. — Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve. K. B. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. És mégis mozog! «Es lészen ezután ... a ti véneitek álmokat álmodoznak és a ti ifjaitok látásokat látnak !» Ugy tetszik, mintha álmokat álmodoztam és látásokat láttam volna én is, mikor elolvasám azt a Javaslatot, mely a debreczeni ev. reform, egyházban tervezett ((lelkészi — parochiális — körölo) felállításáról s az ezekkel kapcsolatos szervezetről a debreczeni egyháztanács elé ter­jesztetett be. Megmozdultak az egyházi élet sivár meze­jén a megszáradt tetemek az Úr lelkének ' ihletése alatt és megéledének és áll az ő lábára felette igen nagy sereg! A mi után olyan rég vágyódtunk ; a mit oly sokszor sürgettünk, szinte követeltünk ; és a mit mindég mint fennmaradhatásunk, erőteljes tovább fejlődhetésünk egyedüli és elmellőzhetet­len feltételét mutattunk fel : ime a megvalósulás o előtt áll egyik legnagyobb, egyik vezéregyházunk körében. És ha annyi energia lesz a kivitelben, mint a mennyi van a javaslatban, akkor rövid időn Debreczen leend az a minta-egyház, mely­nek formájára kell alakulnia nemcsak nagyobb, de kisebb egyházközségeinknek is ; mindenik annyit valósítván meg ennek intézményeiből, a mennyi helyi viszonyai között életbe léptethető. Méltó e kezdeményezés Debreczenhez és annak vezér embereihez és csak teljes elismerés­sel kell meghajolnunk előttük és nekik tisztessé­get tennünk. Nagy, elvi fontosságú dolgok nyertek kife­jezést a Javaslatban és nyerendenek megvalósu­lást e munkálat elfogadásával. Ezeknek keresztül­vitelével egyszerre más képet fog mutatni egy­házi életünk. Erő, elevenség, érdeklődés, vallá­sosság, buzgóság és lelkesedés fogja helyét el­foglalni a mostani petyhüdtségnek, bágyadtság­nak, közönynek, hidegségnek és lélek nélkül való vegetationak. Különösen nagy gyülekezeteink vannak igen elhanyagolt állapotban. ((Megverem a pásztort és elszélednek a juhok.» A pásztorok meg vannak verve a tömérdek administrationalis dologgal a nagy gyülekezetekben és tulajdonképeni pásztor nélkül bolyong a nyáj. Mert nem ér per abso­lute semmit, ha osztatlan parochialis rendszer mellett akár 24 papja van is az ecclesiának s ezek csak akkor szolgálnak, mikor «a papi tiszt­nek rendi szerint reájuk jut a szer». így a hírek­nek lelki gondozásáról szó sem lehet. Pedig e nélkül meg hiába való a mi prédikálásunk. A hívekkel foglalkozni kell. Szellemi recom­pensatiot kell nekik adni az egyház * iránt tanú­sított áldozataikért; mert ellenkező esetben csak tehernek érzik ezeket ; sőt könnyen felébred az a gondolat is, hogy hiában és keveset érő dologért áldoznak. Az egyház-tagokban érdeklődést kell kel­teni az egyházi ügyek iránt s ennek legközvet­lenebb módja csak az lehet, hogy közülök minél többen vonattassanak be jogaik és kötelességeik gyakorlására. A jogok gyakorolhatásával élénkebb lesz a kötelességek érzése is. Az egyháznak a maga erejét minél több társadalmi intézmény létesítésében kell kimutatni, hogy látván annak nemcsak contemplaló hitét, de hatalmas cselekedeteit is, érezzék a hívek köz­vetlenül a jótékonyság hatásait és maguk is al­kotó tényezőivé válván ez intézményeknek, egész lelkesedéssel csüggjenek és munkáljanak azokon. A protestantismus soha nem a tömegekre, hanem mindég az egyénekre fektette a fősúlyt és csak az egyesek megnyerése által tudott min­dég alkotni. Minél több egyént tudott megnyerni

Next

/
Oldalképek
Tartalom