Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-19 / 42. szám

kiadásával s óhajtandó, hogy az minél nagyobb körben elterjedjen. Az első füzet, mely dr. Bókai Jánosnak rövid pontokba foglalt szabályait tartalmazta a kisded ápolásáról az első életévben, 10,000 példányban nyomatott ki, s a belügyminisztérium által hatóságilag ajánltatott. A jelen füzet nyomtatását lovag Falk Zsigmond díjtalanul eszközölte. KÜLÖNFÉLÉK. Azon t. olvasóinkat, kik a Lap árával hátralékban vannak, tisztelettel fölkérjük, hogy tartozásukat megfizetni szíveskedjenek; negyedéves előfizetőinket pedig az utolsó évnegyed alkalmából előfizetésük megújítására kérjük. * Személyi hírek. Báró Vay Miklós tiszáninneni főgondnok, konventi egyik elnökünk a «Sárospataki ifjúsági Közlöny» jövő évfolyamára IOO azaz száz forinttal fizetett elő ; a lap előfizetési rendes ára i frt 76 kr. — Gömöri Oszkár cimzetes miniszteri tanácsos a vallás és közoktatás ügyi minisztériumban, király ő felsége által valóságos miniszteri tanácsossá neveztetett ki. — Szathmáry György országyülési képviselőt, érdemes tanügyi irót czímzetes miniszteri tanácsossá nevezte ki király ő felsége; Szathmáry a nem rég elhunyt Abt Kamii helyén a népiskolai ügyek vezetését vette át. * Lelkész jelölés, A belső-somogyi ref. egyházmegyében Kutas Ill-ad oszt. lelkészi állomására a jelölő bizottság által kijelöltettek. 1. Cseke Bálint héricséi. 2. Varga Lajos tótszentgyörgyi rendes. 3. Mezei Pál visontai. 4. Szigeti Sándor csokonyai és 5. ifj. Csíre István somogyviszlói segédlelkészek. A kápláni sorrend eltörlése már is érezteti jótékony hatását, mert ime három segédlelkész is jelöltetett. * Lelkész választások. A szászvárosi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközség i-ső lelkészi állomására szótöbbséggel Sylvester Domokos vizaknai lelkész választatott meg. — Szabó Károly csökmői lelkész és bihari esperes a n-kireki-i lelkészi állomáson, melyre a gyülekezet megválasztotta, a bihari egyházmegyei elöljáróság által megerősíttetett. Örömmel gratulálunk mindkét választáshoz : lelkészi karunk két kitűnő tagja nyert jól megérdemelt előléptetést! * A Károli alap gyarapítása érdekében praktikus indítványt vet föl Kájel József, Dömsöd buzgó lelkésze hozzánk irott levelében. Indítványa ide megy ki: tartsunk gyülekezeteinkben reformátiói évfordulót Károli Gáspár emlékére ! A reformátió eme legmagyarabb és legnagyobb munkása, ki a biblia fordításssal egyházalapító munkásságot végzett, megérdemli ezt tőlünk, az ő követőitől. Szégyen volna nem tudni, szégyen volna nem lelkesülni az istenes vén ember nagy munkássága felett nekünk magyaroknak, nekünk bibliás protestánsoknak. Most tüz mellé, házba szorulunk ; itt az alkalom, hogy az igét, e legjobb olvasmányt kívánjátok, olvassátok, tudakozzátok ti és hazátok népe, a hosszú téli estéken. Olvassáf

ok annak életrajzát, ki az Írásokat a magyar nép kezébe és szivére tette, a nemzet oltárára felvitte, te éretted protestáns anyaszentegyház, te éretted édes magyar haza Ily hangon, ily szellemben szóltam Károliról a mult vasárnap. En nem bírtam bevárni a reformáció évfordulóját. Kihirdettem, hogy az istenes vén ember életrajza kapható a lelkészi hivatalnál; kijelentéin a czélt is, hogy éretted van ez is jó magyar nép : vedd, olvasd, gyarapístd a Károli alapot s erősödjék a nagyok megismerése által egyházad szerelmében. És nem lőn hiába a beszédem és lelkesedésem; pár nap alatt 6 frt áru Károli életrajzot adtam el, e 6 frt a Károli alapé. Minden egyház, minden lelkész megtehetné ezt. Eddig a buzgó lelkésztárs lelkes szava és tette. Bizony bizony, megtehetné ezt más is. A reformációi évforduló jó alkalom rá, de a tél folyamán is bármikor lehetne rá időt szakítani. Népes, vagyonosabb gyülekezetekben sokat össze lehetne ez uton gyűjteni a Károli-alapra! * Alap- és lelkészképesítő-vizsgai feladatok. A budapesti theol. akadémia tanári kara f. é. szeptember hó 20-án tartott gyűlésén az 1891. év folyamán ! tartandó alap-, első lelkészképesítési- és második lelkészképesítési vizsgálatokra az Írásbeli dolgozatok tárgyaiul a következő tételeket tűzte ki : a) Az alapvizsgára: a Bevezetéstanból: «A IV. evangelíum viszonya az alexandriai philosophiáhozw ; a Vallásbölcsészetből: «A revelatio- és evolutió-elmélet birálatos ismertetése a vallás eredete és fejlődése kérdéseiben)). Az Egyháztörténelemből: «A papuralom kifejlődése, annak úgy üdvös, mint káros hatása a keresztyén egyház ó- és középkorában)), bj Az I. lelkészképesítő vizsgára: az Exegetikai tudományok köréből: «A galatákhoz irt levél nyelvészeti és kritikai ismertetése a Károli, Káldi és Komáromi Cs. György fordításaiban)) ; a Biblica theologiából : «A Dániel apokalyptikus munkájának és a János Mennyei Jelenésekről irott könyvének tartalmi és alaki összehasonlítása)) ; a Hittanból: «Az egyházról való katholikus és protestáns tan párhuzamos kifejtése.)) ej A II. lelkészképesítő vizsgára: az Egyházjogból: «A pápai szék betöltése)) ; a Liturgicából: «A szép elve az isteni tiszteletben)) ; az Egyháztörténelemből : «A magyarországi protestánsok vallásügye a XIX. században tartott országgyűléseken)). Egyházi beszédek textusai: Zsoltár XXV: 4—7; Mát: XIV: 25—32; Zsid: X: 31. Biblia magyarázati tételek, melyek kidolgozandó!*. és megtanulandók : Máté: V: 1 — i2;VI: 1 —16; VII: 13 — 29; XI: 25—30; XIII: 24-33; XVII: 1 —13 ; Lukács: XII: 13—2i; XVI: 1 —13; János 1: 44—52; V: 1 —16; Ap. Csel: II: 1-13; VI: 1 —15 ; Gal: IV: 1 —11; I. Thess: V: 1 — ír; Kolosse : II: 1—23 és Zsidó: IV: 1—22. A mind három vizsgára készítendő írásbeli dolgozatok a jövő iSpi-ik év május hó iy-ikéig adandók be a theol. akad. igazgatójánál. E határidőn túl beküldött dolgozatok nem fogadtatnak el. Budapest, 1890. szept. 20-án — Ktnessey Béla, a tanári kar jegyzője.— 1477 — 90. Elfogadom és helybenhagyom. Halas, 1890. szeptember 27. Szász Károly püspök. * Csáky Albin gróf az elkeresztelési ügyben fontos nyilatkozatot tett f. hó 15-én a képviselőház pénzügyi bizottságában. Helfi Ignác kérdésére, hogy mily stádiumban van az elkeresztelések ügye? Csáky Albin gróf kijelentette, hogy a sok oldalról megtámadott rendelet szükségszerű és természetes folyománya volt a fennálló törvénynek. Jogszerű és törvényes volt a rendelet, mert a törvény megadja a miniszternek a jogot, hogy bizonyos esetekben kihágásokat statutáljon. A mi azt illeti, vájjon opportunus volt-e a rendelet kibocsátása abból a szempontból, hogy nem fog-e az eljárási módozat összeütközést szülni egyházi hitelvekkel, erre nézve megjegyzi, hogy a rendeletet csak akkor bocsátotta ki, midőn az előzetes tárgyalások folyamában teljes megnyugvást merített az iránt, hogy dogmatikus akadály nem állja útját. Igaz, hogy utólag több oldalról ellenkező irányú nyilatkozatok merültek föl; kénytelen