Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-19 / 42. szám

azonban erre nézve megjegyezni, hogy a katholikus egyház szervezetében dogmatikus kérdésekre nézve az alsó papságot nem lehet illetékesnek elismerni. A főpap­ság az illetékes helyre fordult az iránt, forognak-e fenn dogmatikus akadályok. Ha nem forognak fenn, termé­szetesen a rendelet minden változtatás nélkül fenn fog tartatni; ha igen, még mindig szükséges leend a ren­deletben foglalt lényeges intézkedések biztosítása, de lehetséges lesz oly formát alkalmazni, mely a dogma­tikus nehézségeket megszüntesse. Megnyugtathatja a bizottságot arra nézve, hogy a kormány ez eshetőség­gel szemben is teljesen tisztában van önmagával s a törvény rendelkezésének érvényét minden körülmények közt biztosítani fogja.» * A Tisza Kálmán által indítványozott sors­jegykölcsön ügyében fontos lépés történt közelébb a képviselőházban. Wekerle pénzügyminiszter az 189t-ik évi költségvetés előterjesztése alkalmával tartott expo­zéjában erre vonatkozólag így nyilatkozott : «Még azon reményemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy egy igen nagyfontosságú kérdésnek, az ev. ref. egyház segély­alapjának nevelése végett fogok legközelebb egy tör­vényjavaslatot előterjeszthetni, amelyben a törvényho­zásnak felhatalmazását fogom kérni arra nézve, hogy a vöröskereszt-egylet és a bazilika-sorsjegy-kölcsönök mintájára, megfelelő biztosítás mellett, egy magánjellegű sorsjegykölcsönnek felvételére adhassak engedélyt. Onért­hetőleg néni felekezeti érdekek, hanem magasabb poli­tikai szempontok indítják a kormányt ezen előterjesz­tésre, amelynek azonban előfeltételét az képezi, hogy az a siker, az a pénzügyi eredmény, melyet kell hogy ezen sorsjegykölcsön eredményezzen, arányban álljon a műveletnek nagyságával. És én nem kétlem, tisztelt ház, hogy hazai pénzintézeteink, amelyekkel első sor­ban tartom ezen kölcsönt megkötendőnek, nem fognak elzárkózni azon nagyhorderejű, ugy politikai, mint kul­turális, de főleg nemzetiségi szempontból fontos kérdé­sek elől, melyek ezen czél megvalósításához fűződnek ; s áldozatkészségük altal s erejük latbavetésével módot fog­nak nyújtani legközelebb arra, hogy ezen előterjesztésem előfeltétele : a pénzügyi siker biztosíttassék.w * Várady Károly hagyományai. A nemrég el­hunyt Várady Károly főrendiházi tag, pesti egyházme­gyei gondnok végrendeletében összesen 7900 frtot hagyott kölönböző közcélokra. Az egyes tételek ezek : A budapesti orsz. protestáns árvaháznak 500 frt., a kis­dedóvókat terjesztő országos egyesületnek 200 frt, a fővárosi szeretetháznak 400 frt, a fővárosi gyermek­menedékhely-egyesületnek 1000 frt, a magyar gazd­asszonyok árvaintézetének 200 frt, a hírlapirók nyug­díjintézetének 300 frt, a magyar irók segély-egyesüle­tének 300 frt, a Kisfaludy-társáságnak 200 frt, a pesti jótékony nőegyesületnek 200 frt, a magyar színészek nyugdíjintézetének 300 frt, az erdélyi magyar közmű­velődés: egyesületnek 200 frt, a budapesti ev. ref. egyház­községnek 1000 frt, a budapesti ev. ref. theologiai inté­zetnek 600 frt. és pedig oly rendeléssel, hogy ez utóbbi összeg kamatait palyadijul tűzzék ki a legjobb egyházi beszédre. Ugyancsak pályadíjra hagyott a sárospataki ev. ref. főiskolának 1000 frtot, a felső szabolcsi ev. ref. egyházmegyének hagyott 1500 frtot. Ezenkívül arra az esetre, ha általános örökösei törvényes finemű leszár­mazott nélkül halnának el, Budapesten a kigyó-utcza és városház-tér sarkán fekvő nagy bérházat Budapest főváros közönségére hagyta, de azzal a rendeléssel, hogy a ház önkéntes árverésen eladatván, a vételár a fővárosi tanács által három egyenlő részre osztassék fel s abból egyharmadrész az erdélyi magyar közműve­lődési egyesületnek jusson, egyharmidrész a József-, Erzsébet-, Mayer-féle árvaházak továbbá a budapesti orsz. protestáns árvaház és a magyar gazdasszonyok árvaháza között egyenlő arányban osztassék ki, a har­madik harmadrész pedig ama fővárosi egyesületek vagy társulatok között osztassék fel, melyek szülői gondozás nélkül maradt, vagy kitett elhagyott gyermekek meg­mentésére, fel fogadására, védelmére, tartására s neve­lésére vagy a szegény gyermekek ingyenes gyógyítására alakultak. Végrendeleti végrehajtóul Darányi Ignác dr. orsz. képviselőt, akadályozása esetére pedig Schmidt Titusz dr. ügyvédet kérte fel. * A miskolczi leányiskolái sorsjáték nyeremé­nyei tárgyában következő sorok közlésére kérettünk föl, mely közlemény a mult számra későn érkezett. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület miskolczi felsőbb leánynevelő intézete javára rendezett sorsjáték nyeremény­tárgyainak jegyzéke az 1890. évi szeptember hó 10-én tartott húzásról annak idejében mindenfelé el lett küldve, a hová sorsjegyek küldettek. Miután azonban még min­dig érkeznek tudakozódások, ezennel tudtára adatik a m. t. közönségnek, hogy mindenki, ki igényt tarthat jegyzékre és azt ez ideig meg nem kapta volna, for­duljon a sorsjátékot rendező bizottsághoz Miskolczra és postafordultával kap nyeremény-jegyzéket. A nyerők pedig küldjék el szintén az illető sorsjegyet olvashatóan írt teljes cím mellékletével a sorsjátékot rendező bizott­sághoz Miskolczra legkésőbb deczember 10-ig, akkor postai úton megkapják a nyeremény-tárgyakat. A tizen­nyolcz főnyeremény következő számokra esett, i-ször 181. sorozat 93. szám huszonnégy személyre való evő­eszkösz, 2-szor 65. sorozat 98. szám tizenkét személyre való evőeszköz, 3-szor 592. sorozat 18. szám ezüst kávés készlet, 4-szer 55. sorozat 65. szám ezüst serleg, 5-szÖr 500. sorozat 55. szám ezüst ezukor- és vajtartó, 6-szor 598. sorozat 96. szám ezüst csemegetál, 7-szer 105. sorozat 4. szám ezüst gyergyatartó (egy pár) 8-szor 46. sorozat 32. szám arany női óra lánczczal, 9- szer 15. sorozat 16. szám ezüst olaj- és eczettartó, 10-szer 490. sorozat 78. szám ezüst hármas csemege tál, 11-szer 93. sorozat 32. szám ezüst kenyér-kosár, 12-szer 78. so­rozat 83. szám ezüst kenyér-kosár, 13-szor 265. soro­zat 85. szám ezüst 6 pár nagy és kis evőeszköz, 14-szer 413. sorozat 47. szám ezüst ezukordoboz, 15-ször 416. so­rozat 25. szám ezüst zongora gyertyatartó (egy pár), 16-szor 81. sorozat 10. szám ezüst 2 csemege tal, 17-szer 313. sorozat4i. szám arany melltű, függő és gyűrű, 18-szor 290. sorozat 39. szám arany férfi óra. * Az erdélyi egyházkerület közgyűlési tagjai­hoz egyházi alkotmányunk érdekében egy lendületesen irt, díszes kiállítású nyomtatott Felhívás-1 kaptunk gróf Bethlen Gábor és gróf Kuun Géza egyházkerületi főgondnokok, Bartha Miklós, dr. Kovács Ödön, Réthy Lajos és Ugrón János egyházkerületi közgyűlési tagok aláírásával, kik e munkálatot az 1890. aug. 13-án Ko­lozsvártt tartott értekezlet határozatából bocsátották közre. «Súlyos és kellemetlen, de szent és kikerülhet­len kötelesség érzetétől kényszerítve)) intézik szavukat ez illustris férfiak a közgyűlés tagjaihoz «forrón szere­tett egyházunkért, melynek alkotmányát, legfontosabb érdekeit vészes felhők fenyegetiko. «Közelebbi időkben nem egyszer tapasztaltuk már, hogy egyházunk alap­elvei egy s más intézkedés által sérelmet szenvedének ... de legújabban két oly nagy fontosságú, elvileg annyira sérelmes, következményeiben oly sok veszélyekkel fe­nyegető mozzanat merült fel egyházi életünkben, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom