Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-05 / 40. szám
a kik azt megtalalják. De ti Atyámfiai! mindnyájan legyetek e kevesek közül valók : s ezért imádkozzunk.)) (Vége köv.) Közli: Lévay Lajos. NECROLOG. Szomorú gyászra szólította szept. 19. napja a máramaros-ugocsai ev. ref. egyházmegye lelkészi karát, a huszti ev. ref. egyházközség tagjait, a számos rokont és barátot. Nagy Frigyesnek, a sok jeles tulajdonsággal megáldott lelkésznek halála liire terjedt azon a napon szájról-szájra. Szeretettől volt környezve életében, mély fájdalom könyüi öntözék ravatalát. Megérdemelte a szeretetet, míg élt, a fájdalom könyüit, midőn összetörte a váratlan halál. Még csak 43 éves volt. Az érett megfontolás és komoly munkásság idejében. Sokat végzett, de még többet vártunk s reméltünk tőle. Az egyházmegye közbizalma korán felruházta a legíontosabb hivatalokkal. Viselte a főjegyzői, tanácsbirói gyám és tanügyi bizottság elnöki s egyébb hivatalokat. Részt vett az egyházmegye minden ügyében; lelkesedett minden szépért, jóért és igazért. Halála nagy veszteséget okozott az egyházmegyének. De nem kevesebb vesztesége van a huszti ev. ref. egyházközségnek. Mert az ő ottani működése alatt indult virágzásnak az egyház. A templom újjá alakíttatott, kifestetett, az iskola jókarba hozatott. Híveinek buzgó lelkésze volt, ki tiszta nemes életével igazán példát mutatott arra, hogy miképen kell ugy cselekednie a lelkésznek, mint a templomban prédikál. Nejét ezelőtt 3 évvel veszíté el. Négy gyermeknek gondozása maradt reá. O béketűréssel, Isten akaratján való csendes megnyugvással viselte nehéz terheit. Gyermekei előtt ug}^ szólt és cselekedett, hogy azok tőle csak jót tanulhattak. Háza a rend, tiszta erkölcs hajléka vala. Most az a 4 gyermek igazán árván maradt. Ezeké a legnagyobb veszteség. Nagy Frigyes született KigyóSon, Beregmegyében, az 1847. év jul. 6-án. Édes atyját korán elveszíté, de mostoha atyja, Halminak jelenlegi öreg lelkésze, édes atyai gondokkal őrködött felette. Élőbb a szülei felügyelet alatt a népiskolában, majd Máramaros-Szigeten tanult, honnan az 5 — ik gym. osztályba Sárospatakra ment. Szelid lelke a papi pálya felé vonzotta ; theologiai tanulmányait Sárospatakon végezte be. Kitűnő tanuló volt, kit tanárai igen szerettek. O is a főiskola iránt a legnagyobb tisztelettel és szeretettel viseltetett. Halála előtt még néhány nappal, oly édes örömmel látogatta annak falai között régi emlékeit. Utolsó bucsuköszönésre volt azok hoz. A második lelkészi vizsga letevése után, azonnal megválasztatott a már.-ugocsai egyházmegyében eső fekete-ardói lelkészi állomásra, hol 13 évig működött. Ezen idő alatt templom és iskola épült, mi nem kevés fáradságáról és buzgalmáról tanúskodik. F.-Ardóból ezelőtt 7 évvel, a huszti előkelő egyházközség választotta lelkipásztorául. Hogy itt mennyire szerették hívei, meglátszott abból a meleg részvétből, melylyel koporsóját körülvették. Szept. 19-ikén temetett. Beszédének mondása közben hirtelen roszul lett s néhány perez alatt meghalt. Halála megrendítette ismerőseit. Harmadnapra temettük el a huszti ev. ref egyházközség temetőjébe, szeretett neje hamvai mellé. Temetésére lelkésztársai közül mindazok összegyülekeztek, kik haláláról értesültek. A gyászoló közönség nem fért be a templomba. Gyászbeszédet mondtak Szikszay Zoltán szigeti lelkész és e sorok írója. A sírnál Várady Gábor egyházmegyei gondnok ur és Sárközi Pál ügyvéd, egyháztanácsos tartottak az elhunyt érdemeit méltató hatásos beszédeket. A temetés méltóságát nagyban emelte a huszti dalárda éneklése. Béke lengjen a jó barát, a példás családapa, az apostoli buzgalmú lelkipásztor hamvai felett! Biki Ferencz, gyulai ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** Evang. luth. naptár. A «Luther-társaság» kiadásában tót nyelven megjelenő, képekkel illustrált «evang. luth. naptár» 1891 -ik évre szóló 3-ik évfolyama Homyánszky Viktor nyomdájából már kikerült a könyvpiacra, hogy 20 kr árán a vallásos evang. tót nép hajlékaiba betérjen. Teljesen megfelel a kegyes lelkület igényeinek ; mert vallásos szellem hímpora ékesíti úgy irodalmi részének szerény virágait, valamint a közönj séges naptári szakaszt is. Az egyes hónapok lapjainak homlokzatán, mint az előbeni évfolyamokban, úgy most is találóan alkalmazott sz. irási helyek szolgálnak motto gyanánt. Irodalmi részében ismeretterjesztő, tanúságos, gyönyörködtető, értékes cikkeket tartalmaz. A csillagászat köréből most a napról értekezik, különféle kútfők nyomán dió-héjba foglalva azt, amit az ujabbkori csillagászok annak nagyságáról, földünktől való távolságáról, fogyatkozásairól, melegségéről stb. feljegyeztek. Népszerű előadású, vallásos szellemű cikk. Második cikkében az 1791-ki események száz éves fordulója alkalmából II. Lipót arcképét hozza, kegyelettel emlékezve meg hozzánk is jóindulatú uralkodóról, Bella A. «I. Zsoltára lendületes költeményét követő cikk a ((Luther-társaságról)) szól s elnökének, Hunfalvy Pálnak arcképét és életrajzát közli. Fájdalom, hogy e társaságnak a 620 egyház közül csak 40 a tagja; a dunáninneni kerület 8 esperességéből pedig egyedül a pozsonymegyei. «Egyházi levéltárakból)) a Jákobéi család származását ismerteti. E családból Jakab a 17-ik, Ádám a iS-ik század elején és Pál 1721— 1752-ig viseltek papi hivatalokat. Kivált közülök az utóbbi, akinek nevét számos műve, különösen remek imakönyve örökítette meg. «A lutheránusok esketéséről a mult században» egyes szomorú esetek elmondásával rajzolja azon felháborító zaklatásokat, melyeknek ki voltak téve a róm. kath. papok részéről. «A keresztyénnek hogyan kell a testét gondoznia)) versben sorolja el az egészség fenntartására vonatkozó szabályokat. ((Ártatlan elitéit)) Ew. Sonnt. Blatt nyomán közölt érdekes elbeszélés után Haan L. Tranovszky Györgynek, a «Cithara Sanctorum» tót énekes könyv szerzőjének élétrajzát nyújtja, arckép hiányában címere rajzával. Tranovszky született 1591-ben. Énekes könyvét 1636-ban adta ki; jelenleg már 1148 éneket foglal magában. Meghalt 1637. május 29-én Liptó-Szent-Miklóson. — «Három képecske» magyarázó szöveg kíséretével Luthert abrázolja a mint a pápának átokbulláját elégeti, a sz. irást fordítja és családi körében