Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

Lelkészi értekezlet.*) A f.-borsodi ev. ref. egyházmegye kebelében alakult «Bánvölgy vidéki lelkészi kÖr» S.-Velezden 1890. aug. 12. tartá értekezletét 8 lelkész jelenlétébeu Némethy József ideiglenes elnök vezetése mellett. Első sorban is sajnálattal vette tudomásul értekezletünk, hogy Tóth Miklós korelnök betegsége miatt meg nem jelenhetett közöttünk kipróbált bölcsességével, értekezletünkhöz forrott nemes lelkével. Több kisebb érdekű ügy elintézése után tárgyalás alá vétetett az újonnan alakítandó gyámtár tervezete s a kiküldött bizottság felülbirálata. Értekezletünk fontos és beható tanácskozás után az ellentétes pontokra nézve következőleg foglalt állást : Eláll értekezletünk az eredeti tervezetben kifejezett azon nézettől, hogy az újonnan alakítandó gyámtár tartassék fenn akkor is, ha az országos gyámtár a közel jövőben szerveztetnék. Egyhangúlag elfogadja A felülbíráló bizottságnak azon indokolt uézetét, hogy a gyámtár akkor szüntettessék be az egyházak és lelkészekre nehezülő fizetési kötelezettségek tekintetbevételével, s az országos gyámtárba fizetendő belépti díjak ezen gyámtárból, illetve ennek belépti díjaiból fedeztessenek. De ragaszkodik az eredeti tervezethez az egyházak lelkészi jövedelme után eső i°/0 kérdésében, azon megokolással, mely a tervezetben hangsúlyozva volt. A 6 pontra nézve elfogadja a bizottság véleményét, mely nyilván kimondja, hogy azon (volt) rendes tagjai a gyámtárnak, kik más egyházmegyébe költöznek, befizetett pénzüket kamat nélkül sem kapják vissza, nehogy ilyetén gyakori esetek által a gyámtár gyöngíttessék. Elfogadja továbbá értekezletünk a bizottságnak azon javaslatát is, hogy az árvák 24 éves korukig segélyeztessenek. De már a tervezetben fölvett 20 évi osztó kulcsot módosítani kívánja, mert így csak a jövő számára építenénk, s mi kik a terhet viseljük, kevés hasznát látnánk özvegyeink s árváinkra nézve az egész gyámtárnak. Nem fogadhatja el azonban Reho János 10 évi osztó kulcsban megállapított s nagy gonddal kidolgozott számítási táblázatát sem, mert akkor meg a tőke lenne megtámadva, 50 év múlva előállhatna azon szerencsétlen körülmény, hogy az egész gyámtár alaptőkéjét föl kellene osztani a segélyjogosultak között, így tehát osztókulcsra nézve a 14—15 évet kivánja fölvenni, hogy a tőke folytonos gyarapítása mellett mielőbb némi haszon is legyen kilátásba helyezve a segélyjogosultakra nézve. E fontos ügy letárgyalása után néhány indítványt fogadott el értekezletünk az egyházmegyei őszi közgyűlésre megfontolás, pártolás, elfogadás s továbbterjesztés végett. Ez indítványok következők : Indítvány a lelkészválasztások ellen emelt panaszok, gyakori fellebbezések megszüntetése illetve a vesztes felek szigorúbb megbüntetése tárgyában. Tekintve, hogy a nt. felső-borsodi egyházmegye kebelében a zsinati törvények óta alig történt lelkészválasztás, kivált a megelőző években, mely ellen óvás, illetve fellebbezés ne tétetett volna s ha 5 — 6 választóképes tagnak nem kénye-kedve szerint történt a választás, a rágalomnak, vádaskodásnak mindenféle nemeit alaptalanul reázudították az elválasztott lelkészre, miáltal bizonyságot tettek arról, hogy a zsinati törvényekből legjobban ismerték a 212. § idevonatkozó szabványait ; tekintve továbbá más oladalról, hogy a lelkészek *) Mult számunkba későn érkezett. Szerk. tekintélyét, becsületét mi sem ássa jobban alá, mint épen e szabályellenes választások alkalmával mozgásba hozott tiltott eszközöknek, korteskedéseknek, Ígéreteknek, fizetésleengedéseknek alkalmazása ; mély tisztelettel indítványozzuk : tegye beható megfontolás tárgyává a nt. egyházmegyei közgyűlés ez ügyet, s a tapasztalás keserű érzetétől ösztönöztetve igyekezzék a 217. § második kikezdését azon módosítással alkalmazásba venni, hogy a vizsgálat és törvényszék tartására előlegesen letett 50 frt felmaradt tekintélyes része adassék az újonnan alakítandó gyámtár javára, természetesen mindig a vesztes fél rovására, hogy így annál szigorúbban bűnhüdjenek úgy a rágalmazó fellebbezők, mint esetleg a tiltott eszközöket mozgásba hozó lelkészek. Indítvány az egyházak belhivatalnokai (lelkészek, tanítók) ellen oly gyakori és minden alapot nélkülöző panaszok, rágalmak megszüntetése, vagy legalább megrí tkítása tárgyában. Tekintve, hogy a mai corruptiós világban alig van egyház, melynek elöljárói, vagy körtagjai egyházmegyei közgyűléseinken nyilvánosan ne lépnének föl minden alapot nélkülöző, de az egyházi személyeket mélyen sértő panaszaikkal, rágalmaikkal; tekintve hogy a zsinati törvények 285. §-ban az van kimondva, hogy ha a bíróság a vádlottat a vád alól nem csak felmenti, de arról győződik meg a tárgyalás folyamán, hogy a vád roszhiszemfdeg emeltetett, vádlott elégtételt a köztörvények utján szerezhet; úgy de a további kellemetlenségek kikerülése s a békés együttlakozás tekintetéből egyetlen vádló sem élt még a törvény adta ilynemű jogával; így az Ítélet egyoldalú levén a rágalmazók nem bűnhődnek s hasonló dolgokra megint felbátoríttatva érzik magukat; tekintve továbbá, hogy a minden alapot nélkülöző, de a közvélemény előtt nagyra felfujt botrányos esetek zárt ülésekben intéztetnek el, s így nincs kellő alkalom adva a hozzászólásra, s esetleg a törvény módosításainak megtételére a rágalmazott felek becsületének megóvása érdekében; tisztelettel indítványozzuk : méltóztassék a nt. egyházmegyének az ilynemű esetek alkalmával történt visszaéléseket fontolóra venni, a rágalmazásoknak elejét venni, s kimondani határozatilag, hogy hasonló esetekben az alaptalan rágalmazást tárgyazó irat a bizottság fölmentő Ítéletével megokolásával együtt hivatalból tétetik át a m. kir. járásbírósághoz, kérve a rágalmazók szigorú megbüntetését és meghagyva a vád alól fölmentett belliivatalnokmik, hogy kérvényét az egyházmegye átiratához záros határidő alatt csatolni el ne mulaszsza. Indítvány az országos gyámtár mielőbbi felállítása ügyében. Tekintve, hogy a debreczeni zsinattartásnak közel 10 éve már, hol egyházunk jobbjai által erősen hangsúlyozva volt egy országos gyámtár sürgős felállítása s a konvetre nézve mégis mindeddig pusztában kiáltó szó maradt ez égető fontos kérdés; tekintve, hogy ez idő alatt elhalt lelkész özvegyek és árvák könyei és jajai égre kiáltó tanúbizonyságként sürgetik ennek mielőbbi felállítását; tekintve továbbá, hogy alig van egyházi lap, melynek cikkei a közel jövőben összeülendő zsinattól ne kérnék ne követelnék a legerősebben a gyámtár létesítését, de a mely felszólalásoknál sokkal erősebb egy egyházmegye bátor nyilatkozata ;