Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-26 / 4. szám

Az ide vonatkozó zsinati törvény 49-ik §-át azért óhajtanák ekként változtatni; mert a tanító tekintélyének rovására szolgál az, hogy míg mint tanító-jelölt (tanítóképezdei növendék) legátuskodása alkalmával tarthatott egyházi beszédet (könyvnélkül prédikálhatott); néhány hónap múlva «midőn egyházi hivatali állásba lépett, már az tiltva van.» (Prot. Népt. 320. lap.) Hz az egész állítás (t. j. hogy a praeparandisták mint legátusok prédikálhatnak), tévedésen alapszik ; mert a zsinati törvények 99-ik §-a határozottan tiltja ezt, mondván : hittanszaki tanfolyamon kívül «más szakiskolák növendékei (tehát praeparandisták vagy ha úgy tetszik «tanítójelöltek»), annyival inkább gymnasialis növendékek az egyházi szószékbe nem bocsáthatók.)) (Zsinati törvény i-ső kiad. 25. lap.) Ha netalán a debreczeni praeparandisták legatióba bocsáttatnak: az egyenesen a zsinati törvény ellenére történik. Egyébiránt ha a zsinatnak volnék, én e kérésbe beleegyezném, csakhogy a felolvasandó bibliai részek és könyörgés kijelölését akkor is a lelkészek kötelességévé tenném ; mert a lelkész felelős kathedrájáért. 3. «A templomban mondandó énekeket ne a lelkész, hanem az énekvezér jelölje ki.» (Protest. Nép. 320—321. lap.) Az idevonatkozó zsin. törv. 173-ik §-át azért akarják módosítani; mert az énekvezéreknek — mint ilyeneknek — kell annyi jártassággal birniok, és bírnak is, hogy a prédikációval összhangzó éneket tudnak választani. Meghiszem ; hanem ezt az összhangzó éneket még is jobban megkeresheti az a lelkész, a ki prédikálni akar (s kötelessége is megkeresni és kiválasztani), mint az az énekvezér, ki nem élhette magát bele az elmondandó prédikáció szellemébe : mert nem ő irta, vagy nem ő tanulta meg. Vagy az énekvers megkérdeztetése a tiszteletes úrtól a tanító vagy tek. kántor úrnak, szintén a tanítói s kántori tekintély rovására szolgál?! 4. «Az egyházmegyei gyűléseken a tanítóságot annyi tanító képviselje, a hányszor 10 tanító van az egyházmegyében.)) (Prot. Népt. 321. lap.) Ezt a kívánságot nagyon méltányos dolognak tartom. ((Méltányos, hogy a tanítóság, mint az egyházi szervezet keretében igen fontos szak-érdekeket képviselő testület)) (s számosabb is mint a lelkészi kar) nagyobb számmal legyen képviselve, mint jelenben van. Kimondom, hogy az i88'72

-ki zsinatot előzőleg is az volt a nézetem, hogy lelkész, tanító és világi egyenlő számmal alkossák az egyházmegyei közgyűlést. 5. «Az egyházkerületi gyűléseken minden egyházmegye tanítói egy taggal, (zsin. törv. 48. §. b) 6. «A zsinaton egyházkerületenként két-két taggal (zsin. törv. 68. §.) legyenek képviselve.)) (Prot. Népt. 320. lap.) «Csupán a számarányt tekintve is fölötte méltányosnak vehető az a kívánalom — mondják a bihari tanítók (321. 1.) — hogy a tanítói kar — mint ilyen — az egyházkerületi gyűlésen és a zsinaton is képviselve legyen; mert ez míg egy részről emeli a tanítóság hivatali és egyházias tekintélyét, másrészt lehetővé teszi hogy szellemi látókörének szélesbitése mellett, tapasztalatait az egyház és felekezeti tanügy javára hasznosan értékesíthesse is.» Hát én ennek az indítványnak sem volnék feltétlenül ellene; de hát lássuk gyakorlati kivitelét. Az egyházkerületi gyűlések 8—10 —12 napig is eltartanak és épen a Tiszántúl 2—3 e. ker. gyűlés is van évenként : mit csinál ez alatt otthon az iskola? Még ha több tanítója van a gyülekezeteknek, melyekből az egyházkerületi gyűlésre képviselőkül küldött tanítók elmennek, vagy talán az a «nem szakértő)) káplán, vagy rendes pap addig a tanítást is végzi, nincs baj ; de hátha nincs sem tanítói kolléga, sem káplán, a pap talán meg öreg, vagy beteg; hátha családi körülmény, gazdálkodás gátolják a tan. képviselőt, mi történik? A zsinat meg 2—3 hónapig is eltarthat: ki lesz ez alatt a tanító ? Végül egyet: A papok bizony nem mint a papitestület képviselői jelennek meg sem megyén, sem egyházkerületen, sem zsinaton, és nálunk nincs is eltörülhetlen papi jelleg; a világiak meg hozzászólhatnak a dogmatikus és a liturgiái kérdésekhez is. Váljon csak egy testület van különös szakértelemmel felruházva s ez a tanítói testület; váljon a népiskola-ügyhöz csak is egyedül a népisk. tanítók értenek legjobban? Hány lelkipásztor van, a ki jeles népiskola-tanító volt, s a tanítóképezdei tanári kar küldötte, nem olyan szakértő-féle ott az egyházkerületi gyűlésen ? Váljon a mult zsinatra azt a debreceni tan. képezdei igazgatót, mint ilyet választották meg képviselőül? Követelte-e a debreczeni vagy sárospataki jogakadémia, vagy a theologiai akadémiák, hogy ők külö'i képviselve legyenek stb.? A megokolásnál itt is egyik argumentum a tanítóitekintély. Kedves barátim ! az a tekintély — úgy kívülről — alig szerezhető meg. Dobzse Lászlót szent István koronájával koronázták meg s az akkor hatalmas Magyarország nagyon fényes trónjára lépett, magyar király volt, és még sem volt sehol tekintélye ; mert nem volt benne semmi tekintetre méltó. Hány, meg hány jó tanítót emlegetnek s emlegetünk kegyelettel, s nevökre, mint tekintélyre hivatkozunk, pedig tán életökben sem emlegették annyit az auctoritast, (vagy tekintélyt, ha úgy tetszik), mint a mennyiszer a bihari memorandumban előfordul! 7. «Az egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes népiskolai tanügyi bizottság legalább egy harmadrészben tanítókból álljon» (Prot. Népt. 322. lap), ekként óhajtják módosíttatni a zsin. törv. 91. §-ának l) pontját s a közokt. szervezet 65-ik §-át. ((Tisztán oktatásügyi szempontból is nagyon kívánatos, hogy az a bizottság, mely a népoktatásügyét felvirágoztatni hivatva van, legalább is harmadrészben oly egyénekből álljon, kik azt szakszerüleg művelik és azzal tényleg foglalkoznak)) — mondják a memorandumot indokolok, hn ez indokolást aláírom teljesen. Lángelméjü építészek meghallgatják még a tapasztalt ügyes pallért is; én pedig a jó tanítót többnek tartom egy ügyes pallérnál. Sok theoria omlott már össze a gyakorlatban, és nem azért; mert a végrehajtók ügyetlenek voltak, hanem azért, mert csupán elméleti emberek állították fel. Kivánom az elmélet emberei mellett a gyakorlati kivitelben fáradozó tapasztalatot is meghallgatni! 8. «A tanító-képviselők és a tanügyi bizottságok tanító (csak ?) tagjainak napi díjai az illető egyházmegyei, egyházkerületi, konventi vagy zsinati házi pénztárból fedeztessenek.)) (Prot. Népt. 331. lap.). Nagyon méltányos! 9. «Szak-felügyelet.)) (Prot. Népt. 331. lap.). Ezzel a zsin. törv. 132. és közokt. szerv. 64. és 65. §-ait kívánják módosítani. «Az egyház első munkása a lelkész, az iskoláé a tanitó. A dolog természete hozza magával, miként minden egyes szaktudományt mivelő s azzal gyakorlatilag is foglalkozó egyénnek munkáját első sorban az legyen hivatva elbírálni, ki maga is tényleg azon szakban műkő-. dik» mondják a javaslat tevők. (Prot. Népt. 331. lap.) (Folyt, köv.) Ben Mikrosz.