Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-17 / 33. szám
által segíteni s általában a prot. lelkészi kar erkölcsi, anyagi és társadalmi tekintélyét minél magasabb színvonalra emelni. 3. §. Az egylet szervezete. Az egylet megalakul 1890. szept. 30-án s következő napokon Budapesten tartott országos lelkészi értekezleten, társadalmi szövetkezés utján. Igazgatja magát a három évenként tartandó közgyűlés — és az évenként tartandó választmányi ülések által, jelen szabályzat értelmében. Az egylet, mint társadalmi szövetkezet, az egyházi törvényes hatóságok jogkörét nem érinti, az egyházhatóságokhoz csak javaslatokat s kérvényeket terjeszt. Jelen alapszabályzatot megerősítés végett a nm. belügyminisztériumhoz beterjeszti, az egylet megalakulását a főtiszteletű zsinatnak bejelenti, s magát az egyetemes magyar prot. egyház oltalma alá ajánlja. 4. §. Az egylet tagjai. Tagjai lehetnek az egyletnek a magyar haza területén működő mindkét hitvallású prot. rendes- és segédlelkészek, lelkésztanitók, lelkészjellegű tanárok. A közgyűlés rendes tagokká választhatja a világiak közül mindazon egyházias érzületű buzgó prot. egyéneket, kik belépési nyilatkozataikat szóval vagy Írásban a közgyűlés előtt kijelentik. A világiak száma azonban a lelkészekét fölül nem múlhatja. Alapító tagok azok, kik az egylet javára 100 frtot alapítanak. Tiszteletbeli tagokul választ az egyleti közgyűlés oly egyházi és világi jeleseket, kik az egylet érdekeinek előmozdítása körül érdemeket szereztek. 5. §. A tagok jogai és kötelességei. A tagok a közgyűlésen szavazati joggal birnak. Választják a tisztikart s a választmányt. A közgyűlésben önálló indítványt tehetnek. A választmányi üléseken a tanácskozásban részt vehetnek, szavazati jog nélkül. Az egylet anyagi segélyezéséhez igénynyel birnak. Viszont ala vetik magukat jelen szabályzatnak s a gyűlési határozatoknak. A meghatározott évi tagdíjat a pénztárnok kezeihez lefizetik. 6. §. Tisztviselők. Az egyleti közgyűlés 3 évre következő tisztviselőket választ: két elnök (egyházi és világi), négy jegyző, pénztárnok, ügyész tíz választmányi tag. 7. §. Tisztviselők kötelességei. Elnökök a közgyűlést 3 évenként, a választmányt évenként összehívják, a gyűlések tárgyalásait vezetik, annak végzéseit kihirdetik, az egyletet egyházi- és világi hatóságokkal szemben képviselik. Szükség esetén rendkívüli választmányi ülést s annak megbízása folytán rendkívüli közgyűlést hívnak össze. Jegyzők vezetik a köz- és választmányi ülések jegyzökönyveit, fogalmaznak minden az egyletet érdeklő ügyiratot, az elnökség által nekiek kiosztott ügydarabok tárgyalását, mint előadók, előkészítik, a gyűlések tárgysorozatát elnökökkel együtt megállapítják s az egylet lapjában előre közhírré teszik. Pénztárnok tiszte: a bevételek és kiadásokról pénztári naplót vezet, a pénztár állásáról minden választmányi ülésen beszámol, az egylet pénzét takarékpénztárilag gyümölcsözteti s magánál készpént nem tart, kiadásokat a választmány határozatára, rendkívüli esetekben elnökök utalványára teljesít, s a pénztár erejéig vagyoni felelősséggel tartozik. Ügyész az egylet jogtanácsosa s a választmány által reá ruházott jogi és peres ügyekben a felek terhére eljár. 8. §. A választmány hatásköre. Egyik közgyűléstől a másikig az egylet ügyeit vezeti s e végből az általa időnként meghatározott helyen minden évben egy rendes ülést tart, melyben az egyletet érdeklő beadványok, indítványok sorsa felett határoz, azokat a közgyűlés tárgyalása alá előkészíti. Általában a prot. lelkészi kar érdekei felett őrködik s az egyletet képviseli. 9. §. Közgyűlés. Közgyűlés taitátik minden 3 évben Budapesten. Rendkívüli közgyűlés összehívása felett a választmány határoz. Hatáskörébe tartozik az egylet legfőbb igazgatása, tisztviselők és választmány megválasztása, azok eljárásának megbirálása, esetleg rosszalása, általában az egyletet érdeklő minden ügyek feletti intézkédés. 10. §. Tagdíjak. Tagdíjat fizetnek: 1. Világiak tetszés szerint. 2. Segédlelkészek, lelkésztanítók 50 krt. 3. III—ik és IV-ik oszt. lelkészek r frtot. 4. Il-ik és I-ső oszt. lelkészek 2 frtot. Ezen évi díjakból egy pénztár alakul, melyből az egylet igazgatási költségei fedeztetnek s a fenmaradó összeg felett a közgyűlés határoz. A tagdíjakból, adományokból és alapítványokból képződő tőkepénztár ellenében a választmány vagyonilag felelős. II. §. Az egylet feloszlása. Az egylet az egyetemes prot. egyház oltalma alá helyezvén magát, ha feloszlás alá jönne — mit a közgyűlés 2 /3 -ad szavazattal mondhat ki — az egylet minden vagyona a magyar prot. egyház egyetemére száll, s a felett a főtiszt, konvent rendelkezik. Kelt Nagy-Ecsed, 1890. junius 25. B i k i Károly, bizottsági jegyző. A dunamelléki egyházkerület ujbanovcei miszsziói egyházából. Az 1888/89-iki iskolai év végén szíves volt nagytiszteletű Szerkesztő úr tért engedni lapjában egy, az újbanovcei missziói egyházszeretet- vagy gyermekházáról szóló tudósításnak. E szívességet ne vonja meg tőlünk ez alkalommal sem ! A külső körökből a központon, Banovcén létesített szeretetház jótéteményére pályázó sok gyermek közül ismét nehéz volt azokat kiválogatni, kiknek koruk s körülményeiknél fogva leginkább volt szüksegök, hogy iskolánkba felvétessenek. Az 1889/90-diki tanévben 13 gyermek volt felvételre előjegyezve és pedig: Vukovárról 2 gyermek, Pajzos pusztáról 3 gyermek, Bacincéről 1 gyermek, Jankovcéről 2 gyermek, Vinkovcéről 1 gyermek, Ivance pusztáról 3 gyermek, Ilokról r gyermek. Összesen : 13 gyermek. Ezek közül 7 magyar és 6 német volt, kik ezen évben is, ép úgy mint tavaly, egyes banovcei ref. családoknál voltak 4, 5 és 6 frt havi díjért elhelyezve. Kettő
