Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

tartozás érzete, akkor a valóli pátriarchára és kultusra vonatkozó harc is megszűnt Izrael kebelében, a mon­dák lassanként összeolvadtak és egy öszhangzó egy­séges családi történetté képződtek ki. Ábrahám, Izsák és Jákob, kik eredetileg ellentétben állottak egymással, mint atya, fiú és unoka, eme családi történetnek fő­szereplőivé lettek. Kisértsük meg igazolni ez állításunkat az ó-testa­mentumnak egyes nyilatkozatai alapján, s vegyük sorba a pátriarchákat és az ő személyükhöz kapcsolt kultust, valamint az általuk kiválasztott és felavatott vallásos központokat. (Folyt, köv.) Petri Elek. BELFOLD. Az erdélyi ev. ref. status egy milliós kölcsönügye. A protestáns ügyek iránt rokonszenvet tanúsító «Pesti Hirlap» aug. 6-iki számában a fenti cím alatt feltűnést keltő cikk jelent meg, melyet következőkben reprodukálunk : Az erdélyi közvéleményt egy hónap óta kínos izgatottságban tartja az ev. ref. egyház egy milliós köl­csönüzlete. Az állandó igazgató-tanács folyó év julius 3-án, a nélkül, hogy a törvény erre jogot adott volna, a nél­kül, hogy a kerületi közgyűlés e fölött bár tanácsko­zott, anynyival kevésbé határozott volna, a nélkül tehát, hogy ilyesmire a legkisebb utasítása, avagy engedélye lett volna, végre a nélkül, hogy erre imminens szükség kényszerítette volna : zálogba tett az osztrák-magyar bankhoz egy millió négyszáznegyvenezer frt névértékű 5 százalékos magyar papirjáradékot, és kölcsön vett ennek alapján egy millió frt készpénzt. De lia nem volt ehhez sem joga, sem utasítása, sem fölhatalmazása, úgy önként merül fel két kérdés : 1. Miféle vagyont zálogosított el? 2. Miért tette? Az urbériség és dézsma-megváltás alkalmával né­hány száz kálvinista eklézsia a szenvedett veszteségek arányában kárpótlást kapott. Az értékpapírok az állam által a megfelelő egyházközségek nevére utaltattak ki. E kötvényeket, külön-külön minden egyházközség maga kezelte évtizedeken át, s a szelvény-jövedelmet a maga céljaira fordította. A volt püspök, Nagy Péter ezen értékpapírokat, hogy tűztől vagy elkallódástól megmentse, a hetvenes években bevonta Kolozsvárra, záros helyre tette, köz­pontilag őriztette, minden községnek főkönyvi lapot nyitott s az esedékes szelvények értékét, minden levo­nás nélkül, az értékesítés idejében elküldötte hivatalo­san a községeknek. Ez ellen senkinek sem volt és nem is lehetett kifogása. A mostani püspöknek, Szász Domokosnak kor­mányzása idejében ezen kárpótlási kötvények 5 százalé­kos magyar papirjáradékkal cseréltettek ki. Ez a vagyon tehát minden kétséget kizárólag az egyházközségek tulajdona és kitesz összesen kerekszám­ban egymilliókétszázezer forint érő papirjáradékot. Ezen vagyon mellett központilag kezeltetnek különböző cimű és célú alapítványok, melyeknek összege mintegy két­százezer forint. E kettős természetű vagyont, egymillió négyszáz­ezer forint összegben, tette zálogba az állandó igazgató­tanács. Sőt miután 1.400,000 frt papirjáradék zálogbe­cse nem futotta a tervbe vett 1.000,000 kölcsönt, Kor­buly Bogdán hirneves tőkepénzestől, mint a kolozsvári zálogház és hitelbank igazgatójától, szintén kölcsön vettek 40,000 frt áru járadékot s ekként adták kosztba az 1.440,000 frt vagyont. Ezekből világos, hogy az állandó igazgató-tanács­nak nem volt joga e művelethez és nem volt joga a más pénzéhez. Kétszeresen tolul most már előtérbe a kérdés, hogy miért, mi célból követték el ezt a nagyszabású törvénytelenséget ? Felelet: üzérkedésből. Üzérkedésből az egyház állítólagos javára és hasznára. Számításuk ez : kapunk egy millió készpénzt köl­csön 4°/0 -ra. Ennek évi kamata 40,000 frt. De az egy­millió készpénzzel vásárlunk egy millió áru 5%-os papirjáradékot, melynek évi jövedelme 50,000 forint. Ergo a tiszta nyereseg : 10,000 forint. Tegyük fel, hogy e számítás beüt. Szabad-e, tűr­hető-e a törvény nyilt megszegése egv nyerészkedési vállalat okából ? Szabad-e a más pénzét annak a más­nak megkérdezése és beleegvezése nélkül nyerészkedési vállalatban kockáztatni ? Megtür-e az egyház állandósági jellege és vallás-erkölcsi természete nyerészkedő üzér­kedést ? Hátha nem üt be a számítás? Mi lesz, ha a papir-­járadék árfolyama csökken? A bank statútumai szerint, lombard-üzletnél, árfolyamhanyatlás alkalmából, a zálog­tárgy értéke pótlandó. Itt tehát készletet kell tartani tartalékban. Ugy, de nincs készlet, mert máris 40,000 frtot vettek pótlásul kölcsön. Pedig 5°/0 árfolyam-hanyat­lásnál már 50,000 frt pótlásra van szükség, mert a bank a papirjáradékot 70-es árfolyamban fogadta el. A zálogérték kiegészítési kötelezettsége az egyik hátrány. Ez is veszedelmes, mert ha «azonnal» ki nem egészíttetik, a bank-törvény által jogosítva, saját érde­kei által kötelezve van a zálogtárgyat börzei áron rög­tön eladni s önmagát, az adós meghallgatása nélkül kielégíteni. Még veszedelmesebb a másik hátrány, mely abból áll, hogy a lejárat alkalmával, tehát 1891. julius 3-án leeshetik a papirjáradék 94—95-re. Leeshetik a legkülönbözőbb okokból; leeshetik börzei manőver foly­tán is, mert miután minden játékos tudja, hogy az ev. ref. status 1891. julius elején vagy junius végén kényte­len egy millió járadékot piacra dobni, hogy készpénz tartozását megfizethesse: a baisse-játék könnyen elő­idézhet 5—6 százalékos különbséget. Nos? Most adtak minden százért 99 forint 98 krajcár. Akkor majd eladnak minden százat 94—95 frton. A különbség, vagyis a veszteség 50—60 ezer forint. Az állandó igazgató-tanács ezen börzei spekulá­ciója méltán keltett tehát erdélyszene megbotránkozást, melyet növelt protestáns körökben az a tény, hogy ugyanazon időben a róm. kath. status igazgató-tanácsa elhatározta egy, az erdélyrészi földbirtokviszonyokkal számoló földhitelintézet fölállítását a saját tőkéivel. Tehát míg az egyik felekezet könnyelmű és veszedelmes játé­kot űz a börzén, addig a másik a legállandóbb, a leg­biztosabb s a civilizáció arányában fokozott érték­emelkedésnek kitett alapra, a földértékre fekteti tőkéjét. E nagyfokú visszaélést szellőztetni és megróni a sajtónak is kötelessége. Az ev. ref. egyház férfiai közül többen, névszerint gróf Kun Kocsárd tiszteletbeli fő­gondnok, ki Szászvároson ev. ref. főgimnáziumot ala­pított százliuz ezer forint adományával, gróf Kun Géza íőgondnok, az európai liirű tudós, gróf Bethlen Gábor az E. M. K. E. elnöke, főgondnok és két vármegye

Next

/
Oldalképek
Tartalom