Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

tartozás érzete, akkor a valóli pátriarchára és kultusra vonatkozó harc is megszűnt Izrael kebelében, a mondák lassanként összeolvadtak és egy öszhangzó egységes családi történetté képződtek ki. Ábrahám, Izsák és Jákob, kik eredetileg ellentétben állottak egymással, mint atya, fiú és unoka, eme családi történetnek főszereplőivé lettek. Kisértsük meg igazolni ez állításunkat az ó-testamentumnak egyes nyilatkozatai alapján, s vegyük sorba a pátriarchákat és az ő személyükhöz kapcsolt kultust, valamint az általuk kiválasztott és felavatott vallásos központokat. (Folyt, köv.) Petri Elek. BELFOLD. Az erdélyi ev. ref. status egy milliós kölcsönügye. A protestáns ügyek iránt rokonszenvet tanúsító «Pesti Hirlap» aug. 6-iki számában a fenti cím alatt feltűnést keltő cikk jelent meg, melyet következőkben reprodukálunk : Az erdélyi közvéleményt egy hónap óta kínos izgatottságban tartja az ev. ref. egyház egy milliós kölcsönüzlete. Az állandó igazgató-tanács folyó év julius 3-án, a nélkül, hogy a törvény erre jogot adott volna, a nélkül, hogy a kerületi közgyűlés e fölött bár tanácskozott, anynyival kevésbé határozott volna, a nélkül tehát, hogy ilyesmire a legkisebb utasítása, avagy engedélye lett volna, végre a nélkül, hogy erre imminens szükség kényszerítette volna : zálogba tett az osztrák-magyar bankhoz egy millió négyszáznegyvenezer frt névértékű 5 százalékos magyar papirjáradékot, és kölcsön vett ennek alapján egy millió frt készpénzt. De lia nem volt ehhez sem joga, sem utasítása, sem fölhatalmazása, úgy önként merül fel két kérdés : 1. Miféle vagyont zálogosított el? 2. Miért tette? Az urbériség és dézsma-megváltás alkalmával néhány száz kálvinista eklézsia a szenvedett veszteségek arányában kárpótlást kapott. Az értékpapírok az állam által a megfelelő egyházközségek nevére utaltattak ki. E kötvényeket, külön-külön minden egyházközség maga kezelte évtizedeken át, s a szelvény-jövedelmet a maga céljaira fordította. A volt püspök, Nagy Péter ezen értékpapírokat, hogy tűztől vagy elkallódástól megmentse, a hetvenes években bevonta Kolozsvárra, záros helyre tette, központilag őriztette, minden községnek főkönyvi lapot nyitott s az esedékes szelvények értékét, minden levonás nélkül, az értékesítés idejében elküldötte hivatalosan a községeknek. Ez ellen senkinek sem volt és nem is lehetett kifogása. A mostani püspöknek, Szász Domokosnak kormányzása idejében ezen kárpótlási kötvények 5 százalékos magyar papirjáradékkal cseréltettek ki. Ez a vagyon tehát minden kétséget kizárólag az egyházközségek tulajdona és kitesz összesen kerekszámban egymilliókétszázezer forint érő papirjáradékot. Ezen vagyon mellett központilag kezeltetnek különböző cimű és célú alapítványok, melyeknek összege mintegy kétszázezer forint. E kettős természetű vagyont, egymillió négyszázezer forint összegben, tette zálogba az állandó igazgatótanács. Sőt miután 1.400,000 frt papirjáradék zálogbecse nem futotta a tervbe vett 1.000,000 kölcsönt, Korbuly Bogdán hirneves tőkepénzestől, mint a kolozsvári zálogház és hitelbank igazgatójától, szintén kölcsön vettek 40,000 frt áru járadékot s ekként adták kosztba az 1.440,000 frt vagyont. Ezekből világos, hogy az állandó igazgató-tanácsnak nem volt joga e művelethez és nem volt joga a más pénzéhez. Kétszeresen tolul most már előtérbe a kérdés, hogy miért, mi célból követték el ezt a nagyszabású törvénytelenséget ? Felelet: üzérkedésből. Üzérkedésből az egyház állítólagos javára és hasznára. Számításuk ez : kapunk egy millió készpénzt kölcsön 4°/0

-ra. Ennek évi kamata 40,000 frt. De az egymillió készpénzzel vásárlunk egy millió áru 5%-os papirjáradékot, melynek évi jövedelme 50,000 forint. Ergo a tiszta nyereseg : 10,000 forint. Tegyük fel, hogy e számítás beüt. Szabad-e, tűrhető-e a törvény nyilt megszegése egv nyerészkedési vállalat okából ? Szabad-e a más pénzét annak a másnak megkérdezése és beleegvezése nélkül nyerészkedési vállalatban kockáztatni ? Megtür-e az egyház állandósági jellege és vallás-erkölcsi természete nyerészkedő üzérkedést ? Hátha nem üt be a számítás? Mi lesz, ha a papir-járadék árfolyama csökken? A bank statútumai szerint, lombard-üzletnél, árfolyamhanyatlás alkalmából, a zálogtárgy értéke pótlandó. Itt tehát készletet kell tartani tartalékban. Ugy, de nincs készlet, mert máris 40,000 frtot vettek pótlásul kölcsön. Pedig 5°/0

árfolyam-hanyatlásnál már 50,000 frt pótlásra van szükség, mert a bank a papirjáradékot 70-es árfolyamban fogadta el. A zálogérték kiegészítési kötelezettsége az egyik hátrány. Ez is veszedelmes, mert ha «azonnal» ki nem egészíttetik, a bank-törvény által jogosítva, saját érdekei által kötelezve van a zálogtárgyat börzei áron rögtön eladni s önmagát, az adós meghallgatása nélkül kielégíteni. Még veszedelmesebb a másik hátrány, mely abból áll, hogy a lejárat alkalmával, tehát 1891. julius 3-án leeshetik a papirjáradék 94—95-re. Leeshetik a legkülönbözőbb okokból; leeshetik börzei manőver folytán is, mert miután minden játékos tudja, hogy az ev. ref. status 1891. julius elején vagy junius végén kénytelen egy millió járadékot piacra dobni, hogy készpénz tartozását megfizethesse: a baisse-játék könnyen előidézhet 5—6 százalékos különbséget. Nos? Most adtak minden százért 99 forint 98 krajcár. Akkor majd eladnak minden százat 94—95 frton. A különbség, vagyis a veszteség 50—60 ezer forint. Az állandó igazgató-tanács ezen börzei spekulációja méltán keltett tehát erdélyszene megbotránkozást, melyet növelt protestáns körökben az a tény, hogy ugyanazon időben a róm. kath. status igazgató-tanácsa elhatározta egy, az erdélyrészi földbirtokviszonyokkal számoló földhitelintézet fölállítását a saját tőkéivel. Tehát míg az egyik felekezet könnyelmű és veszedelmes játékot űz a börzén, addig a másik a legállandóbb, a legbiztosabb s a civilizáció arányában fokozott értékemelkedésnek kitett alapra, a földértékre fekteti tőkéjét. E nagyfokú visszaélést szellőztetni és megróni a sajtónak is kötelessége. Az ev. ref. egyház férfiai közül többen, névszerint gróf Kun Kocsárd tiszteletbeli főgondnok, ki Szászvároson ev. ref. főgimnáziumot alapított százliuz ezer forint adományával, gróf Kun Géza íőgondnok, az európai liirű tudós, gróf Bethlen Gábor az E. M. K. E. elnöke, főgondnok és két vármegye