Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

nek sorában pár intelligens egyén is van. Nem mulasztotta el püspök úr kikérdezni a vallástanból az iskolás gyermekeket sem, kik — felekezeti iskola hiján — a községi iskolába járnak ugyan, de a vallásoktatásban a helyettes lelkész részesíti őket. Püspök urat úgy a hallott feleletek, mint a növendékek és az egyház vezetése teljesen kielégítvén, elismerésének kifejezése mellett bocsátá el a presbyteriumot, Isten áldását kívánva a hívek buzgó törekvéseire. S ezzel a fáradhatlan főpásztor a vértesaljai egyházmegye ezen kis leány-egyházában is elvégezte nagyfontosságú püspöki látogatását. Körútja, melyet sok testi és lelki fáradalmak nélkül képzelni sem lehet, mindössze 23 napig tartott, s látogatása 33 anya-, 3 leány- egyházra, összesen 36 gyülekezetre terjedt ki. S ha meggondoljuk, hogy püspök úr minden egyes egyházban a gyülekezet viszonyaihoz, szükségeihez mért terjedelmes főpásztori beszédet s annak kapcsán mindenütt másmás alkalmi imát is mondott; hogy e már magában is eléggé kimerítő functióját az iskolák nem kevésbbé fáradságos megvizsgálása, azaz minden egyes osztályban többkevesebb növendéknek alapos kikérdezése követte; s hogy mindezek után a presbyteri gyűlésben sokszor órákig tartó tanácskozások folytak az ő vezetése mellett, s nem egy helyen épen ilyenkor kellett a legtöbbet beszélnie, felvilágosítást kérve, vagy útbaigazítást, tanácsot, s ha kellett, intést adva az egyház vezetőinek : mindezeket elgondolva, lehetetlen visszafojtanunk a feletti csudálkozásunkat, hogy ilyen rendkívüli, a testi és lelki erők folytonos megfeszítésével járó feladat teljesítésére hogyan volt képes a még oly nagy munkásságú s apostoli buzgalmú férfiú is, mint Szász Károly püspökünk ! Pedig e püspöki körútnak másegyéb, nem kevésbbé terhes oldala is volt még, mint: az utazással járó törődés, a temérdek üdvözlő beszédre a rögtönös válaszadás, a ccfehér asztal» melletti szónoklás, a későn fekvés és a korai kelés. De mindezen fáradalmak s az azokhoz járult s püspök urat csaknem egész körútján makacsul kisért rekedtség sem akadályozhatták meg apostoli lelkületű főpásztorunkat abban, hogy elvégezhesse örömmel a szolgálatot, melyet vett ama legfőbb pásztortól, az Úr Jézus Krisztusról. Valóban azt kell vallanunk: az Úrnak kegyelme cselekedte ezt ő vele! Legyen rajta továbbra is az ő áldása! Még az elválás előtti pár óráról kellene néhány szót szólanom. Ebéden a dr. Károlyi Gyula úr kedves családi körében voltunk. Utoljára ültünk együtt a fehér asztalnál: a nagy apostol és két hű Barnabása, meg egy ifjú igénytelen tanítvány, ki kétszer hét napig összesen húsz gyülekezetbe követém útjában a páli buzgalmú nagy apostolt és társait: e jánosi szelidségű s péteri szilárdságú férfiakat. Utoljára szóltunk egymással s e szavak a búcsú szavai valának. Szóltam én is, bár tétovázott rebegése nyelvemnek. Még néhány perc s a búcsú pillanata is elérkezék. Elváltunk, mint testvér testvértől, mint édes apa gyermekétől s aztán eloszoltunk, kiki az övéihez, de az együtt átélt napok kedves emléke, míg az én időm el nem múlik, mindig velem marad. Lévay Lajos. A szepesmegyei taníió-egyesület XXVI. közgyűlése. — Tartatolt Leibitzon jul. 8., 9 , 10-én. — Ezen egyesület hitfelekezetközi alapon állván, magáb an foglalja Szepesmegye tanítóit minden tekintet nélkül a hitfelekezetre, oly paedagogiai és közjogi ügyeket és kérdéseket tárgyalván, melyek a tanító és iskola érdekeit átlatában képviselik Julius 8-án összegyűltek a számos tanítók és ügybarátok Leibitz szepesi városában és 6 órakor előértekezletet tartottak, melyen a napi rendet meghatározták és a főbb ügyeket megvitatták. Az énekpróba után a dalegyesület helyiségében következett az ismerkedési estély, hol régi és új ügybarátok vidám hangulatban töltötték az időt. Másnap reggel 7—9-ig következtek a próba leckék és pedig a) Egy magyar olvasmány kezelése a III. évfolyam növendékeivel, tartatott Seltenreich Hugó (Iglóról) és b) egy történelmi lecke Majer Lajos által (Béláról). A rákövetkezett kritika mind a két leckét helyesnek és a módszer szabályainak megfelelőnek találta. 9 órakor vette kezdetét a közgyűlés a «Sas» szállodában Putsch Tóbiás (Igló) elnöki megnyitó beszédével, melyben különösen hangsúlyozta, hogy mint 19 év előtt, úgy most is e vendégszerető városban az önképzés szükség érzete hozta össze a tanítóságot, hogy nem csak maguk elméletileg haladjanak, de az iskola is a fejlődés minél magasabb polcára emeltessék és a tanító és iskola érdekei minél helyesebben megóvassanak. Az elnöki jelentés a multakra vonatkozván, kiemelte : hogy gróf Csáky Albin visszalépése után, mint szepesmegyei uj főispán gróf Csáky Gyula az egyesület részéről is üdvözöltetett ; a tanítók nyugdíjazásának rendezése, valamint azon rendelet visszavonása is kérvényeztetett, mely által az állami tanítók napidíjai, melyek a közgyűlés alkalmával szokásosak voltak, megszüntettek; a «dr. Emeritzv alapítványból)) már 2 tanuló segélyeztetek ; és a népnevelési egyesület adományai a legjobb ; haladást tanúsított növendékeknek kiosztattak, s hogy az egyes körök az év folytában szorgalmasan dolgoztak. Most az egyes körök, a késmárki, szepesváraljai, tátraaljai, bányakerületi, lőcsei, iglói és a felső ötvá| rosi kör jelentették, hogy a mult évben több próbaleckéket tartottak, az egyesület által és szabadon választott themák felett dolgoztak és az egyesületi könyvtárt is használták. A szeretetházról jelentetett, hogy a Röck-féle alapítványból 500 frttal segélyeztetett, 5 árvát lát el és 21,348 frtnyi tőkét mutat ki. Most alólirt e themáról referált: «miért kell gyermek kerteket felállítani és mit kell tenni, azok életbeléptetése végett ?» Az értekezés után az összes tételek ily szövegezéssel fogadtattak el: I. Miért kell gyermek-kerteket felállítani? 1) mivel a zsenge gyermeki kedély ezen korban legalkalmasabb az erkölcsös nevelésre; 2) mivel az erkölcsös nevelésnek a zsenge gyermek korban való elhanyagolása igen veszélyes és az egész életre a legkártékonyabb befolyással lehet; 3) mivel hozzáértő kéz vezetése hiányában a testi és szellemi fejlődés e korban elcsenevészik ; 4) mivel a legtöbb szüle nem képes és nincs is azon helyzetben, hogy gyermekeit kezdetben úgy nevelje, a mint az céltudatos vezetés mellett a gyermek-kertben történik; 5) mivel tapintatos kisded nevelés által a gyermek szellemi kincsek, szellemi ügyesség és ruganyosság tekintélyes összegének birtokába jut, valamint a testet is erőssé és ügyessé teszi; 6) mivel különösen ; a gyermekkert képes szellemileg és testileg megfelelően képzett gyermekeket szolgáltatni az iskolának ; 7) mivel itt nyújtható az első alkalom a magyar nyelv taní; tására és a nemzeti érzelem ébresztésére nem magyar ajkú iskolákban. II. Mit kell tenni a gyermekkert életbe léptetése 6o