Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

legalább nem növekedhetését invonválja. Ergo injusta lex! Ily okok, ily körülmények természetesen nem barátjai a bonum communenek, annál kevésbbé a felekezetek között szükséges békességnek. De félre akkor a szemérmetlen cinizmussal, mely békét hirdet, holott háborút készít; lelkiismeretszabadságot prédikál, holott csirájában fojtja meg azt. Mint a kicsépelt szalma, olyan a gőg, mondja a zsoltáros. S ez a gőg olyan dilemmába keverte a mindenütt s mindenben békét kereső szent atyát, minek kibontására hónapok munkája szükséges; olyan labirintba cipelte, miből nem vezet ki Ariadné fonala. S ezért mindeddig hallgat a csalhatatlan tekintély, nagy kínjára a gyors elintézést váró klérusnak, mely a maga kritikán alul álló, s a saját traktátusai által is elitélt revellációjára remél atyai áldást, kiván szent lélek sugallta szentesítést. Higgadtabb fők, első sorban a hallgató pápa, jól tudják, hogy a febr. 26-iki kultuszminiszteri rendelet miatt felzudult kath. klérus mozgalma többé nem a kathol. religió harca, hanem a bőrében immár meg nem férő hierarchia potestas ujabb sakkhuzása. Ha az alsóbb papság lanatikus izgatásainak, fészkelődésének okait mélyebben keresik, bizonynyal ccultima ratio»-ként nem találnak mást a kutatók, mint a feneketlen, az örökké telhetetlen papzsákot. Ettől ijedt meg a magyar törvénykezés! ! Pedig lám, milyen szépen meg van irva, hogy «az állam polgárainak jólétét, s ehhez való békéjét fenntartani s megőrizni köteles.)) Már most az újra összeülő képviselőház mélyen tisztelt atyái lássák, hogy mikép oldják meg a gordiusi csomót, miképen szolgáltatnak egyforma igazságot, s a mi fő .. . miképen védik meg a fennen hirdetett lelkiismeretszabadságot akkor, mikor a kath. pap előáll a maga részére szükségés reverzálissal. És a tisztelt honatyák mutassák meg, hogy a törvényes igazság és drága hazánk szent érdekeit többre becsülik, mint a féktelen uralkodásra törő ultramontanismus törvény- és államellenes rakoncátlankodásait! Addig pedig türelem ! Ezt joggal megvárhatjuk a maga türelmességét nagy garral hirdető, de soha sem gyakorló kath. egyháztól; szolgáitól pedig egy kis szerénységet, melylyel a cchumillimi servi» úgy látszik el eddig nem igen bírnak. • Dr. Bakonyi Lajos, ISKOLAÜGY. Nézetek s javaslatok a köznevelés és közoktatási szervezet I. és II. részének revisiója tárgyában. I (Folytatás és vége.) 3. A tanköteles gyermekek iskolába járatása s a statisztikai adatok összeállítására vonatkozó 50—53. §§-okra (21—22. lap.) nincs észrevételünk. II. 'Az iskola belső ügyeire nézve, nevezetesen : 1. A népiskolák szervezetére (tanterv, tankönyv, tanóra stb.) vonatkozó 54—55. §§-okra (23. lap.); valamint: 2. A nevelés és oktatásra vonatkozólag" 56. § stb. (24. lap) szintén nincs észrevételünk. Változatlanul marad A) Az osztatlan népiskola tanítójára vonatkozó 5y—ik § is ; de az 58-ik § közepébe beiktatandó lesz (24. lap) a tanterembe nem illő viselkedést illetőleg ezek mellé «valamely mellék foglalkozás, vagy dohányzás)) ez: «kalap vagy bármiféle föveg föltétele általa az iskola szentségét stb. sérteni nem szabad. Indokolni nem szükség. B) A több tanítóval biró iskolák tanítói stb. stbre vonatkozó 68—91. §§-ok (25—29. lap.) változatlanul maradnának. 4. A (népisk. szék) felügyelet gyakorlása az iskola látogatások által (29—30, lap.) cimű 92-ik §-hoz jőne a következő : «Az 1876. XXVIII. t. c. 9-ik §-a is elismervén, hogy a felekezeti iskolák felett a felek, iskolaszék az első fokú hatóság, melynek szervezetét és teendőit (a hivatolt törvénycikk 13—ik §-a 2-ik pontja szerint a felekezeti iskola ügyeit vezető) fele*k. főhatóság szabja meg, (a hivat. 13—ik §-ban foglaltak szem előtt tartásával) a tanulók szülői vagy gondviselői és a tanító között fennforgó panaszokban és az iskolai fegyelem ügyeiben határoz. (1876. XXVIII. törvénycikk 13. §-a) Ennélfogva kötelessége e népisk. széknek minden oly esetben, midőn a szülék, vagy tanító vagy akárki részéről a népisk. szék ezen illetékessége megsértetnék, a sérelmet az esperes és illetőleg az egyházmegye útján is megorvosoltatni.)) V. Fejezet. Népisk. felsőbb hatóságok és bíróságok. A) Egyházmegye. Az idevonatkozó 93 — 95. §§-ok változatlanul maradnának; ellenben a 96-ik § (31. lap.) 2-ik kikezdésébe, mely azt mondja, hogy «az iskola felügyelők kötelesek a szorgalom-idő alatt a körükbe eső iskolákat legalább kétszer meglátogatni az év különböző szakaszában, ezzel volna pótlandó : ((lehetőleg egy tanító társaságában.)) Szokásban is van több egyházmegyében, és sarkalná a tanítókat arra, hogy tiszttársaik előtt szégyent ne valljanak. B) «Az egyházkerületre)) vonatkozó 97-ik § 2-ik kikezdése (32-ik lap.) a hol az egyházkerületi tanügyi 1 bizottság népoktatási szakosztályáról van szó, ez jöhetne j az ottani szöveg helyett: «Ennek tagjai: az egyházkerületi elnökség, illetőleg helyetteseik elnöklete alatt, 4 papi, 4 világi egyén, az egyházker. tan. képezdei igazgató és az egyházkerületi közgyűlés által időről-időre behívott 3—3 jeles tanító.» A tanítással gyakorlatilag foglalkozó eme férfiak jelenléte nem válnék kárára tanügyünknek! C) Egyetemes konvent. 98-dik §. (3 2-ik lapon) I maradna. •