Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-13 / 28. szám

ván: mit várnak a jövő zsinattól ? E kérdésre átalános feleletül adhatják : várj tik az iS8i-iki egyháztörvényeink revisióját. E revisiónak állnia kell: 1) némely nem eléggé szabatos s épen azért sok csűrés-csavarásra, háborúság és perpatvarra okot adó szakasz minden kétértelműséget kizáró világos szövegezésében, 2) hiányos intézkedések pótlása, kiegészítésében, 3) helytelennek, károsnak bizonyult törvénycikkek eltörlésében s helyettük ujak alkotásában. Kezdeményezésül kijelöljük egy-két cikkben egyháztörvényeinkből, tekintettel statútumainkra, eme pontokat. Nem fárasztjuk az érdeklődők becses figyelmét hosszas indokolások s meddő okoskodásokkal: csupán rámutatunk törvénykönyvünk azon cikkelyeire, melyekről a gyakorlat bizonyítá be, hogy módosításuk vagy teljes eltörlésük szükséges. Azon rendet követjük, melyet egyházi törvényeink, kérem azért a t. olvasót, vegye elé a könyvet s az idézendő szakaszokat fölkeresni kegyeskedjék. Első rész 16-ik §. E szakasz nem eléggé szabatos voltába kapaszkodva, tudtammal, már négy esetben támadt a konventig vitt viszály (legutóbb 1. Prot. E. I. lap f. é. 26. szám. «A komáromi ref. egyházmegye közgyűlése). Mivel a törvény nem azért van, hogy zavart és viszályt teremtsen ; sőt inkább ezek keletkezésének elejét vegye: e szakokból pedig a fizetésre kötelezett felek mindig azt magyarázták ki, hogy nekik e §. jogot ad, de kötelezettséget nem ró ki, a fizetést követelő egyház pedig azt állítja mindig, hogy e § kötelezettséget ró ki az illetőkre, de ezért jogélvezetről is biztosítja őket: szövegeztessék újra és pedig a konventi végzés értelmében. Mert ez alapon viseljük a polgári adót is, a mi a lehetőleg legigazságosabban van kivetve. Ne vonhassa ki senki e §-ból azt a félszeg következtetést: én nem akarok jogot, tehát terheket sem viselek. Hanem mondassék ki szabatosan, hogy minden ref. ember köteles illetékes egyházközségén kívül is .viselni az ott szokásban levő egyházterheket. 18. §. A harmadik bekezdés végén tétessék hivatkozás az e szakaszszal összefüggő 140-ik §-ra viszont. Könnyen megtörténhető botlás kikerülése végett e szakasz ekként szövegezendő : «Az egyházközség (népgyűlés) joga : 1) választja a rendes lelkészt a fenálló törvények szerint; továbbá a presbytereket és gondnokokat; 2) határoz ujabb teher kivetése stb. és építkezés felett, mely ügyeket a presbyterium javaslat alakjában, az egyházközség (népgyűlés) elé terjeszteni köteles.» Hivatkozni kell itt a 28-dik § pontjára, ennél viszont a 20-ik §-ra. Ezzel s ekként lennének figyelmeztetve az illetők (többnyire fiatal s tapasztalatlan lelkészek), hogy a presbyterium határozatai csak akkO' érvényesek, ha azokat már az egyházközség (népgyűlés) is elfogadta, jóváhagyta. 38. §. b) Hogy mennyi legyen az egyházmegyei tanácsbirák száma, ne az egyházmegyék (s kerületek) belkörű intézkedéséül hagyassék; hanem miként a 23-ik §-ban a presbyterek száma népesség arányában van meghatározva, úgy itt is. így nem történnék meg, hogy egynémely ik 30—40 ezer lélekből álló terjedelmes egyházmegye, nepotikus hajlamoktól vezetve, a fiak és sógorok közül valasztott annyi tanácsbiróval kormányoztátik, mint az 5—6 ezer lelkű kis egyházmegyék. 70. §. A tiszántúli egyházkerületben nagy port vert eme szakasz, hivatkozással a 28-ik §. 11. pontjára, mondja ki világosan, hogy a konventi és zsinati képviselőket is a presbyterium, s nem a kerület választja. 89. §. e) pontja — úgy hiszem —• azért van főivé ve, hogy elvégre kimondja már zsinatunk a kettős ünnepek megszüntetését. U. e. §. aJ, dj, gj, h), k), IJ, mj, 11) és 2. b), cj, d) pontjaira külön, a maga helyén reflektálunk. 95. §. Szentírás magyarázása. Tétessék utánna: «vasárnap délután, a káté magyarázat helyett, mely az ismétlő iskolásoknak taníttassék.» Hivatkozni kell a ni. §-ra. A káté már methodikai szempontból sem alkalmas templomi beszédül, melynek célja nem az ismeretek terjesztése ; hanem az akarat felbuzdítása valami erkölcsi jónak követésére, az erénynek megkedvelésére, vagy a rosznak megvetésére. A hittan rendszeres ismerete iskolai oktatásokban adható sikerrel. A tapasztalás bizonyítja, hogy népünk nem kedveli a káté magyarázatokat. A kik utánna járnak, hogy mi hatása van a kathedrai működésnek a hallgatóságnál : az őszinte nyilatkozatokból meggyőződik a fentebbi állítás igazságáról. Minek erőtetnők hát a kátét ? Tanítsuk az ismétlő iskolásoknak, bibliamagyarázatokat pedig, de nem rendszeresen egy-egy könyvet, hanem részleteket, hol innen, hol onnan homiliai alakban vasárnap délutánonként. 118. §. Ennek kikezdésében a zárjelközti két szó («kivéve a tanáriw) okot adott azon hiedelemre, hogy a lelkészi minősítvénnyei bíró tanár nemcsak végezhet lelkészi functiókat; de bármikor el is hagyhatja tanári székét papi állomásért. A tanügy, a tanári decorum és tán gyakorlati téren huzamosan működő lelkészek érdeke is megkívánja, hogy e szakaszban, vagy a tanárokról, vagy a lelkészválasztásról szóló fejezetben mondassék ki, hogy a tanári pályán teljesített szolgálatuk ideje s eredményéhez képest mozdulhatnak a képesítettségüknek megfelelő papi állomásra. E théma vitatva volt, a debreceni esetből kiindulva, pro és contra «. Dunántúli Prot. Közlönyben, Antal Gábor állítván ép e szakaszra hivatkozva, hogy theol. tanárok minden megszorítás nélkül lehetnek rendes lelkészekké; e sorok írója az itt javasolt megszorítást hangsúlyozta. Nagy-Igmánd, 1890. julius hó 2. (Folyt, köv.) Szentkuty Károly. ISKOLAÜGY. Egy nap a miskolczi ev. ref. felső leánynevelöintézet falai között. Ha híven le tudnám én azt irni, a mit ama falak között egy nap alatt láttam, hallottam, észleltem 1 M egprobálom! Miskolcz nem «a csizmadiák)) régi városa többé maga sem; hanem egy folyton épülő, fejlődő székhelye a derék és minden ízében magyar Borsodvármegyének ; sőt püspök-lelkészével (mondhatnók püspökeivel) és egyházkerületi ev. ref. leánynöveldéjével egyik gócpontja a tiszáninneni protestantismus, jelesül az ev. ref. egyházkerületnek. Az egyházkerület felsőbb leánynevelő intézet nem a fő utcán ; hanem — mondhatni — egy második főutcában van elhelyezve, közel az 11. n. újtemplom és az