Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-13 / 28. szám

zsinati bizottságot, hogy nem „célszerű a legközelebbi zsinat működését egyházunk kül- és beléletének minden nyilvánulására kiterjeszteni, nemcsak azért, úgymond az ((Előmunkálatok)), mert ekkép igen nagy terjedelmű és ennélfogva számtalan meddő vitára is alkalmat nyújtó lenne az anyag, hanem azért is, mivel ekkép igen hosszúra nyúlnék s túlságos megterheltetéssel járna a zsinat és mivel sokkal helyesebbnek mutatkozik, ha zsinati törvény által való megállapítás tárgyát csupán az egyházunk egész működését átható alapelvek s ezeken épült alkotmányunk képezvén, az ebben meghatározott szervek működésére bizatik a többi élet-nyilvánulások intézése, fejlesztése s az ezekre vonatkozó megállapításoknak esetleg egy későbbi zsinat számára való előkészítése így történt, hogy a György-féle „Előmunkálatok" közli. I. A legközelebbi zsinat szerkezet ére nézve az 1868-diki egyetemes gyűlésen hozott határozatokat, i. A legközelebbi zsinat Pesten fog megtartatni. 2. §. A választás módja. 3. §. A zsinat alakulása. 4. §. Költség. II. Egyházi alkotmány. Átalános határozatok. Egyházközség. Egyháztanács. Egyházmegye. Egyházmegyei tanács. Egyházkerület. Egyházkerületi tanács. Egyházegyetem. III. Egyházi törvénykezés. 1. rész. Az egyházi törvénykezésre tartozó ügyekről. 2. rész. A bíróságokról. 3. rész. Az eljárásról egyházi- vétségi- és fegyelmi ügyekben. 4. rész. Az eljárásról magánjogi termeszetű ügyekben. 5. rész. A végrehajtásról. A dunántúli bizottság által készített ,,Előmunkálatok;<

r

amannál nagyobb terjedelmet ölel fel, a György-féle ,,Előmunkálatok" tanulmányozásán kívül azon utasítást vévén a kerülettől e bizottság, hogy ,,a zsinati munkálatoknak úgy egyházkerületünk, mint egyetemes egyházunk érdekében szükségesnek látszó anyagát megállapítsa." ((E bizottság — mint az Előszó irja — 1890. január 9-én Sopronban tartott gyűlésén megállapította a zsinat tárgyai közé az egyházalkotmányon és törvénykezésen kívül még fölveendő kérdéseket s ezek kidolgozásánál kiosztotta tagjai között a munkaszerepet a következő tárgycsoportosítás szerint: törvényhozó testület vagy zsinat, kormányzati s egyházképviseleti hatóságok, törvénykezés s bíróságok, egyházi belélet, lelkészi hivatal, tanügy, jótékony intézetek, pénz- s vagyonügy.» Ezen határozatnak megfelelőleg méltóságos Szentmártoni Radó Kálmán egyházkerületi felügyelő úr, mint a bizottság világi elnöke, a tagokat 1890. május 9. és következő napjaira Répcze-Lakra hívta össze, mint házának vendé-Itt e bizottság beható tárgyalások után először is a már fentjelzett egyetemes zsinati ,,Előmunkálatokból" az egyházi törvénykezést változtatás nélkül elfogadta, a zsinat szervezetére vonatkozó határozatokból s az egyházalkotmányból némely pontokat szószerint, másokat módosítva vett át azon megjegyzéssel, hogy az 1891-dik évben megtartandó zsinatra vonatkozólag úgy a zsinat tagjainak számát, mint a képviselet arányát bevégzett ténynek kívánja tekinteni s annak megváltoztatását, nehogy a zsinat megtartása elodáztassék, kívánatosnak nem tartja. Azután megbírálta az azon kérdésekre beadott munkákat, melyekre nézve a zsinatnak törvényes intézkedését szintén szükségesnek tartja. Ide vonatkozólag még csak azt jegyezzük meg, hogy e munkálatok alapjául leginkább a négy ev. egyházkerületben meglevő egyházi rendszerek, utasítások s a ref. zsinati törvények szolgáltak. A bizottság azon meggyőződéssel végezte feladatát, hogyha bár az általa felölelt tárgyak nem is nyernének mind elintézést a legközelebbi zsinaton, az ily munkálatok gyűjteménye úgy a közel jövőben, mint későbben is tehet némi szolgálatot a közérdeknek, mint tájékoztató ott, hol az egyházi ügyek komoly tárgyalása kerül napirendre. E becses, nagy gonddal szerkesztett niunkálat beosztása ez : Egyházi alkotmány. Átalános határozatok. I. rész. Egyházkormányzati és képviseleti hatóságok. II. rész. Egyházi tisztviselők. III. rész. Egyházi törvénykezés. IV. rész. Lelkészi hivatal. V. rész. Tanügy. VI. rész. Vagyon- és pénzügy. VII. rész. Egyetemes alap. Most áttérek a tartalomra; de erről jövőre. Sántha Károly. geit Mit várunk a ref. zsinattól? E kérdésre zsinatelőkészítő-bizottságunk adja meg legilletékesebben a feleletet; de hogy helyeset és megnyugtatót is adhasson : szükség, hogy tájékozott legyen az egyházi közhangulat felől; mulhatlanul szükséges ismernie azoknak véleményét, kik hivatásuknál fogva egyházi törvényeink gyakorlati alkalmazásával foglalkozván, tapasztalás után tudják, hol a baj, mikép lehetne azon segíteni ? Erre nézve legpraktikusabb eljárás az lenne, ha a lelkész-értekezletek beható kritika alá vennék a létező törvényeket s állapotokat és véleményeket, javaslatok alakjában, a sajtóban közlenék. így képződnék a papság körében erős közvélemény, mety elől el nem zárkózhatnának azon faktorok, melyek nagy részben hivatvák egyháztörvények alkotására, noha csak elméletből ismerik viszonyainkat s épen ezért nem is várhatunk gyökeresen orvosló intézkedéseket. ((Néma gyermeknek anyja sem érti szavát.» Szólaljanak hát meg a lelkipásztorok értekezleteiken, elmond-