Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-15 / 24. szám

egyház jelentése a miniszternek felterjesztetni rendeltetett. A joghallgatók ünnepkövetségbe bocsátása ügyében a konventi s illetőleg a zsinat által teendő intézkedés végett felterjesztés határoztatott a konventhez. Az egyházkerületi közgyűlés mely junius 2-án kezdőtött, 6-án délben végződött el. A nagy tárgyhalmaz miatt junius 5-én, délután is tartatott közgyűlés. Egyéb délutánokon, sőt rendszerint a közgyűlések előtt korán reggel is, a kinevezett bizottságok működtek, nem is említve a törvényszéki tárgyalásokat, melyek rendszerint délután szoktak tartatni. Valóban a tiszántúli egyházkerület közgyűlései igen fáradságosak, s az elnökség és a buzgó tagok részéről sok időt vesznek igénybe és mégis némely ügyek tárgyalására nem fordíttatik fontosságuk arányában elegendő idő. Egyik correctivum lesz az is ugyan, ha a választások idejére a közgyűlés folyama nem szakíttatik félbe, csak a modus procedendit kell jól eltalálni, de kívánatos volna az is, hogy rövid, concio alakban beszéljenek a szónokok s csak akkor beszéljenek, ha szükség van az ügy érdekében, hogy szóljanak; gyógyuljanak ki hát némely urak a pruritus loquendi betegségéből, valamint a hosszú beszédek tartásából. Ez is javára lenne a mi gyűléseinknek addig is, míg jobb ügyrend nem állapíttatik meg. Joó István. Egy minta-egyházmegye közgyűlése. A tatai egyházmegyéről van szó. Nem önmaga, mások mondják róla, hogy minta-egyházmegye. Idegenek, kik más vidékről származtak ide, Összehasonlítván az itteni allapotokat az elhagyottéval, szomszédok más egyházmegyék s kerületekből, kik olykor tudomást vesznek közügyeink meneteléről, azok ismerik el, hogy sok mindennek úgy kellene lenni, mint nálunk. Lássunk néhány példát. F. hó 3-ikán közgyűlésünk volt Ácson. Két héttel elébb körlevélileg közli esperesünk mindég a tárgysorozatot, melyből kiki megértheti : mik fölött folyand a tanácskozás. Nincs soha semmi meglepő. A ki hozzá akar valami tárgyhoz szólni, volt ideje meditálni, átgondolva szólhat hozzá pro vagy contra. A bonyolultabb ügyek bizottságoknak adatván ki, azoknak jelentései fölött határoz az egyházmegye s ezzel gyorsítva van az ügymenet s lehetővé téve, hogy a 70 — 80 tárgy többnyire egy napon elvégeztessék. A 84 tárgy lebonyolíttatott. Legtöbbnyire belügyek valának, a melyek csak annyiban birnak érdekkel másokra, hogy velők összehasonlíthassák a saját állapotaikat. Az általános érdekűek (miniszteri leiratok, kerületi s konventi határozatok) többnyire csak tudomásvételül jegyeztettek jegyzőkönyvbe. A febr. (tulajdonkép március) 27-ik, herostratesi hírre jutott miniszteri rendelet köztünk nem szült izgalmat. Egyházi hatóságunk útján körözve lévén, bejegyeztük híven a «felsőbb rendeletek)) jegyzőkönyvébe, oda, hol Trefortnak ennél szigorúbb rendelete is pihen. Azt hiszszük, .hogy államkormányunk nem fogja e rendeletét sem teljes szigorában érvényesíteni. Erélye a klérus dacolásán megtörik. Ha ez járja: mi prot. papok sztrájkolhatnánk, minden hivatalos szolgá -latot felmondhatunk az államnak ; ám lássa, mit csinál katonai-, árva-, hagyatéki stb. ügyeivel, a mi anyakönyveink kiadványai nélkül. Mondom, hogy csak helyi érdekű, belügyeinkről volt szó az ácsi gyűlésen. Esperesünk, Czike Lajos, úr jelentést tett a május hóban végzett canonica visitacióról. Nálunk ez sem úgy megy, mint egyébütt. Először is nem egy folytában, minden megszakítás nélkül végzi körútját az egyházmegyei főjegyzővel; hanem közbe-közbe egy-két napi respiriumot is tart otthon, hogy újult erővel folytathassa a látogatást. Továbbá nem pénzbeszedő, erre külön közegünk van. Csupán egyház- és iskolalátogató. Sorba veszi s jegyzőkönyvbe íratja az Egyh. törv. 134-ik §-ának mind az 5 pontjával összefüggő kérdéseket. Utasít, vizsgál, figyelmeztet, kér, int vagy dicsér, a felmerülő alkalomhoz képest. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvet leteszi a gyűlés asztalára. De dióhéjba szorított áttekintést is nyújt az egyházmegye erkölcsi s anyagi állapotáról. E tekintetben nincs okunk aggodalomra s panaszra. A gyülekezetek virágoznak, buzgók, áldozatrakészek; az iskolák (a körlelkészek jelentései szerint is) legnagyobb részben jók. A 8 havi szorgalom idő szigorúan meg van tartva, (itt-ott 9 — 10 hó is.) A kir. tanfelügyelőnek csupán két iskola tanhelyisége ellen van kifogása. Ismétlő iskola mindenütt van, csak faiskola nincs. Jelen tést tett esperesünk az általa kezelt hivatalos pénzekről, többek közt a domesztikai kivetett összegek és a konvent által nyújtott segélyekről. Látjuk, hogy a nagy reményű tőke segélyezés a valóságban mily parányiságokká vált. Negyven-ötven forint oda, hová százasok és ezresek kívántatnak! Nem jobb volna-e, a kérvényeket szigorúbb vizsgára bocsátva, kevesebbnek nyújtani segélyt a domesztikai forrásból, de nagyobb összeget, olyat a melylyel gyökeresen segíthet magán a segélyre szorult. Ugy veszszük észre, hogy még mindig a protectió viszi el a valódi szükség elől a falatot. Kiválólag két dolog az, melyben a tatavidéki egyházmegye jó példával jár mások előtt: az iskola és az egyházak anyagi ügyeinek kezelése. Amazt már érintém, most ez utóbbit ismertessük. A számvevőszék tagjai által szoros és szigorú vizsgálat alá veszi minden gyülekezet számadásait. E számadások nem egyedül a napi bevételek és kiadások, az u. n. gondnoki számadások másolatának beterjesztéséből állnak ; hanem a szigorúan szem előtt tartandó minták szerint az egyháznak összes szenvedő és cselekvő állapotát adják. Ha elgondoljuk, hogy a legtöbb egyházmegyében még nincs számvevőszék s az egyházak vagyoni állapotának ellenőrzése még primitív, az esperesek teljesítvén azt a kanonika vizitációkor úgy, a hogy lehet, azaz átfutják hirtelenében a gondnoki számadó könyvet, bejegyzik a vizitácionális naplóba a végösszeget, a magtár és elkülönített pénztár végsummáit, itt-ott kiigazítanak egy-egy véletlenül fölfedezett éves tételt, vagy kifogásolnak és vissza utasítanak valami nagyon szembeszökő túlkiadást; de arról, hogy a gyülekezet miképen gazdálkodik, hogy áll tulajdonkép anyagilag, micsoda összeggel vagy teherrel járul egyházi adó cimén, hová fordíttatik ez ? tudomást senki nem szerezhet: csodálnunk lehet azt a véletlen nagy szerencsét és a vele párosult lelkiismeretességet, melyeknek együttes hatásában rejlik az a titok, hogy egyházaink anyagilag eddig még — tönkre nem jutottak. A számvevőszék a február közepén beterjesztett számadásokat tagjainak kiosztva, a májusi gyűlésig szigorúan átnézi, a legkisebb hibát, ellenmondást a számadatokban éles szemével észreveszi s megjegyzéseivel ellátva, 30 nap alatti helyesítés, pótlás mellett visszaadja a számadónak (ki bizony nem más mint a lelkész)