Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-15 / 24. szám

TÁRCA. Catholicae res. (Folytatás és vége.) Ugyan ott a sekrestyében több érdekes ereklyék is láthatók. így a Nepomuki sz. János nyelve drágakövekkel kirakott üveg alatt; a mely különben feltűnően hasonlít egy kis darab gomba penészhez. Ott van egy darab a Krisztus urunk keresztfájából is. Ebből egy-egy darabot már másutt is láttam ; s a világon annyi van belőle a kath. templomokban, hogy bízvást föltehetjük, hogy egy kis város avagy község lakói belőle egy pár évig bátran tüzelhetnének ! Ott van tovább sz. Andrásnak egy csontja; s ott van a sz. Lőrincz oldalbordája is ékes foglalatban. A legenda ugyan erről a szentről azt állítja, hogy őt Valerius császár alatt pecsenyévé sütötték, de hát ez korántsem zavarja a jámbor kath. hívőket annak az imádásában! Nos, ezek a rozsnyói püspöki templomban találhatók! Hát még egyéb helyeken!? Heltay Gáspár az ő «Magyar Krónikájában)) (Első darab, 222. lap.) ezt irja: «Mikoron pedig András király visszajőve Magyarországba, sok ereklyét hoza véle, tudnia-illik : Szent István mártírnak a fejét, Szent Margit asszonynak fejét, Szent Tamásnak jobb kezét, Szent Bertalannak is a jobb kezét. Esmét az Áron pap vesszejének az egyik ágát, és az egyik nagy kővedret, melyben Krisztus Urunk a vizet borrá változtatta, és nagy sok egyéb erekléket.» Hát lehet, hogy ezek hazánkban még ma is föllelhetők valamely klastromban, vagy püspöki templomban ! ? * * * Ott van Franciaország védszentje sz. Dénes, a kiről azt írják, hogy a midőn a fejét leütötték Párisban, ő azt hona alá fogta s úgy sétált el a Páristól két órányira fekvő Saint-Denisbe. «Az ilyen sétálásnál csakis az első lépés nehéz» jegyzi meg szellemesen dr. Joos Vilmos «Incoena Domini» művében. Különben érdekes azt is tudni, hogy «ennek a szentnek két teljes holttestét s két fejét és egy kezét őrzik, úgy hogy e szentnek két teste, 4 feje, és 5 keze hirdeti szentségének csudáját.)) Ott van továbbá szent György «a kiről egy pápai breve már az 5-dik században kimondá, hogy sohasem létezett, mégis összesen 27 teljes csontváza az imádat tárgya.» (Lásd a «Magyar Salon» IX. kötetében dr. Hollánder Dezső értekezését «A reklám))-ról.) Tudjuk azt is, hogy 1. Sándor pápa teljes csontváza sz. ereklye gyanánt mintegy 100 templomban ó'/iztetik. (Lásd: De la Chátre Mór «Histoire des Papes» cimű művét.) Ilyenek az ereklyék. Hát még azok a képek ? * 1 . Nagy Gergely azt írja 600 körül Serenus mjbrseillei püspökhöz, hogy: «a mi az olvasni tudóknak a szent irás, az a műveletlen népnek a kép irás.» Hát mindenesetre nagyon épületes lehet Rómában a «Santa Maria del Papolow nevű bazilika főoltárától balra felfüggesztett kép is, a hová VI. Sándor pápa szép ágyasának, Vanozza Rózának a pompás arcképét függesztette föl, s a hivők azt imádták és imádják a sz. szűz helyett. (Lásd ugyancsak De la Chátre Mór fentjelzett művét!) * * * Mindenki előtt ismeretes az az olasz szokás, hogy az ájtatos kath. hivők a pápának a lábait, illetőleg a papucsát szokták megcsókolni. S a történelem említi, hogy midőn VI. Pius pápa Bécsben időzött II. Józsefnél, az ájtatos hivők az előszobában kitett papucsát nemcsak csókolgatták, hanem azt még Bécs főutcáin is körül hordozták ünnepélyes processióban ! Nil admirari! Megírta azt már .Benakiba, a tudós rabbi, sok száz évekkel ezelőtt, hogy «nincsen semmi új dolog a nap alatt.» Sok minden történt, s ma is sok minden történik a mi kath. atyánkfiainál, a mi a józan protest. ember előtt érthetetlennek tűnik föl! * * * S mivel a pápához értünk, hát beszéljünk valamit ő szentségéről is! «A pápa a megváltásnak s így a történet szellemének nélkülözhetetlen tényezője; helyettes látható orgánja a megváltó és a megváltást foganatosító láthatatlan Istennek; tehát az emberiség isteniieg hivatott vezére, oktatója s tutora e földön.)) «Ő a világi dolgokban is irányadó, s így a történetek egyetemes egyesítő lelke.» Továbbá «Lehet mondani, nyugot a pápaság által és vele Isten végzetének letéteményese. S e nagyszerű hivatás, meg lehetünk győződve, azonnal azon föld része lenne, mely a háladatlan fiak köréből valaha eltávozó pápát keblébe fogadná !» így nyilatkozik Danielik János fölszentelt püspök és iró a pápaságról. (Lásd : «A történet szelleme» cimű történet-bölcseimi értekezését 1857; a 97. és 101. lapok.) * * * Az «Antikrisztus»-ról Brougthon ((Históriai Lexicon»-jában ezt olvasom («A religióról való Hist. Lex.)) magyarra fordítá Mindszenti Sámuel komáromi ref. lelkész 1792.) : Szent Pál felőle így szól: «Senki titeket valami módon meg ne csaljon : mert nem jő el az Úrnak napja addig, mígnem meglészen először a hittől való szakadás, és míg meg nem jelentetik ama bűnös ember, a veszedelemnek ama fia. Ki magát ellene veti és fölemeli mind az ellen, valami mondatik Istennek, vagy Isten gyanánt tiszteltetik: «úgyanynyira, hogy az Isten templomában mint Isten úgy üljön, Isten gyanánt tartván magát.» stb. (II. Thess. 2. r. 3. s követk. versek.) * * * , Dr. Joos Vilmos («Lichtbilder zum Secundizjubel Leo's XIII.» pontjában) pedig ezt írja: János jelenéseinek XIII. r. 18. verse így hangzik: «Ebben vagyon a bölcsesség, a kinek értelme vagyon, számlálja meg a fenevadnak számát: mert emberi szám; és annak száma hatszáz és hatvanhat.)) Számláljuk csak ezekből a szavakból: «VICarIVs fILII Del» (Isten fiának a helytartója) s.i.ioo. 1. 5

. 1. 50.1.1. 500.1. (a

pápa

címeij vagy: «LatInVs reX saCerDos)) (Latin pap király) a so. 1. 5. 10. 100. 500. számbetűket együvé, s megkapjuk a 666-ot. Ugyanazon számokat kapjuk, ha a görög szavak betűértékét veszszük is: „EKKAÍ2IA ITAAIKA" (Ecclesia italica). 5. 20. 20. 30. 8."200, 10, 1. 10.300. 1. 30. 10, 20 1. Ireneus egyházi atya azt irja (Adv. haeret. V. vagy 30.), hogy az Antikrisztus neve == „A A T E IJS 0 (La-30. 1. 300. 5. 10. 50. 70.200. teinos). Ki hát ahhoz a fenevadhoz hasonló ?» * * * Lenfant Jakab (Lenfant Pál chatilloni ref. lelkész fia) szül. 1661-ben Bazochesban, -j- 1728. aug. - 7-ikén, mint berlini ref. francia pap. Hires egyházi szónok, jeles iró; a ki többek közt megírta a pisai s konstanci zsi-