Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

Harmincharmadik évfoiyam. 21. sz. Budapest, 1890. május 25. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezér cikk. A szabad el vfíség jogosultsága és szükségessége a theologiában. Dr. Szlávik Mátyás. — Iskolaügy, Még egyszer a hazai ref. tanítók törekvései. Ben Mikrosz. — Tárca. Szállj le lélek! Tóth István. — Pdnköstben. Kosa Ede. — Könyvismertetés. Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve. Kenessey Béla. — Belföld. Püspöki látogatás a vértesaljai egyházmegyében. Urházy Lajos. — A brassói magyar esperesség köréből, r. s. — Nekrolog. Fülöp Géza emlékezete. Dr. Kovács Ödön. — Külföld. Apróságok. Hetesy Viktor. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: Pipa-utca 23, szám (Csávolszky-fiáz). Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. A szabadelvűsig jogosultsága és szükségessége a theologiában. ii. A theologia, mint tudomány, méltó helyet csak akkor foglalhat a többi tudományok organismusában, ha tárgyával, a vallásos keresztyénséggel céltudatosan foglalkozhatik, ahhoz bírálattal közeledhetik, s annak tartalmát rendszeres tudományos elvek szerint fejtegetheti. A theologia története bizonyítja, hogy e tudománynak két lényeges kelléke van, 11. m. a vallási s a tudományos jelleg. Vallási jellege a keresztyénségre való vonatkozásában, vagy Schleiermacherrel szólva : «positiv» jellegében van. De nem kevésbé fontos alkotó része a theologiának annak tudományos jellege, mely is az igazságnak bizonyítékát a könyvek könyvének egyedüli normatív forrás < Júntélye mellett magának a tudománynak egyetemes szelleméből vezeti le, s rendszerét a tudománvos objektivitás normája szerint építi föl. Ez alapon az evangyéliomi keresztyénség vallásos erkölcsi alapigazságai isteni eredetűek, isteni kijelentésen alapulók ; de a mint a theologiában a tudományos vizsgálódás tárgyaivá tétetnek, rationális, észszerű jellegűekké válnak, mert a theologiának tudományos feladata épen azt kívánja, hogy a kijelentés-adta isteni igazságok az ész és szív emberi igazságaivá tétessenek. Megköveteli ezt főleg a protestáns theologia, mely a szellemi és lelkismereti szabadság, hogy úgy mondjuk: a személyes vallásos meggyőződés szent nevében a ker. vallásos igazságoknak szabadabb, elevenebb felfogását, a theologiának a vallásos egyén autonom teremtő erejéből kiinduló fejlődését és fejlesztését tűzte ki feladatául, a mint az a hit által való megigazulás sarkalatos alapelvében kifejezést is nyert. A vallási és tudományos érdek harmonikus kielégítése első rendű kalauz a theologiai kérdések megítélésénél. A tudományos szempont természetszerűleg magában foglalja a józan tudományos bírálatnak jogosultságát is, a melyet saját kára nélkül a theologia sem nélkülözhet. Ezen alapszik a theologia józan liberalismusa. A vallásos érdek meg azt követeli a theol. tudománytól, hogy az evangyéliom örök .érvényű üdvigazságai emberi és időszerű tekinteteknek áldozatul ne essenek, sőt inkább az egyéni és társadalmi élet és haladás az evangyéliom eszményei szerint irányzódjék. Ez alkotja a ker. theologia józan conservativismusdt. S e kettő ama ható életerő, az igazi vis vitális, mely fejlődésre késztet, s míg a múltból a hasznosat conserválja, addig a haladásban a jövő biztos alapját akarja megvetni. Ez teszi szükségessé, hogy a theologiát egyetemes ker. egyházi szempontok vezéreljék, mert a felekezetiséggel, a dogmával a vallásosság még nem azonosítható', s a dogmatikus felekezetiség nem is az egyedüli alap, a melyre a theol. tudományosságnak s a tudományos theologiai jellemképzésnek helyezkednie kell. Ez alapon különbséget kell tennünk a theologiának örök vallásos tartalma, s a szabad fejlődésnek és vizsgálódásnak alávetett tudományos jellege között. A külsőleg adottakkal, a hitvallásokkal és hitcikkekkel bensőleg is számolnunk kell, a vallásos eszmék örök tartalmát meg kell különböztetnünk azoknak hittani formulázásától, a történetet, még a szent történetet is s annak okiratait dogmatikus előítélet nélkül józan bírálat alá kell vetnünk s a keresztyénség tudományos felfogását a modern eszmevilág 4i