Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-18 / 20. szám

külföld (külföldi tanügyi mozgalmak és irók eszméinek ismertetése), Vegyesek, Szerkesztői üzenetek. — E vállalat méltán ajánlható iskolai köreink s tanítóink figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Szász Károly dunamelléki püspök a vértesaljai egyházmegyében teljesített püspöki vizitacióból f. hó 14-én Budapestre visszaérkezett. — Dr. Duka Tivadar Londonban élő jeles hit- és honfitársunk a tudományos akadémia nagygyűlése alkalmából néhány napig Budapesten időzött s ez idő alatt több ismerősét, köztük e Lap szerkesztőjét is meglátogatta. — Gróf Gyürky Ábrahám, a drégelypalánkai egyházmegye gondnoka, egyhangúlag a losonci kerület országgyűlési képviselőjévé választatott. — Zelenka Pál a tiszai ev. egyházkerület uj püspöke, megválasztása alkalmából egyesek és testületek részéről számos üdvözlő sürgönyt és levelet kapott, többek közt a pozsonyi és pesti theologiai akadémiák tanárkaraitól is. — Fabiny Ferenc m.-vásárhelyi kir. táblai birót, evang. egyházunk e hitbuzgó tagját, ki a m.-vásárhelyi egyház rendbehozása körül is nagy érdemeket szerzett, f. hó 15-én iktatták be a brassómegyei magyar esperesség felügyelői hivatalába, mely megérdemelt kitüntetéshez rokonszenves tisztelettel gratulálunk. — Kecskeméthy István lelkészjelölt, Szász Károly dunamelléki püspök úr titkára, f. hó 14-én a budapesti egyetemen a keleti nyelvekből :<cum laude» bölcsészet-tudori vizsgálatot tett s folyó hó 17-én fel is avattatott. A kitűnő theologiai és nyelvészeti készültségű fiatal ember budapesti theol. akadémiánknak volt egyik legkiválóbb növendéke; neve az egyházi irodalom terén is előnyösen ismert e Lap és a cProt. Szemle» hasábjain megjelent jeles dolgozatairól. Tudori értekezése, melyet nem sokára részletesen ismer- ; tétünk, «Énekek éneke» címet visel, az ó-szövetség ez érdekes könyvét szép fordításban, irodalmi bevezetéssel és tudományos magyarázattal közli. — Őszinte örömmel gratulálunk fiatal barátunk e tudományos kitüntetéséhez, szívünkből kivánva, hogy a megérdemelt címet sokáig viselje s a hazai tudományosság felvirágoztatására, protestáns egyházunk javára Isten kegyelméből áldásosán gyümölcsöztesse ! * Lelkész jelölés. Az alsóbaranya-bácsi egyházmegyében az ómoraviczai ref. lelkészi állomásra május 6-án Ujszivacon történt meg a jelölés. A 15 pályázó közül kijelöltettek: Sáiközy Sándor nagy-pali, Szilágyi Benő gyömrői, Hetesy Viktor csúzai, Széles Áron bajai és Vinczy Gyula bélyei rendes lelkészek. A választás május 28-ikán lesz! — A beregi ev. reform, egyházmegye III—ik osztályú giíti egyháza lelkipásztori állomásának betöltése végett, folyó hó 12-én következő pályázók jelöltettek : Nemes Ferencz bucsui, Dajka Ignácz harangíábi, Sütő Miklós kajdanói rendes, Dóka Imre gúti helyettes lelkészek, a beregi egyházmegyéből és G. Diószegi Mór ér-kávási lelkész a szilágy-szolnoki egyházmegyéből. * A késmárki evang. lyceum, mint egy kimutatásból olvassuk, a legvagyonosabb prot. középiskolák egyike az országban. Alapítványai az 1889. év végével a köVetkező összeget tették ki: 1. A nagy lyceumi alap 88,330 forint 91 kr. 2. A tátrafüredi Rajner-alap 19,704 frt 63 kr. 3. A Jóny Tivadar-féle hagyományalap 200,278 frt 46 kr. 4. Jóny Tivadar-féle tartalékalap 43,198 frt 52 kr. 5. Az ösztöndíj-alap 9141 frt 61 kr. 6. A tanári nyudíj-alap 9924 frt 75 kr. 7. A könyvtár-alap 1196 frt 7 kr. 8. A muzeum-alap 53 frt 88 kr. 9. A tápintézeti-alap (alumneum) 3884 frt 31 kr. 10. Convictusi-alap 1627 frt 88 kr. és 2614 frt 50 kr. 11. A felszerelési-alap 849 frt 66 kr. Tehát mindenféle alapítványai összesen közel 400,000 frtra mennek. * Az egyetemi leckepénz-rendszer reformja ügyében gróf Csáky A. miniszter az összehívandó ankét tagjai részére a kérdést következőleg formulázta. Az eddigi leckepénz helyett (óránként 1 frt 5 kr.) a hallgatók félévenként 30 frt tandíjt fizetnek, minden karnál egyformán, mely összegért az egyetemen azon félév alatt hirdetett összes előadások tetszés szerint hallgathatók. A rendkívüli hallgatók egy tárgyért 10, többért 15 frtot, ha pedig a köteles óráknak felénél többet hallgatnak, szintén 30 frt tandíjat fizetnek félévenként. A befolyó leckepénzekből 5°/0

az állampénztár, 5°/0

a magántanárok javára levonatván, a fenmaradó összegből az összes rendes és rendkívüli tanárok kapnak 500 frt fizetési, és 200 illetve 100 frt lakbér-pótlékot; továbbá az eddigi 315 frt tizedéves pótlék helyett 300 illetve 200 frt ötödéves pótlékot. Átmeneti intézkedésül azon tanárok, kik öt évi átlagban eddig 500 frtnál több leckepénzt kaptak, aránylagos kárpótlásban részesülnek. Az összes rendes tanszékek 3 kategóriába soroztatnak, s az i-ső kategóriában évi 500, a 2-ikban évi 1500 és a 3-ikbati évi 2500 frt tandíj-osztalékot kapnak ; maga a fizetés, a lakpénz és a kor-pótlék minden tanszéken egyenlő lesz. A címzetes rendkiv. és magán-tanárok óraszámuk és hallgatóik számarányában részesülnek tandíjjutalékban. * Az illetéktelen keresztelések anyakönyvezése ügyében kibocsátott ismeretes rendelet ellen egész vonalon megindult az ultramontán hadjárat. Az ápril 12-iki kath. püspöki conferentia felebbezésére még nem jött meg Rómából a kért pápai válasz ; ennek megérkeztéig több megyés püspök ideiglenesen akként intézkedett, hogy «ama gyermekekről, kikről a miniszteri leirat szól, nem ugyan hivatalból, és nem formaszerinti anyakönyvi kivonat, hanem csak bizonyítvány állíttassék ki a keresztelés tétiyéről és tétessék át a miniszteri rendeletben meghatározott helyre.)) így rendelkeztek Simor, Hornig stb., sőt a lapok híre szerint Samassa érsek Rómába utazott informálni a szent széket azon értelemben, hogy a miniszteri rendelet nagyon jól összeegyeztethető az egyházi törvényekkel. A főpapság e circumspectus óvatossága azonban nem igen tetszik az ultramontánismussal szaturált alsóbb papságnak. Ezek egymásután tartják az esperesi és alesperesi kerületi gyűléseket, melyekben merész hangon demostrálnak, protestálnak nemcsak a rendelet ellen, hanem az 1868-iki 53-ik törvénycikk rendelkezése ellen is. Nyiltart hangoztatják, hogy keresztelnek tovább is, hogy nem adnak keresztelési bizonyítványt, s hogy a vegyes házasságból származó gyermekek illetékességéről szóló törvény ellen kérvényeznek; szóval ez a jelszavuk : revízió ! Mint látható, az egész mozgalom nem egyébb, mint a negyvenes évek vallásügyi harcának erőszakolt felújítása. A törvény és a miniszteri rendelet ellen való izgatás indító oka állítólag a kath. lelkiismeret sérelme, mely nem tűrhet meg semmi érintkezést az ((eretnekséggel)) s a keresztelési bizonyítvány kiállításával nem adhat «pokolba szóló passzus»-t a híveknek. Sajátságos, hogy ez az érzékeny kath. lelkiismeret csak most, a törvény fennállásának 23-ik évében mozdult meg és kezd háborogni! Vagy