Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-05-18 / 20. szám
tan az bántja a t. clerust, hogy végre valahára oly miniszterünk találkozott, ki a törvényt komolyan veszi és mindenkivel szemben végrehajtani akarja?! * A IV-dik egyetemes tanítógyülés végrehajtóbizottsága f. hó 15-én Budapesten látogatott ülést tartott az uj városháza tanácstermében, Zichy Antal elnöklete alatt. Somlyay József tett jelentést a végrehajtóbizottság eddigi működéséről. Komöcsy József lelkesítő beszédet tartott a Budapestre ránduló vidéki tanítók szives vendéglátása érdekében. Megalakították az egyetemes gyűlés rendező bizottságát. Tiszteletbeli elnök lett Zichy Antal. Elnök: Péterfy Sándor. Alelnökök: Vajdafy Gusztáv, Trajtler Károly és Nagy László. Jegyzők: Böngérfi János, Schwetz Vilmos és Hajós Mihály. Pénztárnok: Kurz Sámuel, Helyettes pénztárnok: Nagy Lajos. Ellenőr: Garay Antal. * A görög nyelv kérdése a képviselőházban eldöntetett, a miniszter ismeretes törvényjavaslata két napi vita után általánosságban és ma már részleteiben is elfogadtatott. A tárgyalás félig üres ház előtt csekély érdeklődés közt folyt le. A törvényjavaslatot Schvar.z Gyula indokolta nagy görög ismerettel, de kevés didaktikai és paedagogiai jártassággal, mit azonban sokszorosan pótolt a ház többségének görög-ellenes hangulata, mely a semmit mondó általánosságokat is tüntetőleg helyeselte. A kisebbségi véleményt Kovács Albert terjesztette be, azt javasolva, hogy tartassék meg a görög nyelv kötelező tanítása az 1883-ik évi középiskolai törvény értelmében. A beszéd, melylyel javaslatát indokolta, jól átgondolt, szakszerű, a tárgyat minden oldalról megvilágító, hatalmas apologia volt a görög nyelv mellett, melyből erős logikai csoportosításban domborultak ki a classicus nevelés érvei, melyeket lelkesen megéljenzett a kisebbségben levő filhelén tábor. A törvényjavaslat mellett az első nap még Csáky gróf tartott a görögellenes többség által nagy tetszéssel fogadott beszédet, mely a szellemes dilettantismusnak szép rögtönzése volt, de a kérdés lényegét alig érintette, a súlyosabb ellenérvek elől kitért s a már közhelylyé vált «egységes középiskola)) eszméjét tökéletes homályban hagyta. A pénteki tárgyaláson Vadnay K., Neppel F. és Kőrösy Sándor szólaltak fel a javaslat mellett, mindannyian ritka egyértelműséggel kerülve a kérdés lényegébe hatolást. A görög nyelv mellett szóltak még Zay Ádolf, igen alapos beszéddel, Aslóth János, György Endre és Komlósy Ferencz. Az előadó zárbeszéde, Kovács A. ujabb felszólalása és a miniszter zárbeszéde után a ház a törvényjavaslatot túlnyomó nagy többséggel általánosságban elfogadta. * A csurgói főgymnasium és a misszió! E cím alatt érdekes közlemény olvasható a ((Dunántúli prot. lap» legutóbbi számában. A b.-somogyi ref. egyházmegye az egész ref. egyház és a magyar haza elismerésére méltó buzgósággal, kitartással teljesíti már rég idő óta Horvát-Szlavon országban az egyház és a haza érdekében azt a feladatot, melyet horvát-szlavon-misszió neve alatt ismerünk, melynek nem kisebb a célja, mint az ezen országba kivándorolt magyarok megtartása az egyháznak és a hazának. E magyar közművelődési miszszióban az oroszlán-rész a csurgói főgymnasiumé, mely az egyházmegye pártfogása alatt évről-évre több horvát-szlavon fiút nevel (az idén is öt ily növendéke van), kik a magyar nyelv és műveltség elsajátítása után szűkebb hazájokba visszatérve az ott szervezett lelkésztanítói vagy tanítói állomásokon nyernek alkalmazást, s ott részint a kivándorolt magyarság megtartói lesznek, részint az idegen-ajkú (horváth vagy cseh) reformátusság iskolai és vallási gondozását teljesítik. — A belső-somogyi tractus és a csurgói főgymnasium elöljárósága e nemzeti és egyházi missziója teljes elismerésre méltó ; és óhajtandó volna, hogy gyinnasiumuk horvát-szlavon növendékei közül alkalom-adtán egyeseket a lelkészi pályára is feljutni segítsenek, mert a dunántúli és dunamelléki egyházkerületet horvát-szlavon misszióinak horvát nyelvű igehirdetőkre is szükségük van. * A vallás és közoktatási minisztérium által kiadott „Magyarországfali térképein" némely hegység nevei rondbetükkel vannak felírva. Minthogy eme térképeket népiskoláinkban is használják, a hol a rondbetüket a növendékek nem ismerhetik, jóakaratúlag kérjük a tanügyi kormányt, hogy másféle betűket használtasson a rondbetük helyett; továbbá (ha a magyar vármegyék egykori alkotó részei, mai járásai — a minthogy helyesen is — nincsenek feltéve) ne tétesse föl a horvát megyéken a granicsár ezredekre emlékeztető kerületek (p. petrinai, péterváradi stb) neveit. Ugyancsak kérjük a tanügyi miniszter urat, adassa ki ismét az állat, növény- és ásványország fali ábráit a népiskolák számára, miket egykor Ráth Mórral közvetítetett; mert az ilyen magyar szövegű ábrák már elfogytak. (Beküldetett.) * A halasi ref. főgymnasiumban a folyó 1889/90-ik tanév végén a vizsgálatok a következő napokon fognak megtartatni: május 12-én a VIII. osztálybeli tanulók osztály vizsgája; 19, 20, 21, 22, 23-án Írásbeli érettségi vizsga; junius 15-én évzáró ünnepéi}', rajzkiállítás és tornászati vizsga; 17, 18, 19, 20-án az I—VII. osztálybeli rendes tanulók közvizsgája; 20-án az I—VII. oszt. magántanulók Írásbeli, 21-én szóbeli vizsgája; 23, 24 éti szóbeli érettségi vizsga. Halas, 1890. május 5-én. *) — Az igazgatóság. * Jótétemény semmivel. E cím alatt Csík János igazgató-tanítótól, az «aradi szegény tanulókat segélyző egyesület)) gazdájától felhívást kaptunk, mely a szivarvégek és elhasznált levél- és hírlap bélyegek gyűjtése által gyakorolható jótékonyságra hivja fel a figyelmet. Ezek a címben említett «semmi»-k s ezeknek gyűjtésére és beküldésére kér az aradi egyesület igazgatója. A hírlap- és levélbélyegek gyűjtésénél figyelembe veendő, hogy a bélyegek ne vétessenek le a papírról, mert azáltal nagy részök megsérül s ha a csipkézetnek csak egy kis része is leszakad, használhatlanná lesz a legbecsesebb levéljegy is. Legcélszerűbb ollóval úgy levágni, hogy köröskörül 1 centiméter papir is maradjon. Lehet gyűjteni és küldeni bármily régi vagy mostani, hazai vagy külföldi, levél- és hirlap-bélyegeket. A küldemények Csík János igazgató-tanítóhoz Aradra címzendők. * Értesítés. Eperjesen a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi tanítóképző intézetben a tanító-képesítési vizsgálatok f. év junius 30-án és folytatólag julius 1-én s következő napjain fognak megtartatni. Az érdeklettek junius 15-ig nagytiszteletű Sztehlo János főesperes úrhoz, mint a vizsgáló bizottság elnökéhez Eperjesre küldjék be folyamodványaikat, végzett tanulmányaikról és a folyamodás napjáig terjedő működésekről szóló bizonyítványaikkal együtt. Jegyzet: A tanítóképző intézetben a szabályszerű második fél évi vizsgálatok junius 12—2i-ig, a magántanulókkal pedig a vizsgálatok jun. 23—27-ig tartatnak meg. — Eperjesen, 1890. május 11-én. — Az igazgatóság. *) Mult számunkból tárgyhalmaz miatt kiszorult. Sterk,